Hamarosan megkezdheti működését a szabadkai Családi Elhelyezési és Örökbefogadási Központ. Az intézmény munka- és pénzügyi tervét, valamint belső szervezési és munkahelyi besorolási szabályzatát a tartományi kormány legutóbbi ülésén jóváhagyta, mivel a 2018. december 20-án alapított szociális-védelmi intézmény minden okirata megfelelőnek bizonyult. A szabadkai központ három körzetben fejti majd ki tevékenységét: Észak-Bácskában, Észak-Bánátban és Nyugat-Bácskában. Ezeken a területeken szervezi meg a szülő nélkül nevelkedő gyerekek családoknál történő elhelyezését, segít a befogadó családoknak, részt vesz a nevelőszülők kiválasztásában és népszerűsíti az örökbefogadást.
Szerbiában több mint 5000 gyermek él nevelőszülőknél. A felvételen a kraljevói SOS Gyermekfalu védencei.(Gergely Árpád felvétele)
A pénzügyi terv szerint az intézmény az idén hárommillió dinárral rendelkezik, amit a tartományi költségvetésből különítenek el erre a célra. A szabadkai Családi Elhelyezési és Örökbefogadási Központ Szabadkán a városközpontban fog helyet kapni.
Dragana Kilibarda, a szabadkai központ igazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a jelenlegi statisztikai adatok szerint Vajdaságban körülbelül 3000 gyermek szorul a szociális-védelmi intézmények segítségére, mert vagy nincsenek szüleik, vagy mert családjukban nem részesülnek megfelelő nevelésben és ellátásban. Öt évvel ezelőtt Újvidéken nyitottak meg egy örökbefogadási központot, jövőre pedig a tervek szerint Pancsován hoznak létre ilyen intézményt.
– Az újvidéki központ nagy segítséget nyújt a számunkra. Nagyon hálásak vagyunk a viszonylag gyors alapítás megvalósításért és a regisztrációért, illetve az újvidéki kollégáknak, mert önzetlenül támogatnak minket és segítik a munkánkat. Rajtuk kívül más szerbiai központtal is együttműködünk – nyilatkozta az igazgató.
A szociális védelmi és családjogi törvény értelmében a központ felkészítést, felmérést készít és képzést szervez a jövendőbeli örökbefogadóknak és nevelőknek, támogatást nyújt a befogadó családoknak, értesíti a szociális központot a befogadókról és azoknak a családoknak az életéről, amelyek otthont biztosítanak a rászoruló gyermekeknek, illetve intézkedéseket javasol az esetleges problémák elhárítására. Örökbefogadási tevékenységet akkor végezhetnek majd, ha a családjogi törvény lehetővé teszi azt. A tartományi határozat szerint a központban idén legfeljebb hét szakmunkatársat alkalmazhatnak, akiknek képesítésük szigorúan kötődik a szociális védelemhez.
– Az elkövetkező időszakban szakembereket kell alkalmazni és várhatóan pár hónap múlva megkezdődik a munkafolyamat is. A törvénnyel összhangban öt megfelelő egyetemi szakképesítésű szociális munkást, pszichológust, pedagógust és defektológust, illetve licenccel rendelkező szociális védelemre szakosodott munkatársat alkalmazunk majd – mondta az igazgató, majd hozzátette, hogy a jelenlegi rendelkezések szerint egy szociális munkásnak jelenleg 30 család felügyeletét kell elvégeznie, ezért reményét fejezte ki, miszerint az elkövetkező időszakban növelhetik a káderállományukat a minél hatékonyabb munkavégzés érdekében.
Szerbiában a gyermekkihelyezésnek nevelőcsaládokhoz több mint százéves hagyománya van.(Gergely Árpád felvétele)
Az igazgató szerint a központ létrehozása nagy jelentőséggel bír önkormányzati és tartományi szinten is, mert ezáltal lehetővé válik a szülői gondozás nélküli gyermekek védelmének biztosítása.
– Ennek megalapítása hozzájárul a védelmi rendszer kiépítésének színvonalához. Az intézmény célja a nevelő családok számának növelése, amit konferenciákkal, kerekasztal-beszélgetésekkel és média-megjelenésekkel kívánunk elérni. A nevelői szerepet a megfelelő szülői neveltetés nélküli gyermekek védelmeként szeretnénk minél inkább népszerűsíteni – fejtette ki Dragana Kilibarda.
Az igazgató elmondta, hogy Szabadkán jelenleg összesen 116 nevelő család van, amelyekben 208 elhelyezett kiskorú gyermeknek viselik gondját.
– Nincs elegendő nevelő család, mert a statisztikai adatok szerint évente 18 százalékkal növekszik az igény irántuk. Nagyon fontos a családok megerősítése abban, hogy nevelőcsaláddá váljanak, illetve hogy minden erre a feladatra motivált polgár átvegye a rászoruló gyermekek feletti felügyeletet és bejelentkezzen a Szociális Központba. Az első lépés, hogy összegyűjtsék a megfelelő dokumentumokat, azaz a személyi igazolvány, az anyakönyvi kivonat, házasság esetén pedig a házassági anyakönyvi kivonat fénymásolatát, illetve más okiratokat, amiket a szociális központ weboldalán tüntettek fel. Ha az első feltételnek megfelelnek, az általános alkalmasság második szakaszába jutnak, amelyben pszichológussal, pedagógussal és szociális munkással beszélgetnek. A szakemberek látogatást tesznek a potenciális nevelő család lakóhelyén, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az minden infrastrukturális előfeltételnek megfelel a gyermekneveléshez. Ezt követően a feladatra jelentkezők egy tizenegy egységből álló képzésen vesznek részt. Ha befejeződik ez az eljárás, akkor hozunk határozatot a jelentkezők nevelői alkalmasságáról, illetve kaphatnak engedélyt erre a tevékenységre. A képzés meglehetősen összetett és nagyon hasznos, körülbelül másfél hónapig tart. Az a tapasztalatunk, hogy a jelöltek ezekkel a képzésekkel elégedettek, mert, mint mondták, ezáltal közelebb kerülnek a nevelői tevékenységhez és megtudhatják, miben különbözik az a szülőségtől – részletezte Dragana Kilibarda.
Szerbia európai szinten az első helyet foglalja el a nevelőszülőknél kihelyezett gyermekek és az intézményekben élő gyermekek arányát tekintve(Gergely Árpád felvétele)
A nevelői feladatok elvégzéséért anyagi juttatást kapnak a családok és nevelők.
– Két fajta anyagi támogatásban részesülhetnek azok, akik megfelelnek az elvárásoknak. A gyermekek szükségleteit kielégítő, havi, körülbelül 25 ezer dináros térítésből a neveltek élelmezését, ruháztatását kell megoldani, illetve a higiéniai és az iskoláztatási eszközök beszerzését kell biztosítani. Emellett a nevelőszülői munkájukért a családok 25 ezer dináros bruttó összeget kapnak, amivel nyugdíj- és egészségügyi biztosítás is jár – magyarázta Dragana Kilibarda.
A nevelőszülők és a kihelyezésre szoruló gyermekek közötti összhang megtalálása nagyon komoly feladat, hiszen traumákkal terhelt gyermekekről van szó. Az a jó, ha a gyermekek nem maradnak nevelői intézményekben, hanem családban nőnek fel, hogy szocializálódjanak és érezzék a szülői szeretetet meg a törődést.
– Ezeket a gyermekeket általában nem megfelelő körülményeknek tették ki a biológiai szüleik, emiatt nagyon fontos a beilleszkedésük új lakókörnyezetükbe, illetve a félelmük megszüntetése. A nevelői családok arra szolgálnak, hogy támogatást és biztonságot nyújtsanak nekik, a szakemberek pedig, hogy folyamatosan látogassák őket új lakóhelyükön, annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak a nevelőszülőknek és a gyermekeknek a stressz kezelésében, amit a biológiai szülőktől való áthelyezés okozhat bennük. Egy családnál legfeljebb két gyermeket helyezhetünk el, de kivételt képeznek a testvérpárok, akiket sosem választunk szét egymástól. A központ nem szakítja ki lakóhelyéről a gyereket, igyekszik abban a helységben nevelőcsaládot találni neki, ahonnan a gyermek származik – tudtuk meg az igazgatónőtől.
