Kávét, húst, csokoládét, parfümöt, fűszereket. Minden zsebben elférő árut lopnak az áruházi szarkák, akik szinte naponta új kihívások elé állítják a bolti dolgozókat. Egyesek többedmagukkal, különböző cselekhez folyamodva tulajdonítják el az árut, mások viszont az egyszerű módszereket választva, nem bonyolítják túl tetteiket, a táskájukba vagy ruhájuk alá csúsztatják a kiszemelt termékeket. A statisztikák szerint vannak, akik nehéz anyagi helyzetük miatt kényszerülnek ilyen törvénysértésre, de sokan viszonteladás céljából teszik ezt. A felmérések alapján Szerbiában évente mintegy 90 millió eurós kárt okoznak a boltoknak a kisebb lopásokkal.
Az üzletláncok igyekeznek mindent bevetni a védelem érdekében, de megesik, hogy a technika vívmányai nem mindig elegendőek az egyre kreatívabb tolvajok ellen. Sokszor előfordul, hogy kilopják a terméket a csomagolásból, így a tolvajok az ellenőrző kapuk sípolása és megfizettetés nélkül távoznak az üzletből.
A Vajdasági Fogyasztóvédelmi Intézet jogi tanácsadója lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a biztonsági őrök is csak korlátozva végezhetik munkájukat.
– Tudomásunk szerint a legtöbbször parfümöket, kozmetikumokat, cukrászati és ruházati termékeket tulajdonítanak el. Tudni kell, hogy a felbérelt biztonsági szolgálat emberei, a törvénnyel összhangban, nem végezhetnek motozást, átkutatást. Ezeket a tevékenységeket csak az illetékes hatóságok dolgozói tehetik meg, és csak akkor, ha megalapozott a lopás gyanúja. A vádak bizonyítására komoly bizonyítékokra van szükség. A legjobb, ha a dolgozók visszanézik a kamerafelvételeket – mondta a jogi tanácsadó.
Hivatalból bűnvádi feljelentést akkor tehetnek, ha az eltulajdonított tárgy értéke meghaladja az 5000 dináros összeget. Az ettől alacsonyabb összegű lopások esetében az üzletvezető magánúton tehet feljelentést.
– Azt tapasztaljuk, hogy nagyon kevés esetben történik magánper, a boltok képviselői nem hajlandóak belekezdeni ezekbe az időigényes perekbe, mert az eljárás sokkal többe kerül, mint maga az eltulajdonított áru értéke. Emiatt többnyire nem hivatalos úton kezelik az eseteket, kedvesen elbeszélgetnek a vásárlóval, és így derítik ki, hogy valóban ellopott-e valamit – magyarázta a szakértő.
– Visszatérő tolvajok esetében a kereskedőnek joga van megtagadni a célszemély kiszolgálását, nem zárhatja ki őt azonban a boltból, újból be kell engednie, hogy lehetővé tegye számára a vásárlást. Számos telefonhívást kapunk a fogyasztóktól arra vonatkozóan, hogy lopással gyanúsították meg őket, illetve, hogy az üzletek dolgozói olyan jogsértéseket követtek el ellenük, mint amilyen a táskák átkutatása vagy személyük igazoltatása – nyilatkozta az intézet jogi tanácsadója.
– Az már nagyon megszokott technika, amikor a csomagolásból lopják ki a terméket. A másik nagyon népszerű módszer, amikor az önkiszolgáló bolti mérlegén lemérik a zöldséget-gyümölcsöt, ráragasztják a zacskóra az árcédulát, majd ezután még beletesznek pár darabot. Így fizetnek ugyan, de jóval kevesebbet. Kereskedői karrierem során az egyik legmegdöbbentőbb esetet egy jól öltözött, ártatlannak tűnő idős néni követte el. A hústermékeknél szépen kicsomagolta a marhaszeletet, majd a táskájába csúsztatta a húst, abban reménykedve, hogy nem vesszük észre, mivel csomagolás nélkül nem sípol az ellenőrzőkapu – mesélte egy nevét elhallgatni kívánó bolti elárusító. – A megélhetési lopások esetében sokszor nekünk, eladóknak is megszakad a szívünk, de bennünket büntetnek meg a feletteseink, ha nem reagálunk. Ha fülön csípünk valakit, kénytelenek vagyunk feltartóztatni az illetőt, visszanézni a biztonsági kamerák felvételeit és elbeszélgetni vele, esetleg rendőrt hívni. A visszatérő tolvajokat folyamatosan a szemünk sarkából figyeljük, tisztes távolságot tartva, amikor betérnek hozzánk – mondta a dolgozó.
A nagyobb üzletláncokban és hipermarketekben könnyebb szem elől téveszteni a szarkákat. A DM drogériában többnyire dekorkozmetikumokat, arcápoló szereket, férfikozmetikumot és napozási termékeket lopnak.
– Ha valakit lopáson érünk, akkor rendszerint értesítjük a rendőrséget, az illetékesek pedig tovább végzik a dolgukat. Valaki számára a lopás már megszokás, valakinek pedig szükséglet. A legtöbbször a táskájukba vagy a ruhájuk alá rejtik a termékeket. A lopások megakadályozásáért több elektronikai eszközt is használunk: csipogókat, kisebb lakatokat, különféle biztonsági dobozokat, de ezeken kívül minden üzletünkben történő mozgást videokamerák rögzítik. Alkalmazottaink specializált oktatócégeket vesznek igénybe. Ezeken az oktatásokon megtanulják, hogyan reagáljanak különböző helyzetekben. Ilyenkor az előadók nemcsak a lopás megakadályozását tanítják, hanem a dolgozók biztonságának megőrzésére is nagy hangsúlyt fektetnek. Ezekben a helyzetekben számunkra az ő védelmük a legfontosabb. A bejáratnál kedvesen üdvözöljük vásárlóinkat, tudtukra adva, hogy nálunk senki nem marad felügyelet nélkül – nyilatkozta lapunknak Novak Guslov, a DM drogéria marketingért és kommunikációért felelős szakembere.
Az országunkban immár egy éve üzemelő Lidl számára kifejezetten fontos vásárlóik és üzletközpontjaik biztonsága.
– Minden fizikai és technikai intézkedést megteszünk az épület, a vásárlók és az üzletvitel védelme érdekében. Biztonsági őröket, kamerákat és betörésgátlókat alkalmazunk. Bolti lopások esetén tiszteletben tartjuk a jogszabályokat, tudjuk milyen büntetések várnak a tolvajokra. Kiemelném, hogy ilyen esetekben nagy hangsúlyt fektetünk a vásárlók személyiségi jogaira és adataik megőrzésére – áll az üzletlánctól kapott válaszlevélben.
Az áruházi szarkák neméből, életkorából és nemzeti hovatartozásukból nehéz kialakítani egy bizonyos profilt, az üzletláncok legtöbbje azt állítja, hogy nagyon vegyes az összkép, mindenki próbálkozik mindennel. Bojan Božović, a DudiCo elektronikai szaküzlet egyik kiskereskedésének igazgató-helyettese lapunknak elárulta, hogy üzleteikből általában kis méretű, zsebben elférő elektronikai eszközöket próbálnak eltulajdonítani, mint amilyenek az USB-k, mixerlapátok, kábelek, SD-kártyák, elemek.
– Általában zsebükbe vagy táskájukba rejtik el ezeket a termékeket. Minden lopás után értesítjük a hatóságokat, majd lehetőség szerint a lopással vádolt személyt feltartóztatjuk az üzletben, amíg a rendőrök a helyszínre nem érnek. Több lopásgátló eszközt is bevetünk, kamerákat szereltünk fel, elektronikus matricákat és IT-felszerelést használunk. A lopások okai számunkra ismeretlenek, nem tudnánk meghatározni egy bizonyos profilt, a tolvajok különböző korúak, de a legtöbbjük mindig azzal a kifogással áll elő, hogy csak elfelejtette kifizetni az árut – mondta az igazgató-helyettes.
A megfelelő biztonsági eszközök kiválasztásával jelentősen csökkenthető a veszteség.
– Üzletünkben igen nagy a kamerák választéka. Minden modell más és más, de általában azokat ajánljuk, amelyek jó minőségű (HD felbontású) felvételt készítenek, és ezzel megkönnyítik az arcfelismerést. Fontos a felvételek tárolása, erre a célra az internetes szerverek, felhők használatát ajánljuk. Az objektum minden szegletének rögzítése érdekében a legjobb, ha 270–360 fokos széles látószögű felvételeket készítő berendezés mellett döntenek – ajánlotta a szakember.
A boltok nemcsak kamerákkal védekezhetnek a veszteségtől, hanem biztosítást is köthetnek a kisebb lopásokra. Fürsztner Krisztián biztosítási bróker lapunk kérdésére elmondta, hogy ezt vagyon-, illetve értékbiztosítás keretében tehetik meg.
– A bolt tulajdonosa nemcsak a raktáron lévő árut biztosíthatja le, hanem a polcokon álló készletet is. A biztosítás ára minden esetben az áru mennyiségétől függ. Lopás vagy betörés esetén a biztosító csak bizonyított ügyekben fizeti ki a kárt, rabláskor azonban ez nehezebb feladat. A kötvény megkötésekor össze kell írni a készleten lévő termékek értékét, majd a lopás után a hiányt, a különbözetet a biztosító vállalat fizeti ki. Ha az üzletek pontos leltárt vezetnek, akkor sokkal könnyebb felmérni a kárt és rendezni annak megtérítését is – magyarázta a bróker.
