„A Járás pótolhatatlan kincs”

A Wemsical Serbia Ifjúsági és Kulturális Egyesület, valamint az Ars Topia Alapítvány szervezésében kerül sor a III. Vajdasági Fürdő- és Közösségépítő Kalákára, amely idén június 23-ától 30-áig tart.

Kezdetben Székelyföldön folyt kalákázás, azután Magyarországon, tavaly pedig megtörtént az első felvidéki kaláka is. Vajdaság, pontosabban Magyarkanizsa község, 2016-ban csatlakozott a megmozduláshoz. Ahogyan azt Hajdú László szervezőtől megtudhattuk, a kezdeményezés célja summázva, egy pihenő és fürdőhely kialakítása, mindez gyönyörű alföldi tájba ágyazva egy természetileg nagyon fontos szikes rét (a helyi szóhasználatban Járás) peremén, Ilonafalu tőszomszédságában.

– Az egész kezdeményezés a magyarországi Ars Topia Alapítványtól ered. Ők kezdeményezték az organikus tájépítészet elveit szem előtt tartó tervezést. Húsz évvel ezelőtt ők indították el a kaláka mozgalmat, amelynek keretében fürdőhelyeket újítottak fel és hoztak létre újakat. Miután meggyőztek bennünket ennek jelentőségéről, elkezdtünk azon gondolkodni, hogyan lehetne Vajdaságban is megvalósítani a kalákát. Elhatároztuk, hogy belevágunk. Nagy segítségünkre volt az Ars Topia tapasztalata, legyen szó a tervezésről, a szervezésről, a pályázásról vagy a kivitelezésről. Az első Vajdasági Fürdő- és Közösségépítő Kalákát 2016-ban tartottuk meg. Több szempontból is megéri a kaláka része lenni. Együtt tettünk és tenni fogunk valamit a közösségért, a munka közben pedig szinte magától jön az ismerkedés, a társalgás és a barátkozás, hiszen más Kárpát-medencei országokból is érkeznek résztvevők.

A KALÁKA EREJE

A közös önkéntes munkának vannak nálunk is hagyományai, amelyek mára már elfelejtődtek. A lényege, hogy mindenki azt adja a közösbe, amire ereje, tehetsége van, a legfiatalabbtól a legidősebbig. Faanyagot, téglát, szerszámot, tojást a közös ebédbe, szállást, kétkezi munkát, zenét, bármit.

A kalákák nem titkolt célja, hogy a közös tervezési, építési munka során helybeli, régióbeli, magyarországi és más országokból érkező résztvevők megismerjék egymást. Együtt és egymástól megtanulják, hogy hogyan lehet saját erőből, összefogással újjáteremteni azokat az örökségeket, amelyeket őseink hagytak ránk.

Eközben erősödik a falu, város vagy akár a régió összefogása. Ez a munka nem csupán értékvédelem és tájfejlesztés, hanem közösségépítés is. Olyan helybeli emberek ismerik meg egymást a munkának és a közösen eltöltött időnek köszönve, akiknek máshol és máshogyan nem lenne erre lehetőségük. Ezek az emberek a továbbiakban más témák és értékek mentén is könnyebben tudnak együtt gondolkodni és tevékenykedni. Barátságok, ismeretségek szövődnek, melynek pozitív hatásai vannak egy jól működő közösség jövőjére vonatkozólag. Az egyén élete a közösség nélkül lehetetlen. És a közösség is ellehetetlenül az őt alkotó egyének véleményalkotása és aktív tevékenysége nélkül – hallottuk Hajdú Lászlótól.

Vígi László, a Wemsical Serbia Ifjúsági és Kulturális Egyesület elnökének elmondása szerint 2016 óta szinte folyamatosan kalákáznak:

– Ez lesz hivatalosan a harmadik Vajdasági Fürdő- és Közösségépítő Kaláka, de időközben szerveztünk egyéb fürdőtatarozási, átépítési munkálatokat is a Baráthok kútjánál, az első nagy kaláka helyszínénél, hogy egy kicsit megfékezzük a természetet, ne foglalja vissza a fürdőt. Az első kalákát többéves tervezés előzte meg, ami egy hosszú folyamat eredményeként jött létre, találkozókkal, lakossági fórumokkal, s idővel ahhoz a néhány kezdeményezőhöz egyre többen csatlakoztak – pályázatilag, cégként, intézményként vagy akár magánemberként is. Az álmunkat ennek köszönhetően tudtuk megvalósítani. 2016-ban megépült az ikermedence, illetve szétválasztottuk a víz folyását, ami annyit tesz, hogy a felújított régi vályú mögé, a helyi rátermett kőművesek egy új vályút öntöttek ki betonból és tégladíszítést kapott. Az szolgál az állatok itatására, a felújított régi vályú pedig emberi fürdőzésre alkalmas s onnan folyik a víz az ikermedencékbe. Az első kaláka alkalmával készítettük el az infó-táblákat, illetve megépült a budi, a karám és a vízipavilon fele is. Utóbbit még az év őszén tatarozta egy csapat. 2017 tavaszán Darázs Imre, egy remek temerini nádazómester segítségével elkészült a vízipavilon nádtető szerkezete, az volt a második Vajdasági Fürdő- és Közösségépítő Kaláka. Tavaly tavasszal is kalákáztunk, de nem a kútnál. Akkor tartottuk meg az első fűzépítő kalákát, és a magyarkanizsai strandon felállítottunk egy hal, valamint egy kupolaszerű fűzépítményt, amivel ugyancsak elsők voltunk Vajdaságban. A kútnál idén januárban sajnos egy tehén beleesett az ikermedencébe, és csak úgy tudták kimenteni, ha kitörik a medence egy részét. A medencét fogjuk majd idén szanálni, befejezzük a pavilon stéggé alakítását és megépítünk egy akácoszlopokon álló pallóutat a parttól az említett objektumig. Újból nagyívű munkálatok várhatóak, amelyhez kellenek erőgépek is, a kaláka előtt egy héttel le kell csapolni a vizet, hogy hozzáférhetővé váljon a vízipavilon. A víz persze később visszakerül. Mivel a Járás védetté nyilvánítása tartományi szinten folyamatban van, nem teszünk egy lépést sem a Tartományi Természetvédelmi Intézet jóváhagyása nélkül. Kiemelten fontos számunkra, hogy a lehető legkevésbé bolygassuk meg a természetet. Ellentétben egyes helyi gazdákkal, vállalatokkal, akik illetve amelyek vad mezőgazdaságot művelnek, felszántva a szikest, illetve országunk kőolajipari cégével, amelynek jelenléte, területhódítása nagyon is veszélyezteti a Járást. A szikes puszta, a Járás pótolhatatlan kincs, csaknem teljesen egyedi a Kárpát-medencében, talán a hortobágyi pusztához lehetne hasonlítani. Csapatunk azon van, hogy a hely fontosságára időben felhívjuk a figyelmet, és minden lehetséges felületen ezt kihangsúlyozzuk. Ne hagyjuk elveszni ezt a természeti értéket – hangsúlyozta Vígi László.

ÖNKÉNTESEK

A kalákázásban fontos szerep jut az önkénteseknek. Hajdú László szerint az önkéntességgel csak kapni lehet:

– Saját magunknak is jót teszünk vele. Növelhetjük a munkabírásunkat, többet mozgunk, jó levegőn tartózkodunk, fejlődik a kézügyességünk, megtanulunk a szerszámokkal bánni, az építészet terén szakmabeli fortélyokat leshetünk el, gyakoroljuk az együttműködést és meghallgatjuk a másikat. Érdekes megfigyelni, hogyan tud 30–40 ember együtt dolgozni, miközben ugyanaz a cél vezérel bennünket. Szeretnénk többet tenni a Járásért, hogy minél előbb védetté váljon. Ezért minden, amit teszünk, az ökológiailag átgondolt. Nagyon fontos az élővilág megóvása, de az is, hogy ne zavarjuk meg a helyiek nyugalmát, mindennapjait. Az étkeztetésre is gondot fordítunk. Odafigyelünk, hogy biogazdák felajánlásaiból és tőlük vásárolt zöldségekből, gabonából, hústermékekből álljon össze a napi menü, és természetesen a vegetáriánus étrendet követőkről se feledkezünk meg. A környezettudatosság, a tenni akarás, a tudatos táplálkozás, a természet iránt érzett felelősség és a kinti mozgás képezi az egész kalákázás magvát. Idén a 2016 augusztusában megépült Baráthok kútját tesszük rendbe, valamint új elemekkel bővítjük a fürdőt. Mivel a tervek közt szerepel egy pallóút megépítése, a pavilon aljának stéggé építése, karámok áthelyezése, minden segítség jól jön. Aki nem bírja az ilyen jellegű megterhelést, az például segíthet a konyhán. Mindenkinek találunk feladatot. Az önkéntesek jelentkezését 17-éig várjuk, a kalakaznijo@gmail.com elektronikus postacímen, a jelentkezési lapok a Facebook-oldalunkon is megtalálhatók, de telefonon is hívhatnak bennünket a 063/862-52-08-as számon, és Ladócki Homonai Erzsébettől minden fontos információt megtudhatnak – tudtuk meg Hajdú Lászlótól, Vígi László pedig hozzátette, hogy bárki jelentkezhet önkéntesnek.

– A középiskolások, a fiatal felnőttek, a munkások, a szakmabeliek, a mesterek, de azok is, akik egyébként ülőmunkát végeznek és mozognának egy jót a friss levegőn. Csak munkakedv kell! Munkavezetőkkel dolgozunk és mindenkinek meglesz a maga területe. Az önkéntesek privát házaknál, szállásadóknál alszanak, de lehetőség nyílik sátrazni is a Cserkésztelepen vagy a magyarkanizsai kemping területén. Nappal korai kezdéssel indul kint a munka a Járáson. A szállítás korábban busszal történt, de utána rájöttünk, hogy autókkal hatékonyabb. A nappali pihenő helyszíne ezúttal is a volt Rekecki-tanya lesz. Az első kalákán már tudtuk, hogy a tanyát árulják. Gondolkodtunk, hogy megvegyük-e valahogy közösen, de az nagyon magasra célzott álom volt, amely arról szólt, hogy egy fenntartható turisztikai desztinációt hozzunk létre azok számára, akik kikapcsolódnának és akiket vonz a természetjárás. Erre nem volt esélyünk, de nagy örömünkre az új tulajdonos nyitott a helyi, közösségépítő és lélekformáló akciókra, arra, hogy a kút ne vesszen el, megmaradjon a Járásnak ez az ékköve és természetvédelmileg is fenntartsuk, óvjuk és őrizzük a Járást. Idén is lesznek külön programok, amelyekre nem csak az önkénteseket várjuk. Ezeket a programokat a kaláka szellemiségében állítottuk össze, de a legfontosabb talán az, hogy június 29-én kerekasztal-megbeszélést tartunk, amelynek témája egyebek közt a vajdasági kalákák jövője és a Baráthok kútja megmaradása lesz – ide várjuk a mezőgazdászokat, vállalatokat és a környezetvédőket is. Tervezzük a jövőt. Ne csak arról szóljon a kaláka, hogy amit megcsinálunk, annak pontot teszünk a végére. Inkább legyen pontosvessző. Folytatásban gondolkodunk, azokkal az emberekkel, akikkel kitalálhatjuk a következő lépéseket, Magyarkanizsán, de akár Vajdaságban is. Reméljük, hogy más települések, községek is felismerik ennek a szépségét és felveszik a kapcsolatot az Ars Topiával és velünk. Szívesen átadjuk a tapasztalatunkat, hogy ne csak Magyarkanizsa községében történjenek ilyen nemes, természetszépítő akciók, hanem Vajdaság más területein is. Az Ars Topia Alapítvány nyitott a tervezésre és a pályázásra – fejtette ki Vígi László.

A KALÁKA PROGRAMJA

Hajdú Lászlótól megtudhattuk, hogy idén is érdekfeszítő programok várják a fáradhatatlan kalákázókat:

– Mint már mondtuk, a nappali bázis a volt Rekecki-tanya lesz, az esti műsorok pedig csaknem minden esetben a Cserkésztelepen lesznek. 23-án 18 órától tábortűz mellett ismerkedünk és barátkozunk. 24-én 20 órakor rövid filmek estjére kerül sor. Levetítjük Iván Attila Csodakút és Fejős Csilla Angyali kismenyasszonyok című filmjét, majd pedig beszélgetünk az alkotókkal. 25-én este hajókázunk a Tiszai Tangóval, közben megkerüljük a Majom-szigetet. 26-án 20 órától Valkai Zoltán magyarkanizsai építész tart előadást Pásztorélet, pásztorépítmények a múltban címmel, ezután pedig kerekasztal-beszélgetést és lakossági fórumot tartunk A Járás és a Baráthok kútjának jelene és jövője témakörben. 27-én 20 órai kezdettel dr. Fejős Sándor magyarkanizsai történész tart előadást a kanizsai gyógyfürdő történetéről. 28-án, 20 órakor, az Ifjúsági Otthonban kerül sor a III. Fonó Klubra. A táncoktatással egybekötött táncházon a Csörömpölő zenekar muzsikál. Ez a program a Modern Folking projekt (HUSRB/1602/32/0230) részeként, az Interreg–IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program résztámogatásának köszönhetően valósul meg. A projekt lebonyolítói a Katolikus Ifjúsági Alapítvány, a Dombos Egyesület és a Wemsical Serbia Ifjúsági és Kulturális Egyesület. 29-én 19 órától Ózsvár Péter keramikus Tófenék-mellék kiállításrészletét tekinthetik meg az érdeklődők, ezután pedig a már említett közös gondolkodásra és a jövőbeni tervek megvitatására invitáljuk az egybegyűlteket. 30-án 14 órakor lovaskocsizására megyünk a Baráthok kútjához a Járáson keresztül, és ekkor lesz a kút hivatalos átadása is. Mindenképpen szeretném felhívni a figyelmet, hogy a munka menete, a visszaérkezés és a közös vacsora fényében változhatnak az időpontok – mondta Hajdú László.

Az idei kaláka támogatói a Nemzeti Kulturális Alap, Magyarkanizsa Község Önkormányzata, Magyarkanizsa Helyi Közösség, a Meta Terra Polgári Egyesület, a Kós Károly Alapítvány, az Országépítő Kós Károly Egyesülés, valamint a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda. Utoljára, de nem utolsósorban a helyi vállalkozók, cégek, intézmények és magánszemélyek segítsége nélkül sem tudnák befejezni a megkezdett munkát. Sok kicsi sokra megy, ez a kaláka szellemisége.