A feketicsi meggyről

A bácsfeketehegyiek méltán lehetnek büszkék a meggyükre, amelyet hét évvel ezelőtt önálló fajtaként ismertek el Prima néven. A feketicsi meggynek számos előnyös tulajdonsága van mind termesztési, mind fogyasztási szempontból. Sajnos a meggytermesztés a faluban már csak árnyéka egykori önmagának. A 1970-es években, mondhatni, a csúcson volt, de az ezt követő kedvezőtlen mezőgazdasági politika miatt nagyon sokan kiirtották ültetvényeiket. Szerencsére azért nem mindenki, s így maradhatott fenn ez az egyedülálló meggyfajta. A falu legnagyobb meggytermesztője és feldolgozója a Horkai család. A családi gazdaságot jelenleg Zsolt vezeti, aki édesapjától, Andrástól vette át.

– Meggytermesztéssel a nagyapám kezdett el foglalkozni a '70-es években. Tőle édesapám vette át, őtőle pedig én 1998-ban. Valamikor a nagyapámnak 600 meggyfája volt, és akkor a legkisebb termelők között tartották számon. Nekünk most 400 meggyfánk van, és a legnagyobb termelők vagyunk a faluban. Édesapámnak folyamatosan 200 körül volt a faállománya, a '80-as, '90-es években ő volt a legnagyobb termelő Bácsfeketehegyen. Ez úgy lehetett, hogy a '80-as évek elején kiirtották a fákat, mert nem lehetett értékesíteni a meggyet, s emiatt nincsenek ültetvények a falu területén kívül. Édesapám gyümölcsösének a bővítését 15 évvel ezelőtt kezdtem meg, és elértem az 550 fát, de az egyik kertet eladtuk, így szorult vissza 400-ra az állomány. Egyelőre nem tervezem a bővítést, mert három fiam van, a legidősebb 5 éves, a legfiatalabb pedig 5 hónapos, így van otthon teendő, és próbálok egy kicsit több időt tölteni a családdal, ezért a meggytermesztés egy kicsit háttérbe szorult. Ettől függetlenül szeretem csinálni, és kitartunk mellette – mondta el Zsolt, majd azzal folytatta a történetet, hogy bár a '90-es évek elején nagyobb mennyiséget értékesítettek friss meggyként, most a feldolgozásra helyeződött a hangsúly.

– Az idén egy kiló meggyet sem adtunk el friss gyümölcsként, mindet feldolgoztuk. A meggyből már 30 éve készítünk pálinkát, amit levédett néven meggytargyiként forgalmazunk. Ez a legfőbb termékünk, ugyanakkor hosszú ideje készítünk meggybort, amit tiszta meggyléből erjesztünk. Amióta komolyabban vesszük a pálinka és a bor készítését, azóta szorult háttérbe a friss gyümölcs árusítása.  Meggylikőrt is készítünk, és a múlt év végétől kezdtük pasztörizált meggylé formájában is értékesíteni a meggyet. Tavaly még csak próbálkoztunk, az idén viszont egész komolyan belevágtunk, és nagyobb mennyiségű pasztörizált meggylevet készítettünk. Ugyanakkor bizonyos mennyiséget nyers meggylé formájában értékesítettük. Friss gyümölcsként már jó pár éve nem árusítunk meggyet. Ennek részben az is oka, hogy egyre kevesebb a meggyszüretelő. Lassabban halad, ha szárával szedjük a meggyet eladásra, mi viszont a szára nélkül szedjük feldolgozás céljából. Három éve nem volt elég szedőm, ezért leráztuk botokkal, tavaly és az idén pedig egy barátom meggyrázó gépével közösen szedtük le a meggyet – számolt be a fiatal meggyesgazda, majd érdekességként elárulta, hogy a meggyrázó gép eredetileg olajbogyó rázására lett kifejlesztve. Ettől függetlenül kiválóan bevált a meggynél, sőt más csonthéjas gyümölcsnél is alkalmazható.

A meggy feldolgozása és értékesítése

A Horkai család szedők híján némi furfangosságot vetett latba, és egy barát nem rendeltetés szerint használt rázógépével oldotta meg a meggy szedését. Azonban a nagy mennyiségű gyümölcs feldolgozása sem könnyű feladat. Zsolt ennek kapcsán elmondta, hogy egy többlépcsős eljárás során készül el a végső termék.

– A lerázott meggyet kiválogatjuk, kétszer megmossuk, a kocsányt eltávolítjuk, s ez kerül bele egy centrifugális magozóba. Ez különválasztja a gyümölcshúst a magtól, és  sűrű gyümölcskását kapunk, amiben benne van a meggynek a héja is. Ezt egy pumpával belenyomatjuk egy passzírozóba, amiből durván rostos meggylevet kapunk. Ezt beletesszük a homogenizátorba, amely a finom rostokat még finomabbá teszi, és még jobban elfolyósítja a meggylevet. Így kapunk egy folyós, egységes állagú, nagyon finom meggylevet.

Már ilyen formában is értékesítjük, a többi pedig belekerül a pasztörizáló gépbe, amely 78 és 80 Celsius-fok közötti hőmérsékleten pasztörizálja a meggylevet. Ezt fóliás csomagolóanyagba töltjük, amit csapos dobozokba helyezünk el. Így 3 és 5 literes csomagolást kapunk, ami a gyártó szerint fél évig gond nélkül tárolható, akár szobahőmérsékleten is. Személyes tapasztalatom, hogy akár egy évig is eláll gond nélkül – mondta el a fiatal vállalkozó, aki a gyümölcslékínálat bővítésén is gondolkodik. Próbálkoztak őszibarackkal, szőlővel, szilvával, almával, birsalmával... Az idén nagyobb mennyiséget szeretnének előállítani más gyümölcsökből is. A gyümölcslé értékesítése mellett a fennmaradó szárazanyag se veszik kárba, ugyanis ebből pálinka készíthető. Ezzel a módszerrel kevesebb mennyiségű pálinka készül, viszont nagyobb mennyiség kerül értékesítésre gyümölcslé formájában. Ezt az irányt többek között a fogyasztók igénye is indokolja. Korábban nem volt egyszerű a meggy értékesítése, az elmúlt 2-3 évben azonban változott a helyzet. Zsolt elmondása szerint növekedett az igény a friss gyümölcs, de ugyanakkor a feldolgozott termékek iránt is.

– Azt figyeltük meg, hogy főként az egészséges termékek iránt nőtt meg a kereslet. Esetünkben ez azt jelenti, hogy nem annyira a pálinka, mint a bor irányába tolódik el. Az utóbbi időben azonban a meggylére is igen komoly igény mutatkozott. Nyers és pasztörizált meggylevet is árulunk, ami nagyon nagy keresett. Ebből kifolyólag a feldolgozás is ebbe az irányba fog elmozdulni, vagyis egyre több meggylevet fogunk előállítani – számolt be a meggytermesztő gazda.

A XXI. század a meggytermékek reklámozására is hatással volt. Zsolték főként a Facebookon hirdették új terméküket, a meggylevet. Sokan reagáltak hirdetésükre, így nem okoz gondot az értékesítés. És aki egyszer kipróbálja, az visszatérő vásárló lesz, mert a boltokban nem lehet ilyen minőségű meggylevet kapni – állítja a meggytermelő. A helyi vásárlókon kívül vannak érdeklődők Szabadkáról és Zentáról is.

És hogy egy pillanatra visszatérjünk a meggy feldolgozásához, érdemes arról is szólni, hogy a Horkai-gazdaságban még a meggymagot is felhasználják. A magozógépből kikerülő magot vízzel leöblítik, és így teljesen tisztává válik. Ezt kiszárítják a napon és szövetzsákokban tárolják. A teljesen kiszáradt meggymagból meggypárna készül, aminek kedvező tulajdonsága, hogy nagyon jó hőtároló. Lehet hűteni és melegíteni is, így egyaránt alkalmas hideg és meleg borogatásra. Emellett anatómiai célokra is használható, mert kiválóan felveszi a testrész formáját – mondta el Zsolt, majd azt is elárulta, hogy a feleségének egy újszerű ötlete van a meggymag felhasználására: gyermekjátékok készítésekor töltőanyagként szeretné felhasználni. Ez a projektum azonban még várat magára, mert a három kisgyermek mellett egyelőre kevés idő jut rá – tudtuk meg a fiatal apukától, aki a meggymag kapcsán azt is elmondta, hogy tüzelésre is kiválóan alkalmas, mert magas a kalóriatartalma.

Finomságok meggyből

A Horkai család a meggylevek és az alkoholos meggyitalok készítésére szakosodott, a feketicsi meggyből azonban első osztályú kalácsok is készíthetők. A Hestia Nők Egyesülete ebben igen nagy jártasságra tett szert, hiszen tagjai már több mint 10 éve készítenek meggyes édességeket a bácsfeketehegyi meggynapokra. Major Márta, az egyesület elnöke elmondta, hogy hagyományos és újszerű meggyes finomságokat is készítenek.

– A Hestia megalakulása óta készítünk meggyes süteményeket, és rendszeresen kóstolót tartunk belőlük a meggynapokon. Mindig igyekszünk újfajta kalácsokat is készíteni a hagyományos receptek mellett. Nagyanyáink receptje alapján készül pl. a meggyes rétes, a meggyes pite, a kelett meggyes stb. Ezeket semmiképp sem szeretnénk kihagyni a kínálatunkból, mert van rájuk kereslet. A nem hagyományos meggyes kalácsok a kínálatunkból a Duna-hullám, a lúdlábtorta, a Schwarzwald torta. Ezek nem Bácsfeketehegyre jellemző receptek, de finom sütemények, és változatossá teszik a kínálatunkat. Azon gondolkozunk, hogy újításként édesítőszerrel olyan süteményeket is készítünk, amiket a cukorbetegek is fogyaszthatnak. Sajnos egyre több a diabéteszes és más betegségekben szenvedő ember, és nem szeretnénk, hogy  kimaradjanak a vásárlóink köréből – mondta el az elnök, majd hozzáfűzte, hogy két éve meggybólét is készítenek a meggynapokra. Ebből két változat készül, alkoholos és alkoholmentes. Ha valakinek megtetszik, a Hestia tagjai a receptet is nagyon szívesen megosztják.

A meggynapokon a nők egyesülete nemcsak kóstolót tart meggyes kalácsokból, hanem vásárolni is lehet belőlük. Az elnök elmondása szerint van érdeklődés a sütijeik iránt, volt év, hogy már 10 órára megvásárolták a teljes kínálatukat. A Hestia országszerte számos kézimunka-kiállításon vesz részt, és ha ezeken van süteményverseny is, akkor természetesen meggyes kaláccsal képviselik Bácsfeketehegyet. Tavaly Varvarinból tértek haza első hellyel a hagyományos sütik kategóriában, Aleksinacon pedig a második helyet szerezték meg hagyományos édesség kategóriában. A bácsfeketehegyi meggyes kalácsnak tehát országszerte jó híre van. Major elmondása szerint év közben is szívesen vállalják a meggyes süti készítését. Ha valaki vásárolni szeretne, az keresse a Hestia elérhetőségét.