Daru a műtőasztalon

Amikor Zentán egy sérült, törött lábú darut találtak, a Vitulus (borjú) állatorvosi állomáson megröntgenezték, majd a nyílt lábszárcsonttörést a madár altatása alatt megműtötték, fém protézist ültettek a törött csontba. A sérült daru már másnap lábra állt. A korszerű diagnosztikai műszerekkel jó felszerelt Vitulus állatorvosi állomás hat állatorvosa nemcsak hagyományos értelemben vett házi állatokat, disznót, marhát, birkát, kecskét, hanem házi kedvenceket, kutyát meg macskát, egzotikus állatokat, emlősöket és madarakat is gyógyít. A vadon élő állatokon is tudnak segíteni, még a teknős törött páncélját is helyrehozták. Sérült füles baglyokat, vércsét, ölyvet, hattyút, gólyát is vittek már a Vitulusba, ami igazi állatkórházként funkcionál.

A Vitulus állatorvosi állomást tíz éve, 2009 novemberében négy diplomás állatorvos: Biacsi Zoltán, Vasas Béla, Nehlich Róbert és Kiss Ottó alapította. Az Árpád utcán vettek egy házat és itt alakították ki a rendelőt. Az eltelt egy évtized alatt az állatorvosi gárda szorgalmas és szakmailag felelős munkájának köszönhetően az állami pályázatokon rendre elnyerik Zenta község és Törökfalu állatorvosi ellátását.

Biacsi Zoltán az egyik cégalapító, a Vitulus igazgatója elmondta, hogy idővel az állatorvosok száma Virág Ágnes és Varga Ákos csatlakozásával hatra bővült. A technikusokkal és az adminisztrációs személyzettel együtt már 17-en dolgoznak a háziállatok és házi kedvencek gyógyításán.

– Zenta, Tornyos, Felsőhegy és Törökfalu településeken létrehoztuk saját ambuláns állategészségügyi rendelőinket állandó állatorvosi ügyelettel és szaküzlethelyiségekkel kibővítve. A Vitulus Kft. az ágazatában vezető állatorvosi állomássá nőtte ki magát. Háromévenként újra és újra meg kell pályázni az államnál az állatorvosi szolgáltatások nyújtását. Fokozatosan bővült az általunk lefedett terep, jószágfarmokat kaptunk, ahol a kötelező oltásokat és különböző egészségügyi vizsgálatokat, mint amilyen a tehenek tuberkulózisa, mi végezzük. Minden elpusztult kétéves vagy idősebb szarvasmarhából mintát veszünk és küldjük a központi állami laborba a szivacsos agysorvadás lehetséges előfordulásának ellenőrzésére.

A szolgáltatásainkat a kis magángazdásoktól kezdve a nagyobb állattenyésztéssel foglalkozó jószágfarmok is igénybe veszik. A jószágtenyésztés terén felgyorsult az átrendeződés, a kiöregedő, idős, földműveléssel és álltartással foglakozó kisgazdaságok száma rohamosan csökken. Kevesebb az ügyfél, sokan abba hagyták a jószágtartást, akik viszont megmaradtak, nagyobb számú állatot tartanak, hogy kifizetődőbb legyen a jószágtartás. Állomásunk a kis- és nagytestű állatok diagnosztizálására és gyógyítására szakosodott. A kistermelők nem tudnak lépést tartani a műszaki fejlesztésekkel és minőségi igényekkel, különösen a tejtermelés terén. Tíz tehénnel nem lehet elérni azt a mennyiséget és minőséget, amit a nagy feldolgozók elvárnak.

Milyen fejlesztéseket hajtottatok végre az elmúlt években?
– A házi kedvenc, a kutya, macska és egyéb hobbiállatok, díszmadarak, papagájok népszerűségére való tekintettel, a zentai rendelőnket felszereltük, berendeztük a műtőt, vettünk hordozható ultrahangos diagnosztizáló készüléket, altatógépet, röntgent. A házi kedvencek, a négylábúak és madarak gyakran kerülnek hozzánk sérülésekkel, törésekkel, különféle műtétre váró beavatkozásokkal. A bonyolultabb beavatkozásokra is fel vagyunk készülve műszerezettséggel és szakmailag képzett állatorvosokkal egyaránt.
A házi állatok, disznó, marha, kecske, juh stb. egészségvédelme és gyógyítása terén hosszú évek óta a mezőgazdasági minisztérium állategészségügyi igazgatóságának programja alapján dolgozunk. Zenta községben jogosultak vagyunk a házi állatok egészségügyi állapotát igazoló tanúsítványok, népszerű nevén „passzus” kiadására.
Állatorvosi állomásunkon a kutyák és macskák ivartalanítását a dél-bácskai Sajkásgyörgye (Đurđevo) településen működő Állatvédő Egyesület támogatásával végezzük, ez a civil szervezet nagyjából lefedi a beavatkozások anyagköltségét. Ingyen végezzük a lakosság felé a kutyák és macskák sterilizálást. Ezt a programot támogatja az önkormányzat is. Zenta községgel együttműködve évek óta sterilizáljuk a kóbor ebeket, az elmúlt 6–7 évben több mint 3000 kutyát sterilizáltunk, amivel jelentős mértékben hozzájárulunk a kóbor kutyák számának a csökkentéséhez. Egy szuka évente kétszer kölykezik, és ha egy-egy alkalommal csak három kiskutyával számolunk, a szaporulat akár a tízezres nagyságrendet is meghaladja.

Zentán a Lajka Állat- és Természetbarátok Egyesületével is együttműködünk, sok kutya számára már sikerült gazdát találni. Segítünk gazdát találni az úgymond megunt négylábú házőrzők számára. Vannak, akik hozzánk fordulnak, ha nincs módjuk tovább tartani a kutyájukat, elutaznak, vagy más okokból, ilyenkor közreműködünk új gazdit találni az ebek számára, hogy ne legyen belőlük is kóbor kutya.
Az ivartalanítással együtt végezzük a házi kedvencek oltását és a kutyák megjelölését azonosító mikrochippel. Az önkormányzat támogatásával több, mint négyszáz kutyát jelöltünk meg, azonosító chipet ültettünk be a kutyák nyakába, ami lehetővé teszi az elszökött, vagy elkóborolt házi kedvencek gazdáinak azonosítását és megtalálását. Rendszeresen megszervezzük az ebek veszettség elleni védőoltását is. Ez a betegség szerencsére évek óta nem ütötte fel a fejét a Tisza mentén. A vadállatok, különösen a rókák hordozták korábban a veszettség kórokozóját, de az állami szinten végzett akciókkal, a vakcinát tartalmazó csalétkek szétszórásával a természetben a veszettség visszaszorult.

Időnként veszélyes állatbetegségek ütik fel a fejüket, mi a helyzet a sertéspestissel?
– A veszélyes, gyógyíthatatlan fertőző vírusos disznóbetegség az afrikai sertéspestis, amely szerencsére emberre nem veszélyes, Vajdaságban, Bánátban, a román határon fekvő Szerbittabén is felütötte a fejét a sertéspestis, valószínűleg Romániából terjedt át vaddisznók közvetítésével. A gazdánál, ahol diagnosztizálták a betegséget, megsemmisítették az állományt, óvintézkedésként pedig még háromszáz méteres körzetben is kiirtották a faluban a sertésállományt. A gazdákat kártalanították, ha az állatok nyilván voltak tartva és az állatok megkapták a kötelező védőoltásokat.

Úgy néz ki, hogy a sertéspestis tovább terjedését sikerült megállítani, újabb fertőzésekről nem érkezett hír. De nem árt az óvatosság, hiszen maga az ember is hozzájárulhat a kórokozó terjesztéséhez. Például úgy, hogy az egyik gazda a másikhoz visz takarmányt, nem tudván, hogy az ő disznói már fertőzöttek. Gond lehet már abból is, ha fertőzött disznó húsából készült kolbászos szendvicset fogyaszt valaki, a maradékot pedig kidobja, azt azután megeszik a disznók és már meg is fertőződtek. Ezért tiltják a disznók etetését moslékkal, mert abba belekeverik a konyhai ételmaradékot is, különösen faluhelyen volt ez szokás.

A közelmúltban fejeztünk be a körzetünkben egy nagyszabású felmérő akciót. Minden disznótenyésztőt felkerestünk, akiknek tíznél kevesebb kocája és százötvennél kevesebb hízója volt, minden két hétben megvizsgáltuk az állatokat. Van-e köztük betegség jeleit mutató egyed, étvágytalan, sántít stb. Vannak-e az állatokon bőrelváltozások, elbeszélgettünk a gazdákkal, hogy tapasztaltak-e rendellenes viselkedésű, lázas állatott a telepükön.
Akik több állatot tartanak, azoknak a jószágait hetente felkerestük novemberben, most fejeződött be az állami szinten koordinált akció december 1-jén.
Mivel az utóbbi években elszaporodtak a vaddisznók, a vadászok intenzíven gyéríthetik az állományt, nemrégiben Törökkanizsa határában egy hajtásból több mint 30 vaddisznót lőttek. A kilőtt egyedek mindegyikéből mintát küldenek az Állategészségügyi Kutatóintézetbe a fertőző betegségek kivizsgálására. Az eredmény megérkezéséig nem használható fel a vadhús – mondta Biacsi Zoltán, a jubiláló zentai Vitulus állatorvosi állomás igazgatója.