A verseci Petőfi Sándor Kultúregyesület Petőfi-díjban részesült Budapesten. A Gubcsi Lajos által alapított Magyar Művészetért Díjak átadásakor a laudációban azt az áldozatos munkát emelték ki, amelyet az egyesület végez a szórványmagyarság érdekében. Azt, hogy erősítik az összetartozás érzését, foglalkoznak a gyerekekkel, fiatalokkal ott, ahol már több mint 20 éve magyar tannyelvű oktatás sincs. A Petőfi Sándor Kultúregyesület szervezi meg immár 16. éve a Herczeg Ferenc-napokat is.
Az 1946-ban alakult kultúregyesület aktív tagságához jelenleg 40-50 felnőtt és mintegy 30 gyermek tartozik. Ők azok, akik a vegyes kórusban énekelnek, népi táncolnak, verset mondanak, szervezőmunkát végeznek, egyszóval tevékenyen kiveszik a részüket az egyesület hétköznapjaiból. A tagsági díjat fizetők száma ennél lényegesen magasabb: 150. Ez igen népes aktív és pártoló tagságot jelent, ha azt vesszük tekintetbe, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint Versecen 3000-en vallották magukat magyarnak, ám Vitt Sándor, a Petőfi Sándor Kultúregyesület elnökének szavai szerint ennél jóval kevesebben vannak, akik beszélik a magyar nyelvet, ténylegesen magyarnak érzik magukat, járatosak a magyar kultúrában.
Már több mint 20 éve megszűnt Versecen a magyar oktatás, az elvándorlás, a vegyes házasságok, a gyermekvállalási kedv lecsökkenése, egyszóval a diákok számának megfogyatkozása miatt. Nem volt ez mindig így, épp a kultúregyesület honlapján olvasható az 1954-ben végzett általános iskolások tablóképe fölött a megjegyzés, hogy abban az évben 840 magyar ajkú diák volt a helyi általános iskolában.
– A gyermekeink szerb osztályba járnak, a legnagyobb baj az, hogy néha azt tapasztaljuk, egymás közt is szerbül beszélnek. Ennek ellensúlyozására megszerveztük számukra az anyanyelvápolást. Gond, hogy a pedagógus, aki foglakozik velük, csak az alsósokkal való foglalkozást tudja felvállalni. Hogy az anyanyelv gyakorlása, a kultúránkkal való ismerkedés folyamatos legyen, rendszeresen küldjük az egyesületben énekelő,táncoló, verset mondó fiatalokat anyanyelvápoló nyári táborba, amely idén júliusban a felvidéki Zétényben kerül megszervezésre anyaországi, felvidéki, erdélyi és délvidéki gyermekek részvételével. A próbák, a fellépések is jó alkalmat nyújtanak a gyermekeinknek, fiataljainknak az anyanyelv gyakorlására. Rendszeresen részt veszünk a verseci szemlén, a dél-bánáti szemlén, és más meghívásoknak is eleget teszünk, alkalmi műsorokat szervezünk minden jeles ünnepünk alkalmából. Például március 15-én a Kecskemét melletti Helvécián – amely testvértelepülése Versecnek – mi is fellépünk az ottani rendezvényen, de természetesen egy-két nappal előtte vagy utána mi is megtartjuk a kultúregyesületünk székházában az ünnepi rendezvényünket. A gyerekeket is igyekszünk minden rendezvénybe, minden vendégszereplésbe bevonni, különösen, ha Versecről és környékéről van szó – hallottuk az elnöktől.
Igen tevékeny időszak elé néz az egyesület: a gyerekek hamarosan utaznak a már említett felvidéki anyanyelvápoló táborba, majd július közepén a Petőfi kultúregyesület is fellép a Verseci koszorú elnevezésű nemzetközi fesztiválon. Őszre immár 16. alkalommal szervezik meg a Herczeg Ferenc-napokat, amely jubileumi lesz, hisz a magyar író 150 évvel ezelőtt született. A Magyar Nemzeti Tanács révén sikerült eszközöket szerezni a rendezvény megtartására. Vajdaságból, az anyaországból és máshonnan is várnak rangos irodalmár-vendégeket.
Az elnök szavai szerint nagyon fontos az, hogy mind szorosabb kapcsolat alakuljon ki a környékbeli magyar művelődési egyesületekkel, például a fehértelepiekkel, a pancsovaiakkal, udvarszállásiakkal. A Gyöngyösbokrétán is néhány magyar művelődési egyesület táncosai együtt léptek fel, ez jól szimbolizálta a dél-bánáti egységet, összefogást.
A gondokról és örömekről szólva Vitt Sándor megjegyezte, az általános pénztelenség közepette természetesen a szűkös anyagiak jelentik a legnagyobb problémát.
– A legnagyobb öröm, amikor azt látom, hogy gyermekeink, fiataljaink ott vannak a próbán, illetve örömteli percek, pillanatok azok, amikor a színpadon látom őket, és a produkciójuk után a nézőtéren felzúg a taps – hallottuk az elnöktől.
Virág Bene Klára, a kultúregyesület titkára a következőket mondta a díj kapcsán:
– Ez a megtisztelő elismerés a jövőbeni munkánkat erősíti, ehhez szolgál motiváció gyanánt. Továbbra is igyekszünk helytállni itt a szórványban, hogy megtartsuk magyarságunkat, igyekszünk foglalkozni a magyar gyerekekkel.
Ehhez kívánunk az egyesületnek további eredményes munkát, hisz a szórványban, magyar óvoda és iskola nélkül hatványozottan nehéz küldetést vállaltak fel.
