A világjárványt követően a legnagyobb, ugyan-csak világméretű gond, hogy hogyan lehet talpra állítani a gazdaságot. Szerbiában a járvány következtében mintegy 200 000 dolgozó maradt munka nélkül.
Fotó: Gergely Árpád
A SeConS csoport 1600 fő bevonásával végzett kutatásából kiderül, hogy a dolgozók 24,7 százaléka otthonról dolgozott. A koronavírus-járvány miatt munka nélkül maradottaknak csak-nem a fele (6,2) azért kapott felmondást, mert a vállalat bezárt, az ötödüknek (20,5) pedig nem hosszabbították meg a határozott időre szóló szerződését a világjárványra hivatkozva. A szerb kormány 5,1 milliárd eurós gazdasági csomagot készített a járvány okozta károk enyhítésére. Ezt szolgálja a minden nagykorú állampolgárnak folyósított százeurós támogatás is. A vállalatok és vállalkozások nagy hányada veszteséget jegyez. A talpra állás nehéz lesz. Ezért minden segítségre, támogatásra szükség mutatkozik. Nálunk a piacok bezárása után először a termelők szerveződtek, majd a piacok üzemeltetői nyitottak online vásárlási lehetőséget. Ám amint újra kinyitottak a piacok, a termelők nagy része visszatért a hagyományos piaci árusításhoz. Ahogy a vállalkozásoknak nagy a vesztesége, úgy a termelőké is nagy. Ezért kellene hazait vásárolni, és nem bevásárlóközpontokban keresni az uborkát meg a paradicsomot, a friss káposztát vagy a zöldsalátát meg az újhagymát, retket.
Magyarországon több fronton is kampány indult, hogy rávegyék a lakosságot arra, hogy hazai teremékeket vásároljon, ezzel is támogassák a termelőket. Az egyik ilyen kampány a Vedd a hazait! Védd a hazait!, amelyet a Magyar Termék Nonprofit Kft. indított. De még a magyar divat-termékekre is szerveztek kampányt. Sőt tyúkot is lehet bérelni, hogy igazi tanyasi tojáshoz jusson a budapesti vásárló. Igaz, ezt a kezdeményezést nem a koronavírus-járvány hívta életre, de mindenképpen a hazai gazdákat segíti. A YouTyúk működésének alapelve, hogy összeköti a gazdát a vásárlóval. Legkevesebb két tyúkot lehet bérelni, melyeknek a bérlése hozzávetőlegesen 450 dinár egy hónapra.
Ennek fejébe hetente 10 tojást kap a megrendelő, a kiszállítás kéthetente történik. A tojás ára alacsonyabb, mint mondjuk a bevásárlóközpontokban. Az előnye, hogy szabadtartású tyúkok tojásáról van szó, ami minőségi különbséget jelent a farmokon nevelt baromfival szemben. Az ötlet bevált, egyre nagyobb az igény az igazi, jó minőségű élelmiszer iránt, ezt mutatja ez a vállalkozás. A gazda számára pedig biztos piacot jelent, ha tudja, hogy tyúkjainak nagy részét kibérelték.
Nálunk is működik hasonló értékesítés, csak sokkal kisebb léptékű. Van, akinek a biokertész hozza a friss zöldségeket, mások az ismerősök, barátok révén szerzik be a tanyasi kakast, ismét másokhoz évek óta egy meghatározott napon érkezik a tejesember és hozza a házi tejet meg a friss túrót, másoknak meg a füstölt sonkát, kolbászt vagy savanyú káposztát.
Azt szoktuk mondani, hogy falun nem lehet éhen halni, a falusi ember szinte a semmiből is meg tud élni. Ez sajnos nem így van, s most, amikor a gazdaság minden szegmense bajba került, nekem ezek a kistermelők jutottak eszembe, hogy milyen jó lenne, ha minél többen vásárolnánk tőlük és nem a bevásárlóközpontokban isten tudja milyen minőségű húsokat raknánk a kosarunkba. Tapasztalatból tudom, hogy még a piacokon is gyorsnevelésű baromfit árulnak. Ezek helyett lehet egészségeset és finomat enni, s mindeközben támogatni tudjuk a falusi vagy tanyasi emberek megélhetését.
Ezt szolgálja a vajdasági helyi termék program is. Ezt sem a válság szülte. A Vajdasági Termelési Beszerzési és Értékesítési Társulást, a Va-Te-Be-T a Vajdasági Agrár Egyesületek Szövetsége, a Zentai gazdakör és Ments András hozták létre. A célja, hogy egyfelől ösztönözze a helyi termékek gyártását, másfelől összekösse a termelőt a kereskedelemmel illetve a fogyasztóval. A Prosperitati Alapítvány két évvel ezelőtt egyik pályázatával a helyi termékek számára kialakított polcok költségét támogatta a boltokban, bevásárlóközpontokban. Online vásárlási lehetőség is van, mégpedig a piacaruhaz.hu weblapon keresztül. Itt a kulentől kezdve a száraztésztán át, a borokig és sörökig sok minden megtalálható, sőt zöldség, lekvár és befőtt is, akárcsak csokoládé és ajándéktárgy. A honlap szerint összesen 30 termelő kínálja itt portékáját.
„Fogjunk össze, hogy visszaállítsuk a munka, a termék és a munkaerő becsületét, s hogy életben tartsunk mindent, ami a mienk: a gazdaságunkat, iparunkat, kereskedelmünket, mezőgazdaságunkat, életünket!” – áll a honlapon.
Szerbiában a domacakoka.rs honlap segít abban, hogy hazai csirkehúshoz jussunk. Az oldalt a csantavéri Gebi takarmánykészítő vállalat indította a hazai termelők támogatására. A weblapon, ha kiválasztottuk a községet, ahol élünk, megjelenik a tere-pi munkatárs neve és telefonszáma. Őt kell felhívni és ő tesz ajánlatot arra, honnan vásároljunk lakó-helyünkhöz legközelebb hazai csirkét közvetlenül a tenyésztőtől. De nemcsak erre jó ez a honlap, hanem ha csirketenyésztésre adnánk a fejünket, abban is segítséget nyújt, meg abban is, mi kell ahhoz, hogy otthonról, a saját termékeinket, készítményeinket árulhassuk. Az őstermelőkre vonatkozó előírásokat is közlik.
A mojasrbija.rs honlapon összegyűjtötték a hazai termékeket, és így adnak egyfajta kínálatot, hogyan juthatunk hazai ajvárhoz, dzsemhez, slatkóhoz... A honlap szerint hazai terméknek minősül mindaz, amit Szerbiában gyártanak, termelnek, tenyésztenek, függetlenül attól, hogy esetleg egy külföldi vállalkozást jelent. Ők ugyanis úgy számolnak, hogy a külföldi befektető is a hazai dolgozóknak ad munkát, és ha a behozatali nyersanyag nem haladja meg az előállítási ár felét, akkor az hazai termék, mert a profit nagy része az országban marad. Van miből válogatni, csak egy kicsit kellene odafigyelni arra, hogy amikor vásárolunk, a hazait válasszuk.
