Az elmúlt időszakban egyre többet beszélnek a környezetvédelemről és az újrahasznosítható tárgyakról. Ami egyeseknek szemét, az másoknak valóságos kincs. Egy kis kézügyességgel és kreativitással kiváló, maradandó használati tárgyakat alkothatunk. A kosarak, kisebb-nagyobb tárolódobozok nagyon hasznos kellékei minden háztartásnak, hisz mindenféle olyan kacatot elrejthetünk bennük, amiket nem szeretnénk szem előtt tartani, viszont valamilyen okból kifolyólag megválni sem akarunk tőlük.
Perović Olga (Fotó: Gergely Árpád)
A palicsi Perović Olga már évek óta foglalkozik papírkosár-fonással, időnként eljön szerkesztőségünkbe, hogy alapanyagot gyűjtsön alkotásaihoz. Mint mondja, a Magyar Szó az egyik legjobb alapanyag a kosarak elkészítéséhez.
– Imádom a Magyar Szót, nagyon finom papírból készül az újság. Az elejében mindenféle papírral dolgoztam, de idővel kitapasztaltam, hogy melyik napilap a legkezelhetőbb. Reklámújságot is használhatnék, de nehéz anyag és szenvedés vele a további munka. A Magyar Szó viszont tökéletes, olvasni is jó és kézimunkára is alkalmas – osztotta meg velünk Olga.
– Öt és fél évvel ezelőtt kezdtem el kosarat fonni. A családban négy kisgyerek volt, és közeledett a húsvét. Azon gondolkodtam, hogy mibe csomagoljam nekik az ajándékokat, nem volt időm elmenni vásárolni, és nem is találtam semmi ötleteset. A szomszédasszonyom látta az interneten, hogy papírból lehet kosarat fonni, és elmagyarázta, hogy kell elkészíteni őket. Így készült el az első kosár. Nagyon sajnálom, hogy azt eldobtam, mert akkor össze tudnám hasonlítani a mai munkáimmal, hatalmas a különbség. Néha szégyenlem azokat a kosarakat, amiket egy-két éve adtam el, szerintem a mostaniak sokkal jobbak. A fiam mondta, hogy ha egy szakember visszatekint az egy évvel ezelőtti munkájára, és elégedett a látvánnyal, akkor nem fejlődött semmit. Igaza van. Mindig van hova fejlődni. Hobbiként indult, most pedig vállalkozást szeretnék belőle csinálni – mondta a háziasszony.
Minden percben Magyar Szó (Fotó: Gergely Árpád)
Ilyen papírtekercsekből készülnek az alkotások (Fotó: Gergely Árpád)
Eklektikus darabokat is lehet papírból fonni (Fotó: Gergely Árpád)
A világháló tele van érdekesebbnél érdekesebb öltetekkel, manapság pedig csak akarat és türelem kérdése, hogy magunk is belevágjunk a kézműveskedésbe. Olga is egyedül tanulta meg a kosárfonást.
– Nem jártam kurzusra, az internetről lestem le a technikákat, orosz videókból tanulva. Ők fantasztikus tárgyakat készítenek, és az ő színvonalukat szeretném elérni. Annyira professzionálisan csinálják, hogy még kiállításokra is járnak a munkáikkal. Táskákat, hétköznapi használati tárgyakat is készítenek, amiknek borsos áruk van az ottani piacon. Ha sikerül is ugyanolyan kifinomult részletességgel elkészítenem az oroszokéhoz hasonló tárgyakat, nem tudnám olyan jó áron értékesíteni, mint ők. Arra jobban értékelik az emberek a kézimunkát. Nálunk most kezd felfigyelni erre a közösség – nyilatkozta Olga.
A papírfonás technikája szinte megegyezik a vesszőfonáséval, de az férfimunka, vallja Olga.
– Eleinte megmosolyogták, hogy csak papírból vannak a tárgyak, de ugyanolyan technikával készül, mint a vesszős fonás. Elvégre a papír is valamikor fa volt. A papír is nagyon erős alapanyag, és ha kellőképpen elkészítjük, akkor tartós is lehet. A vesszőfonás férfimunka, mondják is, hogy nagyon nehéz, a vessző sokkal durvább. Nem is tudom, hol szerezhetném be, és főzni kellene nagy bográcsokban. Azt a munkát nem lehet a nappaliban asztalnál végezni, a papírfonás pedig kényelmesebb – magyarázta a háziasszony.
A munkafolyamat első és legfontosabb lépése a papírvessző elkészítése, ami elég hosszadalmas.
– Egy kétmilliméteres bicikliküllőre tekerem a papírcsíkokat, majd befestem őket egy olyan koktéllal, aminek a receptjét szintén az oroszoktól sajátítottam el. Környezetbarát festéket és fa alapozóanyagot is tartalmaz, emiatt a végterméket a gyerekek is kézbe vehetik. Ez a vegyület már erősíti a papírvesszőket, majd közvetlenül fonás előtt lelakkozom a szálakat, amitől rugalmasak lesznek. Ennek segítségével könnyeben végezhető a fonási folyamat. Így teljesen vízálló, kemény tárgyakat készíthetünk. Különböző fonási technikával lehet cifrázni és dekupázzsal díszíteni a tárgyakat – részletezte Olga.
A vásárlók egyik kedvence a kakaskosár (Fotó: Gergely Árpád)
Ez a kosár napilapunkból készült (Fotó: Gergely Árpád)
Dekupázs technikával is lehet díszíteni (Fotó: Gergely Árpád)
Perović Olga egy IPA határon átívelő programban is részt vett.
– Az utóbbi két évben egy EU által támogatott határon átívelő IPA-programban vettem részt. Megtiszteltetés volt, hogy a munkáimról készült képeket használták fel a plakátokra és a többi propagandaanyagra. Képzésekre járhattunk, amiken a kézimunkák internetes értékesítését tanultuk. Nagyon jó tapasztalat volt. Tíz kézimunkával foglalkozó személyt választottak ki, nyolcan a régi hagyományos kézimunkával foglalkoztak, engem a másik kategóriába, a művészeti ágba soroltak. Ezenkívül részt vettem Belgrádban egy nemzetközi versenyen is, ahol felfigyeltek a munkáimra. Egy pszichológus pedig felkért arra, hogy tartsak tanfolyamot gyerekeknek, hisz a kosárfonás fejleszti a motorikus készségeket és barátkozni is lehet közben. Remélem, lesz belőle valami – mesélte az alkotó.
Dobozok, faliórák, táskák, kosarak, bútorok. Szinte nincs is olyan tárgy, amit ne lehetne papírból megfonni.
– Kakas vagy nyusziformájú kosarat is szoktam készíteni húsvétra. Van olyan vásárlóm, akinek megtetszett az egyik fajta doboz és utána többet is rendelt belőle, mert ajándékba viszi. Facebook-oldalamra minden munkám képét feltöltöm, onnan lehet válogatni. Tetszik az embereknek. Volt már megrendelőm Montenegróból és a nyugati országokból is vannak érdeklődők, de a postaköltség miatt nem vállalják be a vásárlást. Bútorokat is lehet belőle készíteni. Készítettem már szennyeskosarat, asztalt is. Mostanában a táskafonás érdekel, beszereztem egy kis bőrt, amivel kombinálhatom a fonást – magyarázta Perović Olga.
Sok idő, türelem és kitartás kell a munkához, de beszélgetőtársunk állítja, hogy a papírfonás nyugtató hatással van rá, a családban pedig mindenki értékeli, amit csinál.
– Érdekes, hogy előbb megyek be egy festékboltba, mint egy kozmetikai üzletbe. Mindig azt kérdezik tőlem az emberek, hogy hogy van hozzá türelmem. Ez egy nagyon nyugtató dolog. Egész nap a családdal, a háztartással foglalkozom, és ha este elmennek aludni, akkor leülök és elmerülök a saját világomban. Ezért a legtöbbször éjszaka dolgozom. Vagdosgatom, tekergetem a papírt. Nagyon jó érzés, megnyugtat. Vannak olyan időszakok, amikor nem vagyok kreatív, akkor csak tekergetem a papírt. Rengeteg csoport van a közösségi médiában, amelyekben papírkosárfonók önzetlenül osztják meg egymással a tapasztalataikat. Az egész világból lettek így ismerőseim, kapcsolatban állunk egymással. A technika mindenhol ugyanaz, de mindig van mit cifrázni. Mindenki nagyon jól érzi magát ebben a világban, hisz a hátunk mögött hagyhatjuk a mindennapi problémákat. Nem félünk attól, hogy valaki lemásolja az alkotásokat, nincsenek titkok. Két munka úgysem sikerülhet egyformán. Segítünk egymásnak az anyag- és a festékválasztásban is. Mindegyikünk kezdeti lépései ugyanattól az ukrán asszonytól származnak. Ezt az utat követve egy-két éven belül mindenkinek kialakul a saját stílusa. Jólesik az, ha felismernek egy-egy darabban, tudják, hogy én készítettem. Mindent beleadok, számomra ez nemcsak egy papír vagy egy anyag, hanem ebben benne vannak az álmaim és a vágyaim is – mondta Olga.
