1993-ban, a délszláv háborúk idején, mindössze két hónappal a Szerbia ellen bevezetett szankciók után tartották meg Palicson az első filmszemlét. Miután Jugoszlávia széthullott, Szerbia filmfesztivál nélkül maradt. A pulai országos szemle helyett kellett egy másikat létrehozni. Nagy csaták folytak, vajon hol is legyen ennek a helyszíne, s végül mégiscsak az az áramlat győzött, amely Palicsot tartotta a legjobb helyszínnek. Dr. Radoslav Zelenović, az Európai Filmek nemzetközi fesztiváljának igazgatója a palicsi helyszínről azt mondta, hogy az Isten, amikor már végzett a világ teremtésével, azután megteremtette Palicsot, az igazi fesztiváli helyszínt. Itt minden közel van, itt az egész környék a fesztivál bűvöletében él, amikor a szemle folyik.
Az idei életműdíjasok: Nyikita Mihalkov és Emir Kusturica Palicson (Fotó: Molnár Edvárd)
Kezdetben lokális szintű szemle volt a palicsi, majd regionális jellegűvé vált. Kereken 10 évig kereste a helyét, aztán 2003-ban a szervezők úgy döntöttek, kizárólag európai filmeket mutatnak majd be a palicsi filmfesztiválon. Az ötlet merész volt, de az elmúlt 20 év bizonyítja, hogy akkor jó döntést hoztak: a közönség kedveli ezeket a filmeket, és a legnagyobb rendezők és művészek is eljöttek erre a fesztiválra, hogy személyesen vegyék át a nekik ítélt életműdíjat, a Lifka Sándor-díjat.
A palicsi fesztivál immár láthatóvá vált az európai fesztiváli térképen. Kilenc éve Nikolaj Nikitin, a berlini filmfesztivál kelet-európai filmgyártásának figyelemmel kísérésével megbízott szakértője a palicsi fesztivál szelektora. Az ő kapcsolatai révén a cannes-i bemutató után több alkalommal is szinte azonnal eljutottak a filmek Palicsra.
A fesztivál csodálatos helyszíne, a palicsi Nyári Színpad (Fotó: Molnár Edvárd)
A szervezők úgy tartják, a folyamatos anyagi nehézségek dacára Európa jelentős fesztiváljainak sorába tartozik a palicsi Európai Filmek Nemzetközi Fesztiválja.
