A böjti asztalra halat!

Tavaly volt 65 éves a napjainkban is folyamatos fejlesztés és bővítés alatt álló közel 700 hektáron elterülő Kapitány-rét halastó. A magyarkanizsai Járáson Kispiac alatt a Körös patak menti mocsaras, alacsony vízjárásos területen 1953-ban létesült tógazdaság egyike volt az első halastavaknak Vajdaságban. A több tóegységből, szektorokból és ivadéknevelő medencékből álló halgazdaság az elsők között szerezte meg az ISO és HACCP tanúsítványt.

A halastó magánosítása óta jelentős építkezések, fejlesztések történtek, új tószektorokat alakítottak ki, szaporodott a tóegységek száma, takarmánykeverő épült és a munkafolyamatok nagy részét gépesítették. A modernizálás eredményeként évente immár több mint száz vagon jó minőségi hal, főleg ponty kerül a piacra. A hal zömét ilyentájt, évutón, a böjtös időszakban értékesítik. Alig több mint egy hónap leforgása alatt kellene értékesíteni sok vagon halat, ami az értékesítésben részvevő üzletek, áruházak számára is kockázattal jár.

Rövid idő alatt kampányszerűen kell eladni nagy mennyiségű élő árut. Ilyen körülmények között a nagy áruházláncok dömping áron adják a halat, ily módon próbálják „bevonzani” a vásárlókat, akik a hal mellett azután mást is vásárolnak az áruházakban.

Három éve egyharmadával emelkedett, az idén némileg mérséklődött a ponty ára. Krum Anastasov, a Kapitány-rét halgazdaság igazgatója elmondta, hogy országos szinten az elmúlt években valamelyest visszaesett a haltenyésztés.

ALACSONY TÁMOGATÁS

– A haltenyésztés népszerűtlenségéhez hozzájárul az is, hogy a többi mezőgazdasági ágazattal ellentétben az eladott hal kilója után mindössze tíz dinár mezőgazdasági támogatást folyósít az állam. Ezzel ellentétben a szomszédos országokban a halgazdaságok kilónként 0,80 euró állami szubvenciót is kapnak.

Jó lenne, ha Szerbiában is legalább akkora támogatást kapnának a halgazdaságok az eladott hal után, amiből fedezni tudnák legalább a forgalmi adó költségeit. Sajnos a hazai piacon nagy mennyiségű ellenőrizetlen forrásból származó halat árulnak. A kisebb halgazdaságok megspórolják az állatorvosi ellenőrzést. A mezőgazdasági minisztérium újabban 50–60 százalékban szubvencionálja, visszatéríti, a felszerelésre, halászhálókra, etetőkre, levegőztetőkre, csővezetékekre stb. fordított kiadásokat.

Az idén nem kedvezett az időjárás a haltenyésztésnek, tavasszal hosszabb, hideg és esős volt az idő, csak lassan melegedett fel a tavak vize és kevésbé voltak aktívak a halak. Az esős tavasz után hosszan tartó forró, száraz időszak következett, ami megint csak nem kedvezett a halak gyarapodásának. A víz oxigéntartalma lecsökkent, intenzív levegőztetésre és friss víz bepumpálására volt szükség. Mindez plusz energiát igényelt. A nehézségek ellenére, számításaink szerint, habár még tart a lehalászás, sikerült idén is több mint száz vagon halat kinevelni.

Nagy segítséget jelentett a tógazdaságunknak a tartományi mezőgazdasági titkárság pályázatán elnyert vissza nem térítendő támogatás, amit a halastavak rekonstrukciójára, korszerűsítésére, felszerelés vásárlására folyósított a titkárság. A magas hőmérsékletekkel kísért hosszan tartó csapadékmentes időszakok kivédésére levegőztető berendezéseket szereltünk fel – mondta az igazgató, aki elmondta még, hogy a Kapitány-rét idén megvásárolta a Hódság községhez tartozó Militicsnél (Srpski Miletić) elterülő 350 hektáros halastavat. Az elvégzett rekonstrukciót követően jövőre ezen a halastavon is megkezdik a haltenyésztést.

KEVÉS HALAT FOGYASZTUNK

Az ágazat elhanyagoltsága, rendezetlen viszonyai miatt elég drága a hal Szerbiában, és alacsony a halfogyasztás. Az átlagos polgár évente mindössze alig 6 kiló halat fogyaszt, pedig az egészséges táplálkozás egyik legfontosabb alapélelmiszere a hal. Nagy szükség lenne a halfogyasztás népszerűsítésre országos szinten, viszont jelentős növekedést csak úgy lehetne elérni a halfogyasztásban, ha nagyobb állami szubvencióval olcsóbbá, hozzáférhetőbbé válna az egészséges élelmiszer a lakosság széles néprétegei számára.

A viszonylag magas haltenyésztési költségek és a támogatás esetlegessége miatt több halastón is felhagytak a tenyésztéssel, például a törökkanizsai halastavon, amelynek a medrében elburjánzott a parti fűz és teljesen bezáródott az egykori jelentős vízfelület. Hódegyháza mellett három halastó üzemelt, de már csak a Zlatica, azaz az Aranka halgazdaság működik, az Avis felhagyott a haltenyészetessel és a Milun-féle halastóban sem halat tenyésztenek, hanem kukoricát és napraforgót termesztenek.

Pedig az ágazatban nagy lehetőség van. Szerbiában jelenleg 9000 hektáron működnek halastavak. Vajdaságban több tízezer hektár olyan terület van, ami nem alkalmas növénytermesztésre, viszont lehetne rajta halastavakat létesíteni. Ahelyett, hogy megtermelnénk a halat, évente 80–90 millió dollár értékben hozzunk be külföldről. A Szerbiában értékesített halnak több mint a fele importból származik.

Az állattenyésztés terén egyedül a halgazdaságok nem élveznek előnyt az állami földterületek bérbevétele alkalmával. A törvény éppenséggel lehetőséget adna erre, de a halat még mindig nem tekintik „hízónak” amelyet megfelelő támogatásban részesítene az állam, a jószágtenyésztés többi válfajához hasonlóan.

Az állattenyésztésben a haltenyésztés már évek óta hátrányos helyzetben van, pedig ez az ágazat is ugyanúgy takarmányt használ, mint a többi jószághizlaló. Például a Kapitány-réten évente 1500 tonna haltápot használnak fel a halak etetésére, ami 3000 tonna búzának felel meg.

TAVASSZAL TELEPÍTIK A HALIVADÉKOT

A haltenyésztés szakmai vezetője Željko Đanić: – A haltenyésztésben legfontosabb a tavak szakszerű előkészítésre a halivadék betelepítése előtt. A tó medrét kiszárítjuk, mésszel fertőtlenítjük, feltárcsázzuk, ugyanúgy készítjük elő, mint a növénytermesztő gazdák. Nem könnyű biztosítani a tavak feltöltéséhez és a nyári hőségben a vízpótláshoz szükséges megfelelő jó minőségű vizet.

Jó kondícióban lévő, egészséges halivadékkal telepítjük be a friss tiszai vízzel feltöltött tavakat. Az ivadékhalakat tavasszal telepítjük be, ezekre kell legjobban vigyázni, mert a kormoránok megtizedelhetik az állományt. Törekszünk halivadék kiegyensúlyozott táplálására, amikor a vízben több a természetes táplálék, a plankton, akkor több gabonát adunk nekik, ha kevesebb a természetes táplálék, akkor 25–30 százalék fehérjét tartalmazó táppal etetünk. Így kiváló minőségű halat kapunk, amely nem zsíros – mondta a haltenyésztést irányító szakember.