A halálos kórokozókat, többek között a dengue-láz vírusát is terjesztő szúnyogfaj jelent meg több, Szerbiával szomszédos országban. Ahogyan eljutott Zágrábba, ugyanúgy megjelenhet akár Újvidéken vagy Szabadkán is. Az ázsiai tigrisszúnyog populációja szerencsére még elég kicsi, hogy riadót kellene fújni, és az sem valószínű, hogy a kórokozók élve elérnek hozzánk, de nem árt az éberség és az óvatosság – vélekednek a szakemberek.
Az ázsiai tigrisszúnyog már a múlt század hetvenes éveinek a végén, pontosabban 1979-ben felbukkant Európában, méghozzá először Albániában, ahova Kínából érkezett folyamatosan a baráti szocialista-kommunista segítség. Az új jövevény időközben megvetette lábát az Ókontinens számos országában. Montenegróba az ezredforduló utáni évben valószínűleg használt gumiabroncsokkal jutott el. A szúnyogok még minden bizonnyal lárvaalakban indultak útnak. A kifejlett tigrisszúnyog nőstény még Ázsiában belepetéztek a hajókra pakolt gumiabroncsok belsejében összegyűlő esővízbe, és mire partra rakták, addigra kikeltek és a lárvákból kifejlődtek a felnőtt egyedek. Európába bekerült az új szúnyog az egyre népszerűbb szerencsebambusszal is, pontosabban annak iszapjában.
TIGRIS A KÜSZÖBÖN
A mediterrán országokban egészen jól érzi magát a kis „tigris”. Mára szinte az egész olasz csizmán, Szicílián és Szardínián is. 1999-től pedig Franciaország kontinentális területén, különösen a dél-franciaországi területeken. 2002-ben Korzikán egy faluban is találtak, 2000-ben már Belgiumban is, 2001-ben Montenegróban, 2003-ban már dél Svájcban és Görögországban, 2004-ben Spanyolországban, 2005-ben Horvátországban, Hollandiában és Szlovéniában, valamint 2006-ban Bosznia-Hercegovinában. 2007 őszén pedig már Németországban, Baden-Württemberg tartományban is, majd 2011 júliusában az A5-ös autópálya egyik töltőállomásán is fellelték az ázsiai tigrisszúnyog egy példányát.
A tigrisszúnyogok nagyobb számban elsősorban Franciaországban, a Benelux-államokban, Németország nyugati részein és a Nyugat-Balkán egyes területein tűntek fel az elmúlt 20 évben. Ezeken a vidékeken egyébként korábban ismeretlenek voltak. Folytatódik a faj inváziója, a szúnyogok várhatóan átterjednek Dél-Angliára, Nyugat-Magyarországra és Ausztria keleti részére is – és ezzel együtt Vajdaságra is.
Május elején Majer József, a pécsi egyetem ökológus professzora az ázsiai tigrisszúnyogról azt nyilatkozta a médiának, hogy a dangue-láz vírusát terjeszti, de a malária és a sárgaláz kórokozóját is hordozhatja, valamint agyvelőgyulladást is okozhat a csípése. A szúnyog bekerítette Magyarországot, hiszen a környező országokban már észlelték – mondja a pécsi szakértő. Így könnyen lehet, hogy már nálunk is akad a fajból bőven, csak éppen még nem terjedt el eléggé. Félni azonban a szakember szerint nem kell, hiszen egyelőre nagyon kevés él belőle Magyarországon.
Az elmúlt néhány évtized klímaváltozása megfelelő élőhelyet teremtett a tigrisszúnyognak Nyugat-Európában és a Balkán-félszigeten. Figyelembe véve a tendenciát, a jövőben egyre északabbra várható a szúnyogok megjelenése. A múlt század hatvanas és nyolcvanas évei között a vérszívók számára kedvező dél-spanyol, kelet-adriai és nyugat-török éghajlati jellemzőket mutattak ki a Benelux-államokban, Németországban, Dél-Angliában és a Balkánon is.
Hasonló véleményen van Bernhard Seidel osztrák szúnyogszakértő is, ő sem lát különösebb okot az aggodalomra, hiszen az őshonos fajok is terjeszthetnek veszélyes kórokozókat, mint amilyen a nyugat-nílusi láz vírusa. Ugyanakkor a vírus átadásához szükséges annak a forrása is, a közvetítőszerepet ellátó szúnyog önmagában kevés. Szerinte a tigrisszúnyog már Magyarországon is régtől jelen van, csak még nem találtak rá.
MERRE TERJESZKEDIK TOVÁBB?
A tigrisszúnyog túléléséhez enyhe telek szükségesek, amelyek során a januári középhőmérséklet fagypont feletti, az éves csapadékmennyiség pedig meghaladja a 600 millimétert. Mivel az éghajlatváltozás következtében fellépő felmelegedés Északnyugat-Európában túlnyomórészt a telet érinti, délen ugyanakkor a nyarak válnak egyre forróbbá és aszályosabbá, a vérszívó elterjedési területe várhatóan északabbra tolódik - vélik a kutatók. Egyes földközi-tengeri vidékekről újra el is tűnhet a faj.
Az angol egészségügyi hatóság számítógépes szimulációja kimutatta, hogy a következő fél évszázadban a Chikungunya-lázat terjesztő tigrisszúnyog tovább terjed Európa szerte. Szerintük az elmúlt években, Németországban, Hollandiában és Olaszországban fellelt tigrisszúnyog populáció terjeszkedése szorosan összefügg Európa éghajlatváltozásával.
Mennyire valós fenyegetést jelent a tigrisszúnyog terjeszkedése, kérdeztük a rovarszakértőt, entomológus szakembert dr. Mészáros Gábort, Szabadka polgármesterének környezetvédelmi tanácsadóját:
- Már nemcsak Dalmáciában, a tengerpart közelében, hanem Zágráb környékén is vannak tigrisszúnyogok. Szerbiában és Magyarországon még nem bizonyították a jelenlétét, de ez nem jelenti azt, hogy nincs már itt nálunk Vajdaságban is. A tigrisszúnyog megléte önmagában még nem jelent közvetlen veszélyt, hiszen például mindennap találkozhatunk, a vérünket is szívhatja a maláriaszúnyog (Anopheles maculipennis), mégsem betegszünk meg maláriában, mert a betegséget már felszámolták tájainkon. A szúnyognak nincs módja találkozni a betegséget hordozó állatokkal, és nem viheti át a kórokozót az emberre. Hasonló a helyzet a tigrisszúnyoggal is, Európában egyelőre csak az új szúnyog van jelen, a veszélyes vírusokkal nem találkozhat a szúnyog, különösen ha tudjuk, hogy elég kicsi, alig néhányszáz méter a kifejlett szúnyog mozgásterülete.
A tigrisszúnyogok ugyanabba a családba tartoznak, mint az itt élő szúnyogok. A vízben lárvaként algákkal és szerves anyagokkal táplálkoznak, átalakulás után szárazföldi életmódot folytatnak. Életciklusuk másfél hónapos, így évente négy-öt generációjuk is kikelhet. Egy szúnyog akár több száz petét rak le, hamar felduzzadhat az állománya. Kizárólag a nőstény szúnyog szív vért, három-négy szúnyogfaj az ember vérét is kedveli. A tigrisszúnyog megjelenése félelmet keltett, mert nagyon messziről, más kontinensről való, ahol veszélyes betegségek kórokozókkal találkozhat.
Délkelet-Ázsiában igen sok veszélyes betegség van, de a szúnyogok ezeket nem hozták át Európába. Azt mindenképpen tudni kell, hogy csak a kifejlett egyedek képesek fertőzést terjeszteni, a lárvák nem fertőzőek. A tigrisszúnyog tehát nem veszélyes, de ugyanolyan bosszantó, mint bármelyik szúnyogfajta, s nem örülünk neki, hogy még egy vérszívó ellen kell küzdeni, de ha meg is csíp minket, nem vált ki allergiás reakciót, s nem hal bele senki. Ha azonban megcsíp egy fertőző betegségben szenvedő embert, majd egy egészségeset, átviheti rá a kórt.
REPÜLŐVEL TILOS SZÚNYOGRA LŐNI
Mivel újabban repülővel tilos lakott település felett röpködni, mérgeket permetezni, a szúnyogirtás kevésbé lehet hatékony.
- A szúnyoghelyzet kielégítőnek mondható Szabadkán, annak ellenére, hogy igen csapadékos volt a tavasz, sok volt a belvíz és nem volt légi szúnyogirtás sem. A szúnyogirtást végző intézmények jó eredményeket érnek el a biológiai védekezéssel. A Bacillus thuringiensis hatóanyagú készítményeket por alakban kiszórják az álló vizekbe, az út menti vizes árkokba, pocsolyákba és a vízben elszaporodó baktériumok már lárva korban elpusztítják a szúnyogot, mielőtt az kifejlődhetne, és a vérünket szívná.
Egy kis odafigyeléssel mi magunk is védekezhetünk a szúnyogok elszaporodása ellen. Minden számításba jöhető szúnyogfészket – akár egy kallódó konzervdobozról is legyen szó benne esővízzel – meg kell szüntetni, kiönteni belőle a vizet. Már egy pohárnyi vízben is több száz szúnyog bölcsője lehet. Eső után sok állóvíz alakul ki, a nőstény szúnyog ezekbe rakja le a megtermékenyített petéket. Például a hordókban, az esővízgyűjtőkben, a vizes aknákban, kutakban, kanálisokban, kerti tavakban, a szökőkutakban, a virágcserepek alátéteiben, a folyók árterületein és minden olyan mélyedésben, ahol tartósabban víz gyűlhet össze, nagy valószínűséggel szúnyoglárvák, majd szúnyogok fognak kikelni. Európában már betiltották a felnőtt egyedek vegyi irtását, ezt követve idén már tilos Szerbiában a szúnyogok légi permetezése, ami érthető is, hiszen sokmillió hasznos rovar is áldozatul esik egy-egy repülőgépes szúnyogirtásnak. A forrásánál, a lárvák irtásával kell megfékezni a szúnyoginváziót, legyen az a tigrisszúnyog vagy más vérszívó szúnyogfaj lárvája – vélekedik a rovarvilág szakavatott ismerője Mészáros Gábor.
Csíkos szúnyog
Az ázsiai tigrisszúnyog vagy erdei nevén nap szúnyog jellemzői a fekete-fehér csíkos lábak és test. Ez a szúnyogfaj Délkelet-Ázsiában, a trópusi és szubtrópusi területeken őshonos. A rovart csíkos megjelenése miatt hívják tigrisszúnyognak mivel a tigrishez hasonló csíkozású.
Kicsivel nagyobb a nálunk élő fajoknál, de felépítése és szaporodásmódja is megegyezik az itteniekével.
Dengue-láz
A dengue-lázat "csonttörő láz"-nak is nevezik, mivel olyan erős fájdalmat okozhat, hogy a beteg úgy érzi, mintha eltörnének a csontjai. A dengue-láz tünetei többek között a láz, a fejfájás, a kanyaróhoz hasonló bőrkiütés, valamint izom- és ízületi fájdalmak. Ritka esetekben a dengue-láz életveszélyessé is válhat, kétféle módon. Az egyik a vérzéses dengue-láz, ami vérzést, a vérerek szivárgását, és a (véralvadást előidéző) vérlemezkék számának csökkenését okozza. A másik életveszélyessé válható forma a dengue-sokk szindróma, ami veszélyesen alacsony vérnyomást okoz. Védőoltás nincs a kór ellen.
