Az anyaországban inkább nyugtának, mint számlának hívják azt a pénztárgépi bizonylatot, amit vásárlás vagy szolgáltatás igénybevétele esetén az adóköteles vállalkozó köteles a vevőnek átadni. Nálunk viszont a nyugták beküldésén alapuló nyereményjátékot Vedd a számlát és nyerj! elnevezés alatt népszerűsítik. Amíg tehát nálunk a számla a gyakrabban használt fogalom, Magyarországon a mindennapi szóhasználatban gyakran keveredik a számla és a nyugta fogalma, illetve egymás szinonimájaként is használják. A definíció szerint a számla az ügylet teljesítésére vonatkozik, a nyugta „csupán” az ellenérték átvételét igazolja.
(Gergely Árpád felvétele)
Először 2017-ben szervezték meg a szürkegazdaság visszaszorítását célzó nyereményjátékot, majd annak sikerén felbuzdulva 2018-ban megismételték. Most pedig harmadik alkalommal lehet értékes nyereményeket nyerni. Valójában ebben a játékban mindenki nyertes, aki játszik, hiszen a szürkegazdaság kifehérítése közérdek.
Mivel legkevesebb tíz, minimum 100 dináros vásárlásra vonatkozó nyugtát kell beküldeni, ezért olyan újságcímek jelentek meg, hogy belgrádi luxuslakást lehet nyerni mindössze ezer dinárért. Valójában azonban az 1000 dinárért a vevő már megkapta a megvett árut. Tehát, tulajdonképpen nem arról van szó, hogy ebben az értékben egy sorsjegyet vásárolna a „szerencsejátékos”. Csupán a nyugtákat össze kell gyűjteni és egy bármilyen borítékban be lehet küldeni. Még bélyeget sem kell rá tenni. A posta ugyanis ingyenesen szállítja ezeket a küldeményeket. Tehát, valójában csak a boríték árában mutatkoznak meg a költségek, ami lényegében két-három dináros ráfordítást jelent csupán.
Az első húzást a tervek szerint ma, november 21-én a köztelevízió is közvetítette volna. De a gyásznap miatt a húzást elhalasztották. Azok a borítékok, amelyeket nem húznak majd ki az első húzáson, ott lesznek a halomban a következő húzásoknál is. Ringbe szállnak ugyanakkor a városok és községek is. Azon települések között, amelyekről a legtöbb boríték érkezik, 180 ezer eurót osztanak szét. A pénzt a lakosok igényeinek megfelelő projektekre fordítják a kiírás szerint. Aki eddig még nem játszott, a részletes leírást a www.uzmiracun.rs weboldalon találja meg.
A nyereményjáték valójában az árnyékgazdaság felszámolására indított kampány része. A dolog természetéből adódóan a szürkegazdaság részaránya csak becsülhető. GDP-arányosan az árnyékgazdaság részvétele valószínűleg még mindig meghaladja a 20 százalékot, de lehet, hogy a 30-at is eléri. Összehasonlításként, a becslések szerint az Egyesült Államokban a bruttó nemzeti terméknek hozzávetőleg 8–9 százalékát teszi ki. A nyugat-európai országokban a szürkegazdaság aránya ennél magasabb, a 15 százalékot is elérheti. Számítások szerint Csehországban és Szlovákiában 20 százalék alatti az aránya, a többi közép-kelet-európai országban pedig ennél 5–10 százalékponttal magasabb.
Az utóbbi időben nálunk az arány érezhetően csökkent, amihez nyilván hozzájárultak ezek a nyereményjátékok is. Amíg ugyanis korábban gyakran egyfajta balkánias nagyvonalú gesztus volt legyinteni, még ha kínálta is az eladó a számlát, a nyereményjátékok idején sokan kérik, ha nem adják. Sőt! Nem ritka látvány, hogy valaki összeszedi a mások által elhagyott számlákat is.
Szintén balkáni szokás az adókötelezettségekről negatív hangnemben beszélni. Viszont a jelenlegi helyzet is világosan mutatja, menyire fontos például az egészségügy stabil pénzelése. Amikor a kereskedő vagy szolgáltató adót fizet – ami a költségvetésbe kerül – abból finanszírozzák a közszférát. Óvodákat, iskolákat, utakat, kórházakat építenek belőle, ami az egész társadalom jólétét szolgálja. Etikátlannak, emellett nem mellékesen törvénybe ütközőnek tekinthető, ha valaki megpróbál kibújni a közteherviselés kötelezettsége alól, miközben a közjavakból ugyanúgy részesül, mint mások. Kevés pozitívnak tekinthető mellékhatása van az aktuális járványügyi helyzetnek, de egyike talán az, hogy mind inkább tudatosulni látszik ez most már a köztudatban.
Az első húzás után is lehet küldeni a 2020. szeptember 1-je után kiadott nyugtákkal kibélelt borítékokat. Az összes beérkezett boríték részt vesz az első forduló mind a 6 húzásában, valamint a második fordulóban is, melyet a jövő év elejére terveznek. A járványhelyzetre való tekintettel a kormány ismételten arra kérte a polgárokat, hogy a borítékot otthon címezzék meg, majd dobják be a legközelebbi postaládába, hogy ne kelljen a postán várakozniuk.
Érdemes még megjegyezni, hogy a nyereményjátéktól függetlenül, ahol van rá mód, érdemes készpénz helyett bankkártyával fizetni. Kevés kutatás látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a papírpénzek és pénzérmék mennyire járulhatnak hozzá a kórokozók, vírusok terjesztéséhez, de a bakkártya mindenképen biztonságosabbnak tekinthető. Ugyanakkor, mivel közvetlenül a számlán írják jóvá a kártyával átutalt összeget, az adó befizetésének elkerülése is kizárható. A nyereményjáték tekintetében pedig dupla esélyt jelent, hiszen a kártyás fizetésről szóló bizonylatokat egy külön borítékban szintén be lehet küldeni.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek nem keverhetőek a nyugtákkal, tehát tíz bizonylat, vagy tíz nyugta küldhető be, de vegyesen nem érvényes. Ahogyan vannak még mindig vírustagadók, úgy a nyereményjáték valós voltát is vannak, akik megkérdőjelezik. Pedig eleve képtelenség lenne annyi kamuborítékot „előállítani” az élőben közvetített húzásokra. 2018-ban pedig az egyik főnyereményt – egy belgrádi lakást – egy kúlai háromgyermekes magyar családanya nyerte meg. Adjunk esélyt magunknak és járuljunk hozzá az árnyékgazdaság visszaszorításához!
