A Tartományi Képviselőház elnöki kollégiuma szerdán a Szerb Haladó Párt által benyújtott azon kezdeményezést vitatta meg, amelyben az ellenzékiek dr. Bojan Pajtić tartományi kormányfő lemondását és a rendkívüli tartományi parlamenti választások kiírását követelik. Az ülés zárt ajtók mögött folyt, annak befejezését követően elsőként Igor Mirović, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője nyilatkozott, és arról számolt be, hogy a hatalmi pártok hozzáállásának tekintetében továbbra sem vehető észre semmilyen változás.
– Kedvezőtlen történések egész sora vezetett odáig, hogy a választások kiírását követeljük. Ezekért a hibákért a kormány vezetőjét, Bojan Pajtićot terheli a felelősség, lemondása az ügyrend értelmében lehetővé tenné a rendkívüli választások kiírását a tartományban. A kollégium nem vont le semmilyen következtetéseket, annak ellenére, hogy szerintünk a kezdeményezésben állítottak igen erős bizonyítékoknak számítanak arra, hogy a jelenlegi hatalmi többség elveszítette a legitimitását – számolt be az ülésről Mirović.
Ezek a bizonyítékok, szerinte, minden demokratikus államban elegendőek lennének ahhoz, hogy a kormányfő távozzon, megnyitva ezzel az esélyét egy politikai változásnak. A hatalmi pártok képviselői ezt ma nem így látják, tette hozzá, nem tartják elégségesnek a haladók által felhozott érveket egy ilyen lépés megtételére.
– A Szerb Haladó Párt továbbra is javaslatokat fog tenni a parlament ülésein, mert nem tudunk megbékélni azzal, hogy a tartomány nem az alkotmány és a hatályos törvények keretei között működik, vagy azzal, hogy ne oldódjanak meg a Vajdasági Fejlesztési Bank és a Tartományi Nagyberuházási Alap körüli problémák. Azzal sem tudunk megbékélni, hogy az árutartalékokat kampánycélra használják fel, s azzal sem, hogy nem veszik figyelembe a polgárok egyes választókörzetekben kimutatott választási akaratát – fogalmazott Mirović.
Az elnöki kollégium ülését követően Pásztor István, a képviselőház elnöke is sajtótájékoztatót tartott, amelyen hangsúlyozta, hogy a legitimitás és a legalitás között különbséget kell tenni, s míg az előbbiről lehet vitatkozni, az utóbbi már nem ad olyan nagy mértékben lehetőséget efféle nézetkülönbségekre. Mint mondta, a mindenkori ellenzék állandóan megkérdőjelezi a mindenkori kormány legitimitását. A haladók kifogásait sorra véve Pásztor elsőként arról a megjegyzésről szólt, mely szerint a rendkívüli választások kiírásának egyik oka az, hogy a Szerbiai Alkotmánybíróság időközben alkotmányellenesnek minősítette a hatásköri törvény 23 rendelkezését.
– Fogalmi zűrzavar áll a haladók papírosában. Értelmezésük szerint ugyanis a statútum a hatásköri törvény alapján került elfogadásra, holott ez két egymástól független dokumentum, s az egyiknek a megkérdőjelezése nem jelenti automatikusan a másiknak a bukását. Az eljárások párhuzamosan folynak le, különbözik a két dokumentum meghozásának a módja is. A hatásköri törvényt a szerb parlament hozta meg, a statútumot pedig a vajdasági képviselőház fogadta el, s a szerb parlament hagyta jóvá. A választásokat a statútum alapján, illetve a képviselőházról szóló törvény alapján írta ki tavaly a képviselőház elnöke, s nem a hatásköri jogszabály alapján – magyarázta Pásztor.
Úgy fogalmazott, hogy amennyiben a statútumot is megbuktatná az alkotmánybíróság, az sem jelentené automatikusan azt, hogy a mostani parlamenti többség elveszíti a legitimitását és legalitását.
A többi feltett kérdés kapcsán Pásztor szerint a legnagyobb ellenzéki párt nyitott kapukat dönget, hiszen a hatalmi koalíciót éppúgy érdekli, mi történt a fejlesztési bank körül, s az is, miért nem haladt előre a tavalyi választások két fordulója között történt visszaélések kivizsgálásának az ügye. Pásztor szerint azonban ezeknek az ügyeknek a kivizsgálása nem hozható kapcsolatba a hatalmi koalíció legitimitásának kérdésével, ezek a bankrendszer stabilitására, illetve az árutartalékokkal való visszaélések felderítésére vonatkoznak csupán. Aláhúzta, hogy a kampány idején végzett csomagosztások eseteire mielőbb fényt kell deríteni, ellenkező esetben ugyanis félő, hogy gyakorlattá válik ez a szavazatgyűjtő módszer.
A képviselőház elnöke szerint az időközi választások eredményei sem változtatnak a hatalom legitimitásának megítélésén, hiszen azokat követően egyetlen képviselővel sem lettek kevesebben a jelenlegi hatalmi pártok – az ellenzék győzött az érintett három választókerületben most is, ahogyan az a tavalyi választások alkalmával, a kormány megalakítása előtt is történt.
