Amióta a magyar parlament elfogadta az egyszerűsített honosítási eljárásra vonatkozó törvénymódosítást, a világon mintegy háromszázhetvenezren éltek ezzel a lehetőséggel és a várakozások alapján ez a szám az év végéig eléri a félmilliót. A kérelmek mintegy kétharmadát a csíkszeredai, kolozsvári és a szabadkai főkonzulátuson adják át.
2011 januárjában indult meg a honosítási kérelmek átvétele és a jelentkezők száma azóta sem csökkent. Korsós Tamás, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzulja elmondta, szerették volna az eljárást ügyfélbaráttá tenni, és elkerülni a sorban állást, amely a vízumigénylések során volt jellemző, ezért vezették be az előzetes időpontok alapján történő ügyfélfogadást, illetve fontosnak tartották, hogy a hatósági hozzáállás helyett az eljárás egy morális töltetet kapjon, mely a történelmi sérelmeket volt hivatott orvosolni.
– Az első évhez képest 2012-ben tizenöt százalékkal növekedett meg az átadott kérelmek száma. A világon több mint kétezer helyen veszik át a kérelmeket és a közeljövőben az ügyintézési helyek száma tovább bővül, ahol az egyszerűsített honosítási eljárás mellett az állampolgárság megállapítását is végzik majd, ugyanis vannak olyanok, akik nem is tudják, hogy magyar állampolgárok, de származással megmaradtak annak. 2012 végéig a világon mintegy 370 ezer kérelmet adtak át, ebből megközelítőleg minden tizediket a szabadkai főkonzulátuson, és mintegy 280 ezer kérelmező már az esküt is letette. Vagyis ez Szabadkára levetítve azt jelenti, hogy mintegy harminchétezer honosítási kérelem érkezett be hozzánk, és több mint huszonhétezren az állampolgársági esküt is letették már. Az első időkben csak a szükséges dokumentumok összegyűjtését végeztük, majd amikor jóváhagyták a kérelmeket és megérkeztek az első okiratok, lehetővé vált az eskütételek megtartása is – mondta a főkonzul.
A szabadkai főkonzulátuson mára már heti kilenc-tízszer, azaz naponta két alkalommal tartanak eskütételt, és a díszterem befogadóképességét kihasználva naponta százhúsz fő teszi le az esküt. Ezzel párhuzamosan naponta mintegy száz kérelmet vesznek át Szabadkán, és hogy segítsenek azoknak, akik szociális, egészségügyi vagy más okok miatt nem tudnak eljönni a szabadkai főkonzulátusra, 2011 vége óta kihelyezett konzuli napokat tartanak Vajdaság városaiban. Ezt a CMH irodákkal együttműködve szervezik meg, ahol négy ügyintéző, valamint egy konzul fogadja az ügyfeleket. 2012-ben több mint ötven kihelyezett konzuli napra került sor és ilyen módon mintegy négyezer kérelmet vettek át. Ezt a gyakorlatot az idén is folytatják, s az igényekhez igazodva most már heti két alkalommal tartják meg azt Vajdaság különböző településein. Mint Korsós Tamás kiemelte, egy konzuli nap során 100–150 kérelmet vesznek át egy-egy településen, faluban, miközben a főkonzulátuson is fogadják az ügyfeleket.
– Az ügyintézés a csíkszeredai, kolozsvári és szabadkai külképviseleteken a leggyorsabb, hiszen megvan hozzá a megfelelő kapacitás, hogy tömegesen fogadják a kérelmeket. Aki a szabadkai főkonzulátuson most szeretné átadni a honosítási kérelmét, az már február végére kaphat időpontot, de február elején is van még szabad időpont egy-két személy számára. Ha sürgős esetről van szó, egy-két személyt akár időpont nélkül is fogadni tudunk, azonban akkor az ügyfélnek várnia kell, amíg az egyik ügyintéző szabad lesz. A kérelem elbírálása nagyjából öt-hat hónapot vesz igénybe, s a jóváhagyás után kerül sor az eskütételre. A kérelmek átvétele mellett rendkívül nagy a háttértevékenység is, hiszen például a tömegesen érkező anyakönyvi kivonatokat is mi postázzuk tovább vagy telefonon egyeztetünk az ügyfelekkel, és a múlt év óta már a biometrikus útlevelekre való kérelmek átvétele és kibocsátása is folyik. Az erre vonatkozó kérelmek is folyamatosan érkeznek és eddig mintegy tízezer magyar útlevelet adtunk ki a szabadkai főkonzulátuson – tudjuk meg Korsós Tamástól.
Az eskütétel után igényelhető a magyar útlevél, amelyhez a honosítási okiratra, szerbiai személyi igazolványra vagy útlevélre, magyarországi lakcímkártyára van szükség, illetve be kell fizetni az útlevél kidolgozásának díját. A helyszínen készítenek digitális fényképet, illetve digitális aláírást és ujjlenyomatot vesznek. Az új útlevél a kérelmezéstől számított egy hónapon belül már át is vehető. Aki most kér időpontot az útlevélkérelem átadására, az két héten belül már át is adhatja a szükséges papírokat.
A kérelmek átadásánál még lehetnek apróbb gondok, hiányosságok, de lehetőség van a hiánypótlásra, vagyis utólag lehet mellékelni egy-egy iratot. Ilyen hiányosság lehet például az, ha a dokumentumokon nem egyezik meg a születési hely vagy a dátum, vagy nem hiteles a fordítás. Bár elenyésző számban, azonban az is előfordult, hogy a kérelmezőtől ugyan átvették a dokumentumokat, de a köztársasági elnök elutasította az állampolgársági kérelmet. A kérelmezőnek ugyanis meg kell felelnie a jogszabályi feltételeknek, vagyis magyar állampolgárságú felmenővel kell rendelkeznie, ismernie kell a magyar nyelvet és nem sérthet nemzetbiztonsági érdekeket. Ha valamelyik feltételnek a kérelmező nem tesz eleget, elutasítják, s erről levélben értesítik. A visszautasított kérelmek száma alig másfél ezrelék, azonban korlátlan számban újra és újra beadható. Ha például valaki nem ismeri a magyar nyelvet, a kérelmét beadhatja, de az még nem jelenti azt, hogy az állampolgárságot meg is kapja. Ha visszautasítják, akár azonnal újból próbálkozhat, de időközben elsajátíthatja a nyelvet is, így legközelebb már pozitív elbírálásban részesülhet, ha a többi feltételnek eleget tesz.
Akik viszont megkapták az állampolgárságot, vele kaptak bizonyos jogokat és állampolgári kötelezettségeket is, így bizonyos változásokat, mint a házasság, válás, gyermek születése, haláleset Magyarországon is anyakönyveztetni kell, amit a szabadkai főkonzulátuson keresztül úgyszintén meg lehet tenni. Az állampolgárság választói joggal is jár, így 2014-ben, amikor Magyarországon parlamenti választások lesznek, a határon túl élő magyarok is részt vehetnek rajta és leadhatják voksukat a pártlistákra. Ennek konkrét részletei még kidolgozás alatt állnak, de mindenképpen készül majd egy választói névjegyzék. A főkonzul elmondta, amikor tavaly kiderült, hogy az állampolgársághoz választói jog is jár majd, nem volt tapasztalható, hogy emiatt megnőtt volna az érdeklődés a honosítás iránt. Bizonyos szezonalitás néha észlelhető volt, például a tavaszi munkák kezdetén vagy influenzajárvány idején kevesebb volt a jelentkező, azonban a szavazati joggal ez nem függött össze. Viszont amikor felmerült, hogy Szerbiával szemben visszaállíthatják a vízumkényszert, akkor érezhetően megnőtt a kérelmezők száma, s a magyarul nem beszélők is egyre többen jelentkeztek.
– Elégedettek vagyunk az ügyintézés menetével, ami egy jól működő gépezetté vált, s ahol nincsenek fennakadások. Minden túlzás nélkül ki merem jelenteni, hogy a magyar közigazgatásnak még nem volt akkora sikere, mint ez. Ez egy új eljárás, amit most honosított meg a közigazgatás, s mint a felmérésekből kiderül, az ügyfelek megelégedésére végzi azt. Állampolgárságról van szó, ami egy összetett folyamat, még ha egyszerűsített eljárásról is beszélünk. Az elmúlt két évben majdnem négyszázezer állampolgársági ügyet intéztünk el a világ minden részéről, vagyis több millió irat gyűlt össze, emellett sok névmódosítási kérelmet is átadtak. Ezek a folyamatok rutinosan zajlanak, kivéve az eskütételt, melynek az ünnepélyessége mindenki számára első és megismételhetetlen, s ragaszkodunk is hozzá, hogy ez az ünnepélyesség meg is maradjon. Hálát adok a gondviselésnek, hogy itt teljesíthetek szolgálatot, és részt vehetek ebben, mert ez egy pár évig tartó történelmi időszak, amikor orvosolni lehet évtizedes sérelmeket. Több ezer ember előttem tette le az állampolgársági esküt, és örökre megmaradnak bennem azok a tekintetek és azok a bejegyzések, amiket a Magyarok könyvébe írtak be az új állampolgárok. Nem mindenkinek adatik meg, hogy ilyen szép és hálás feladatot lásson el.
