Mogyoró, pirítva jó!

A mezőgazdasági minisztérium becslése szerint Szerbiában hozzávetőlegesen 1000–1200 hektár mogyoróültetvény van. Megközelítőleg 6–8 évesek. Hektáronként körülbelül 600 tövet ültettek a gazdák. Bokronként a termés 7 és 10 kilogramm között mozog, ami azt jelenti, hogy évente Szerbiában körülbelül 4000–5000 tonna mogyoró terem. Vajdaság élen jár a mogyorótermesztésben. A legtöbb ilyen ültetvény Šiden van, mintegy 137 hektár, Pećinciben 111 hektár, Kúlán 107 hektár, Šabacon 71 hektár, Cservenkán 58 hektár és Versecen 51 hektár.

A szóban forgó gyümölcsösök felében minőségi, olasz fajtákat ültettek, amelyeknek a termését ipari felhasználásra szánják, a másik felében pedig bőtermésű török fajták vannak, amelyeket leginkább süteményekhez használnak.

Szerbiában az utóbbi 10 évben lendült fel a mogyorótermesztés. A világhírű Ferrero Rocher cég kezdte meg egyfelől a termőföld felvásárlását és beültetését, másrészt kooperánsok becsatlakoztatását a mogyorótermesztésbe.

Egyébként ez a cég a világon megtermelt mogyoró 25 százalékának a felvásárlója. Szerbiában a Takovo Swisslion édességgyárnak évente annyi mogyoróra van szüksége, amit 7000 hektáron tudnak megtermelni, hogy a többi édességgyárat ne is említsük. Nyilvánvaló tehát, hogy az ország behozatalra szorul. A szükségletek 90 százalékát importálja, a legtöbbet Törökországból, a mogyoróvilághatalomtól. A hazai termelők arra panaszkodnak, hogy az olcsó török mogyoróval lenyomják az árakat, miközben hozzánk a kevésbé minőséges gyümölcs érkezik a török piacról.

Idén még az eddigieknél is nagyobb a kereslet a mogyoró iránt, hiszen dió szinte alig van a piacon.

HAT HOLD MOGYORÓ

A zentai Rózsa Árpád Tornyos határában két parcellán összesen hat holdon termeszt mogyorót, amit a gépesítésnek köszönhetően egyedül művel. A Prosperitati Alapítvány támogatásával mogyorószedő gépet vásárolt, amellyel fel tudja szedni a talajra hulló termést. Az idén jól termett a mogyoró, az 1600 mogyorófa egyenként átlagban másfél kiló termést adott. A 2,5 tonna mogyorót fokozatosan dolgozza fel, a héj nélküli mogyoró kilóját ezer dinárért, pörkölt változatban pedig 1300 dinárért méri a zentai piacon. Nagyban nem értékesíti a termést, a legismertebb olasz felvásárló és termeltető cég ugyanis kizárólag héjasan vásárolja fel a mogyorótermést, és 2–3 euró közötti árat fizet kilójáért. Árpád úgy tartja, hogy ennyiért nem érdemes eladnia, inkább maga fokozatosan dolgozza fel a termést és hétről hétre piacra jár vele. Egy évig, vagy akár hosszabb ideig is tárolható a mogyoró a saját héjában.

– Minden pénteken és szombaton kint vagyok a zentai piacon a mogyoróval. A közelmúltban egy saját terméket sikerült kidolgozni, ez pedig a pépesített mézes mogyorókrém, aminek a mogyoró nevéből a NUTLY fantázianevet adtuk. A mogyorókrémet 200 és 350 grammos kiszerelésben üvegtégelyekben árusítom. Semmilyen tartósító vagy egyéb szert nem tartalmaz és hűtés nélkül is eltartható.

Honnan az ötlet a mogyorókrém előállításához?

– Kezdetben nem ismerték a vásárlók, hogy mi is ez, de miután megkóstolták, mindenkinek ízlett. A törvényes előírások lehetővé teszik, hogy a kistermelők is feldolgozott formában kínálják eladásra a saját maguk által megtermelt, mezőgazdaságból származó termékeket. A mogyorókrém is bekerülhet az üzletekbe, hivatalosan is árusíthatják például a biotermékeket forgalmazó boltok. Már előrehaladott tárgyalásokat folytatok egy újvidéki egészséges élelmiszert árusító bolttal, amelynek a kínálatába bekerülhet az én termékem is. Ehhez még az kell, hogy kisipari vállalkozást nyissak, és viszonteladóknak tovább adhatom a mézes mogyorókrémet.

Nincs benne semmi ördöngösség, pépesítem a mogyorót, majd napraforgómézzel keverem össze, ennyi az egész. Egyszerű és finom. A megfelelő arányokat kellett eltalálni, amit tapasztalati úton próbáltam ki. Magában fogyasztva is nagyon finom, édesség helyett. De bele lehet tenni palacsintába is.

A mogyorókrém készítéshez beszereztem egy olyan gépet, ami teljesen pépesíti a mogyorót, olyan mértékben, hogy a maga olajtartalmától az egész massza folyóssá válik, mint az olaj. Majd akkor válik sűrűbbé az állaga, amikor hozzákeverem a mézet. A méz sűrít és édesít. Általában napraforgómézet használok az elkészítéséhez. Többféle krémmel próbálkoztam, legjobb, a legízletesebb akkor, ha a mogyorószemeket előzőleg megpirítom és utána darálom és pépesítem, majd mézzel ízesítem.

NYOLC ÉV, MIRE TERMŐRE FORDUL

– A mogyoróültetvény létesítése sok türelmet és kitartást igényel. A telepítést még 2007-ben és 2008-ban végeztem. Az ültetvénnyel az első négy évben volt nagyon sok gondom, bajom. Volt időszak, amikor a fiatal facsemetéket egyszerűen tövestől kiásták és ellopták, de még a négyéves bokrokat is megtizedelték. Amikor meg már nagy sokára kezdett teremni, akkor meg összeszedték a termést.

A 7–8 éves ültetvény adja a legtöbb mogyorót, ekkor a fejlődnek ki a vastagabb ágak. Ma már csak mosolyogni tudok rajta, hogy mennyi felesleges időt és energiát fordítottam kezdetben az ültetvény kialakítására, megőrzésére és felfejlesztésére. Két ültetvényen, egy kétholdas és egy négyholdas parcella van beültetve mogyoróval. Nincsenek bekerítve, a kezdeti lopások után, újabban szerencsére már nincs ilyen problémám. A két mogyorószedő géppel három-négy nap alatt be tudom takarítani, fel tudom szedni a termést a simára elművelt, gyomtalanított talajról. Több olasz mogyorófajtát termesztek, a legtöbbjük kerek, átlagos nagyságú, de van köztük olyan is, ami hosszúkás alakú és nagyobb szemű.

Minden munkafázisra van már gépem, a szedés, a válogatás és a törés is gépesített. Azért kézi erőre is szükség van. A termést héjasan tárolom, ahol tudom. Tele van a garázs műanyag ládákkal, amelyekben szellősen tudom tartani a mogyorót. A nejlon hálózsákokba ömlesztett mogyorót tető alatt felfüggesztve tárolom, hogy ne tudjanak hozzáférni az egerek. A kis rágcsálók kedvelik az olajban dús magvakat, és erős metszőfogaikkal kirágják a kemény mogyoróhéjat és kieszik belőle a magot.

A hosszabb ideig zsákokban, ládákban tárolt mogyorót a törés előtt meglocsolom vízzel, ami átfolyik a mogyorószemek között és éppen csak annyira nedvesíti meg a kemény héjat, hogy ne törjön darabosra a benne lévő maggal. A törést úgy időzítem, hogy mindig annyi megtört mogyoró legyen, amennyire éppen van igény. A mogyoró héjastól pár évig minőségromlás nélkül is tartható.

KORÁBBAN VIRÁGZIK A MOGYORÓ

Mennyi munka van az ültetvénnyel és mire kell ügyelni a növényvédelem terén?

– A két ültetvényen 1600–1700 mogyorófa vagy inkább terebélyes bokor található. Ezeket tavasszal kell metszeni és évente legalább egyszer kivágni a sarjhajtásokat. A tízéves ültetvényben már nagyrészt kialakultak a bokrok, ezért kevesebb sarjhajtást növeszt, amit le kell metszeni. Nyáron különösebb munka már nincs, de tisztán kell tartani a területet, nehogy megerősödjenek a gyomok, mert az nagyon meg tudja nehezíteni a földre hullott mogyorószemek géppel történő felszedését.

A mogyoróbokrok nem igényelnek sokszori permetezést, mint mondjuk az alma, amit manapság már 15–20 alkalommal is permetezni kell egy szezonban. Ilyenkor ősszel, amikor a mogyoróbokrok levelinek kétharmada lehullott, érdemes elvégezni egy lemosó permetezést, ami hagyományos kékkőoldattal történik. Tavasszal, virágzáskor ügyelni kell a csonthéjas gyümölcsök moníliás rothadás elleni permetezésére. A mogyoró esetében nem akkora a veszély, de idén előfordult moníliás gombafertőzés.

A mogyoró legnagyobb ellensége, kártevője a mogyoróormányos. Amikor nyár végén lyukas mogyorószemeket találunk, annak a belsejét már kiette a mogyoróormányos lárvája. A mogyoróormányosok május végén, június elején rajzanak és rakják le petéiket a zöld mogyoróba. Ekkor kell ellenük védekezni, rovarölő szerrel bepermetezni a mogyoróbokrokat. Idén tavasszal, rajzás idején nem kedvezett az időjárás e kártevő rovarok számára, ezért nem is volt szükség védekezni ellenük.