Mellettünk élnek, ugyanabban a városban vagy épületben, mégis nagyon keveset tudunk a vakok életéről, szervezeteikről, problémáikról. Valahogyan mindig a társadalom szélén éltek, ha nem is kirekesztve, de nem teljes jogú tagjaiként. A vakok és gyengén látók társadalmi integrációja, igaz lassan, de biztosan pozitív jeleket mutat.
A Vajdasági Vakok Szövetségét (VVSZ) 1949-ben alapították, jelenleg 12 szervezete működik a tartományban, és 3633 tagot számlál, ezekből 192 gyermek. A szervezet saját könyvtárral rendelkezik, amelyet 1974-ben alapítottak, az első önálló kiadványaik pedig 1979-ben jelentek meg, és azóta is folyamatosan megjelennek, kisebb nagyobb változásokkal.
Vladimir Panin, a Vajdasági Vakok Szövetségének az elnöke elmondta a Magyar Szónak, hogy jelenleg öt kiadványt ad ki a VVSZ, ezek mind hanganyagként jelennek meg.
– Idetartozik az Odjek, amelynek külön kiadványa jelenik meg gyermekek részére. Ezenkívül megjelenik a Žena és a Dom, valamint létezik egy magyar nyelven megjelenő kiadvány is, a Visszhang – az összes publikációt hanganyagként terjesztik, kivéve a Vidici kiadványt, amely Braille-írással készül. A kiadványokon kívül a vak gyermekek számára hanganyagon biztosítják a házi olvasmányokat, valamint egyes tankönyveket is. Évente összesen 120-130 hangos könyvet és Braille-írásos könyvet adnak ki – mondta Panin.
A Visszhang 1978 óta megjelenik, sajnos, amikor beköszöntek a háborús évek, a kiadványra nem jutott elég pénz, és nem jelent meg 2001-ig. Ekkor újra kiadták, és Németh Árpád lett a szerkesztője, aki azelőtt az Újvidéki Televízióban dolgozott rendezőként.
– Hozzávetőleg 100 olvasónk van, lemezen adjuk ki a Visszhangot, és háromórás tartalmat foglal magába. Régebben a vajdasági magyar sajtóból ollózták a tartalmát a kiadványnak, én azonban ezen változtattam. Úgy gondoltam, hogy ezeket a napilapokat, hetilapokat úgyis elolvashatják nekik otthon, így én több nemzetközi hírt foglaltam bele. A lemezen olyan rovatokat alakítottam ki, mint az egészségügy, női sarok, kultúra és művészet, tudomány és technika, érdekességek, sport, zene és humor. A híreket főleg az internetről szerzem be, és sok pozitív visszajelzést kaptunk az új tartalmakkal kapcsolatban. A Visszhang mellett könyvtárunkban az érdeklődők sok magyar nyelvű hangos könyvet találhatnak, kb. 200 címmel rendelkezünk. Sokkal több is lehetne, de sajnos nincs, aki felolvassa a könyveket, mert mi csak így vehetjük fel lemezre – mondta Németh.
A VVSZ könyvtárában 17 000 könyvtári egység található, és több mint 5000 könyv áll a vakok és gyengén látók rendelkezésére. Sok hazai és külföldi szerző könyve is megtalálható a könyvtárban, és állandó az együttműködés a volt Jugoszláviai tagköztársaságok könyvtáraival.
A szervezet saját stúdióval rendelkezik, itt felvételezik a könyvek hanganyagát, ezen kívül három Braille-írású nyomtatójuk is van, ami biztosítja a sajátságos írásmód nyomtatását.
– A VVSZ pénzelése részben köztársasági, részben pedig tartományi forrásokból történik. A köztársaság a VVSZ hét dolgozójának biztosítja a fizetését, a tartomány pedig teljes egészében pénzeli a kiadványaink elkészítését és megjelenését. A tartományi szervekkel kiváló az együttműködésünk – magyarázta Panin.
Mivel az államtól egyre kevesebb pénz jut a szövetségnek, kénytelenek projekt alapú finanszírozással kiegészíteni a költségvetésüket.
– Minden évben rosszabb a helyzet, így kénytelenek vagyunk mi is projektumokat írni, úgy tűnik, a jövőben egyre inkább pályázatok útján jutunk majd pénzhez. A VVSZ szervezetei is egyre kevesebb pénzt kapnak az önkormányzatoktól, községektől. Vannak olyan szervezeteink, amelyek egyáltalán nem kapnak pénzt, vannak viszont olyanok is, ahol tekintélyes összeggel segítik munkánkat. Nagybecskerek, Újvidék, Palánka jelentős összeggel járulnak hozzá a szervezeteink működéséhez, de például Pancsova, Mitrovica vagy Kúla nem adnak egy dinárt sem – mondta Panin.
A vakok és gyengén látók társadalmi elfogadottsága mindig komoly gondot jelentett, az utóbbi időben azért történtek pozitív mozzanatok ezen a téren. Úgy tűnik, az emberek lassan kezdenek ráébredni, mekkora fontossággal bír a vakok és gyengén látók társadalmi elfogadása és megismerése. Mégis, a legnagyobb gondot jelenleg a vakok és gyengén látók munkáltatása jelenti.
– Annak ellenére, hogy a törvény előírja, a vállalatok kötelesek elfogadni rokkantak pályázatait is, nem sok vállalat tulajdonosa vagy vezetője dönt úgy, hogy felveszi őket állandó munkára, függetlenül attól, hogy privát vagy állami szektorról van szó. A vállalat vezetői inkább kifizetik a törvény által előírt büntetést. Nem értem, miért viselkednek így, hiszen többször is bebizonyosodott, hogy a vakok és gyengén látók kiváló munkaerőt jelentenek, megbízhatóak. Jelenleg az országban 23 000–25 000 rokkant munkaképes személyt tartanak nyilván, ennek csak 10 százaléka dolgozik. A vakok és gyengén látók közül sokan dolgoznak ügyvédként, a szabadkai bíróságon titkárként dolgozik az egyik tagunk, ezenkívül tanárként is többen keresik a kenyerüket. Az államnak nagyobb nyomást kellene gyakorolnia a vállalatok vezetőire, mert folyamatosan kijátsszák a törvényt. A vállalatok a törvény alapján két évig adókedvezményben részesülnek, ha rokkant személyt foglalkoztatnak, sajnos, amikor lejár a két év, nem tartják meg a munkaerőt, hanem elbocsátják. Ez bizony nagy gondot jelent – véli Panin.
A szervezetben nagy hangsúlyt fektetnek a vakok és gyengén látó gyermekek integrált oktatására, mert nem mindegy, milyen környezetben tanulnak. A hatályban lévő törvény kimondja, az iskolák kötelesek elfogadni a vak és gyengén látó gyerekeket is, más kérdés, hogy a tanítók képzettek-e a tanításukra. A vak gyermekekkel természetesen többet kell foglalkozni, és elengedhetetlen a Braille-írás oktatása is.
– Zimonyban működik egy külön általános iskola a vakok számára, és Újvidéken is van egy osztály számukra, de mi azért küzdünk, hogy gyermekeink integrált oktatásban részesüljenek, mert fontos, hogy szomszédjaikkal, ismerőseikkel együtt tanuljanak, nem jó, ha rokkantságuk miatt szétválasztják őket a többi gyerekektől. Egyre több az olyan rokkant gyermek, aki a többi gyermekkel együtt kezdi az óvodát, majd integrált osztályokba járnak általános iskolába, és később az egyetemre is sikeresen felvételiznek – magyarázta a szervezet elnöke.
Szabadkán a legsikeresebb a vakok és gyengén látók integrált oktatása, ott kezdték el először alkalmazni, és lassan a többi vajdasági helyiség is csatlakozott. Egyelőre az oktatás területén a legnagyobb gondot a tanári kar nem megfelelő képzettsége jelenti.
