Az utóbbi hetekben hosszabb időt követően több munkanapon is kisebb tömeg gyűlt össze Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának épülete előtt. A kép azokra a rég elfeledett és még gondolatban sem szívesen felelevenített időkre emlékeztetett, amikor a schengeni vízum miatt kellett várakozni a főkonzulátus előtt. Arról, hogy mi az oka a nagy érdeklődésnek, és hogy a korábbiakhoz képest többen igénylik-e a magyar állampolgárságot, dr. Babity János főkonzullal beszélgettünk.
Milyen céllal érkezik az emberek többsége a főkonzulátusra?
– Az ügyfelek tekintetében a főkonzulátus munkájában 2015-ben is első helyen szerepelt az egyszerűsített honosítási kérelmek átvétele, feldolgozása, Magyarországra való továbbítása elbíráslásra, majd végül az állampolgársági eskütétel.
Dr. Babity János főkonzul (Fotó: Molnár Edvárd)
Mivel immár ötödik évében járunk a honosítási folyamatnak, egyáltalán nem meglepő, hogy az idén mintegy 40 százalékkal kevesebb kérelmet vettünk át, mint 2014-ben. Főkonzulátusunk négy év alatt nagyjából 140 ezer kérelmet vett át, Belgrádban a nagykövetségen, valamint Magyarországon is át lehetett adni a kérelmeket, így ha ismerjük a vajdasági magyar közösség lélekszámát, nem meglepő, hogy csökken a kérelmek száma. A kérelmek átvétele természetesen folytatódik, 2016-ban is, egyrészt nálunk, a főkonzulátuson, másrészt pedig a konzuli fogadónapok alkalmával. A korábbiakhoz képest változásként tekinthetünk arra, hogy jelenleg egy-egy kérelemre, azaz kérelmezőre több időt fordítunk, mivel nagyobb lett azoknak a kérelmezőknek az aránya, akik nem beszélik megfelelő szinten a magyar nyelvet. Ilyenkor tovább tart a beszélgetés az igénylővel. Korábban elegendő volt egy-két perc vagy mondat, hogy kiderüljön a kérelmező nyelvtudása. A több időt igénybe vevő beszélgetésekből adódóan a ráfordított idő mennyisége nem csökkent amiatt, hogy kevesebb lett az egyszerűsített honosítási kérelmek száma.
Milyen arányban utasítják el a hiányos nyelvtudás miatt a kérelmeket?
– Az első három évben az ügyfél gyakorlatilag észre sem vette a nyelvi ellenőrzést, hiszen megérkezett a főkonzulátusra, az ügyintéző köszöntötte, megkérdezte, miben segíthet, az ügyfél pedig válaszolt. Gyakorlatilag ezt a néhány kérdést, illetve mondatot követően, egy teljesen hétköznapi beszélgetésből kiderült, hogy az ügyfél megfelelő szinten beszél-e magyarul. De amint azt már említettem, a honosítási folyamat ötödik évének a végén járunk, így természetesen olyan ügyfeleink is vannak, akiket esetleg korábban elutasítottak hiányos nyelvtudásuk miatt. Tapasztalataink szerint az ilyen ügyfelek készülnek, de úgy, hogy nyelvtudásuk egy adott napra érjen el egy bizonyos szintet. Gondolkodásmenetükön és kérdéseiken érződik, mintha egy magyar nyelvtankönyv fejezetei szerint készültek volna: család, munka, tanulmányok, nyaralás, szabadidő. Tűnhet úgy, hogy az adott kérdésre az említett témakörökből válaszolni tud az ügyfél, viszont nem betanult és néhány fejezetes nyelvtudást kell felmutatniuk a kérelmezőknek, hanem folyamatosan kell tudniuk kommunikálni. Ezeknél az ügyfeleknél gyakran kiderül, hogy ha a kérdéseket kiragadjuk a betanult témakörből, és egy másikba helyezzük át, akkor nyelvtudásuk már nem működik annyira biztosan. Persze ezúttal is hangsúlyoznám, hogy a nyelvtani helyesség, a tájszólás vagy a helyi nyelvi jellegzetességek nem jelentenek akadályt. A nyelvi ellenőrzéssel kapcsolatban annyit szeretnék leszögezni, hogy az nem vált szigorúbbá, egyszerűen csak arról van szó, hogy korábban ügyfeleink nagyobb hányadánál nem is volt ilyesmire szükség. A kihelyezett konzuli fogadónapok tekintetében is ugyanez a tendencia mutatkozik, a nyelvtudás miatt elutasításra javasolt kérelmek aránya ma az első két év 1-2 százalékához képest olykor és néhol az 50 százalékot is eléri vagy meghaladja. Ez persze sokban függ az adott tájegységtől, illetve attól, hogy a szóban forgó településen tanították-e az utóbbi évtizedben a magyar nyelvet. Szabadkán a főkonzulátuson nagyjából 20 százalékos a nyelvtudás miatti elutasítási arány.
Milyen ütemben szervezik az állampolgársági eskütételeket?
– Az illetékeseket Magyarországon arra kértem, hogy küldjenek több honosítási okiratot. Ez meg is történt, így szeptembertől ismét több honosítási okirat érkezik. A nyári hónapok során egy, Magyarországon történt szervezeti átalakítás miatt valamennyivel kevesebb honosítási okiratot kaptunk. A honosítási okiratok beérkezését követően kapcsolatba lépünk az érintettel és igyekszünk a számára legkedvezőbb időpontot megadni az eskütételre. Termünk méretéből adódóan egy-egy eskütételen legfeljebb hatvan személy vesz részt. Általában napi egy vagy esetleg két eskütételt tartunk. Az útlevélkérelmek száma is változatlanul magas, mindennap teljes kapacitással dolgozunk, ez átlagban napi 50-60 ügyfelet jelent.
Milyen gyakran szerveznek kihelyezett konzuli fogadónapot?
– A következő év februárjáig már foglaltak vagyunk, aki most érdeklődik, az márciusra kaphat időpontot. Hagyományosan a keddi és a csütörtöki napot tervezzük a kihelyezett fogadónapokra, egyszerű munkaszervezési okból, hiszen amikor a kollégák egy része elmegy vidékre, akkor azokra a napokra valamivel kevesebb időpontot adunk az ügyfeleknek Szabadkán. Partnereink ezt már megszokták, mindenki a keddben és a csütörtökben gondolkodik. Van olyan tájegység, például Szerémség, Ruma, ahol lassabban gyűlnek össze az ügyfelek, és ott csak három-négy havonta igényelnek új időpontot, de vannak olyan települések, ahol gyakorlatilag másfél-két havonta összegyűlik az elegendő számú érdeklődő. Tájegységet tekintve gyakorlatilag idén is mindenhová eljutottunk, kezdve Bánáttól egészen Szerémségig.
Öntől is többször hallhattuk már, hogy az anyakönyvi kivonat, amelyet a polgárok a honosítás alkalmával kapnak és a lakcímkártya egy adott pillanatban adott adattartalmat tükröz. Ha változások történnek, például lakcímváltozás, házasságkötés, gyermek születése vagy haláleset, akkor azt át kell vezettetni. Milyen mértékben tesznek eleget ennek a polgárok?
– A honosításkor bejegyezett és Magyarországon elfogadott adatok a pillanatnyi állapotot mutatják, a változásokat később kell jelenteni. Ha ezt az ügyfél nem teszi meg, akkor ez a következő közigazgatási ügyénél – például egy útlevélkérelem – kényszerűen kiderül, és mindent akkor kell intéznie. Nyilvánvalóan megtörténhet, hogy egy útlevélre gyorsan lenne szüksége az ügyfélnek, ám ha akkor még anyakönyvezni is kell, akkor az jelentősen meghosszabbítja az eljárást. A közelmúltban a Nemzeti Választási Iroda elnöke, Pálffy Ilona is levélben fordult a magyar állampolgárokhoz, és arra kérte őket, hogy az adatváltozásokat a választási névjegyzékben is pontosítsák. Gondoljunk csak bele, hogy mi történne a 2018-ban esedékes országgyűlési választások alkalmával, ha nem pótolnák az adatokat. Feltehetően nagy problémát jelentene, hiszen a hatályos törvény értelmében ismét levélszavazás lesz, így fontos, hogy a választókat utolérje szavazólapuk. Az elnök asszony levelében arra is kitér, hogy a választási iroda honlapján már megjelent, a külképviseletek pedig hamarosan nyomtatott formában is megkapják az úgynevezett adatmódosító lapot, amely azokat érinti, akik már rendelkeznek a magyar választójoggal. Természetesen az adatmódosító lap kitöltésében is segíteni tudjuk majd az ügyfeleket.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház Belgrádban és Újvidéken már megnyitotta irodáját, Szabadkán pedig az elkövetkezendőkben számítunk erre. Mikor nyílik meg az iroda, és milyen lehetőségek rejlenek a szerbiai jelenlétben?
– Valóban, az új kereskedőház láncolatban a szabadkai lesz az utolsó láncszem. Értesüléseim szerint remélhetőleg november 27-én nyílik meg a szabadkai iroda. Ami a lehetőségeket illeti, ha felmérjük földrajzilag, hogy a magyar országhatártól Belgrádig három helyen lesz ilyen iroda, akkor egyértelművé válik, hogy a személyes kontaktus akadálymentes lesz. A kereskedőház ezen irodái egyrészről saját régiójukban építenek egy adatbázist: milyen termelési szektorban milyen vállalatokat ismernek. Ez aprólékos és fontos munka, hiszen a cégnyilvántartásból vagy más adatbázisokból kell kiszűrniük, hogy melyek azok a vállalatok, amelyek nemcsak névleg léteznek, hanem valós tevékenységet folytatnak. Hiteles képet kell kialakítani arról, hogy kivel lehet élő partneri kapcsolatot kialakítani Szerbiában. Magyarországon a kereskedőház központjában már létezik a magyar cégek adatbázisa – értesüléseim szerint nagyjából 3 ezer cég szerepel az adatbázisban. Ezek létező, konkrét tevékenységet kifejtő vállalatok, és exportlehetőség iránt érdeklődnek. Ha konkrét megkeresés érkezik, akkor innen kell kiindulni, akár Magyarországról, akár Szerbiából érkezik a megkeresés, hogy sikerüljön összekötni a vállalatokat.
