Rég nem tapasztalt egységet és ellenállást tanúsított a világ lakossága az utóbbi hetekben az amerikai Monsanto vetőmagkereskedő termékeinek forgalmazása ellen. Ötvenkét ország mintegy 400 városának lakói vonultak ki az utcára, ezzel fejezve ki elégedetlenségüket a génmódosított termékekkel szemben.
A tiltakozást az a hír váltotta ki, mely szerint Oregon államban (USA) nagyobb mennyiségű génmanipulált búzát kívántak a fogyasztásba ömleszteni. A terv nem vált valóra, de az eset robbanásszerűen söpört végig a világon, és azonmód meglettek a következményei is. Nemhogy újabb piacot szerzett volna magának a Monsanto, hanem a régieket is elveszítette. Éppen ennek hatására egyes kelet-ázsiai országok felbontották az amerikai búzaimportról szóló szerződéseket, az unió tagállamainak többsége pedig az eddiginél is fokozottabb vizsgálatot rendelt el az USA-ból érkező mezőgazdasági termények esetében. Csupán három állam, Spanyolország, Portugália és Románia vezetősége döntött úgy, hogy nem tiltják még be területükön a génmódosított gabonákat előállító és azokkal kereskedő óriásvállalat működését.
A sikertelen próbálkozások után a Monsanto bedobta a törülközőt, és bejelentette: eláll európai térhódításától, és visszatér a konvencionális vetőmagok termeléséhez, akárcsak legnagyobb európai versenytársai, a Bayer CropScience, a Basf és a Syngenta.
A fogyasztónak tudnia kell, mit vásárol
A fogyasztóvédő szervezetek is hallatták hangjukat. Azt követelték, hogy valamennyi behozatali génpiszka termék csomagolásán tüntessék fel a GMO jelenlétét, és a vásárló maga döntse el, megveszi vagy sem az efféle portékát. Természetesen a GMO-termékeket is felhasználó feldolgozóiparnak ez nem felel meg, mert – mint érvelnek – a fogyasztónak nem fontos tudnia, mit vásárol, mert a GMO-termék az emberi fogyasztás szempontjából nem káros. Az EU-ban elfogadott jogszabályok szerint viszont kötelező a termékek csomagolásán feltüntetni, ha a GMO mennyisége meghaladja a megengedett szintet.
A gazdák kiszolgáltatottak
Amíg világszerte tiltakozások voltak a GMO-termékek szélesebb körökben való forgalmazása ellen, Magyarország keleti határa mentén génmódosított kukorica-vetőmagot találtak. Ez komoly probléma, mert Magyarország számára szántóföldjeinek génmódosított szervezetektől (GMO) való mentessége stratégiai kérdés, hiszen akár évente 4-5 millió tonna kukoricát is exportál. A piacon pedig elvárás, hogy az áru ne legyen génmódosított, ami a magyar termény egyik fő erénye.
A gazdák azonban kiszolgáltatottak a vetőmag-kereskedőkkel szemben, a génmódosított kukoricát ugyanis csak laboratóriumi vizsgálattal lehet kiszűrni. A termelők egyet tehetnek: kerülik a vásárlást az első körben olcsóbbnak tűnő feketepiacon, ahová nem hivatalos forgalmazók révén jut el az áru.
Nagy kockázat a GMO
Radics László, a Budapesti Corvinus Egyetem Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszékének tanára szerint a GMO-tól azért kellene félnünk, mert olyan géneket ültetnek belé, amelyek a természetben ilyen kombinációban egyáltalán nem találhatóak meg. Ezek a gének ráadásul egyes növényekből, például a módosított repcéből, „kiszöknek” a természetbe, és más szervezetek működését is befolyásolják. Az is előfordul, hogy egy GMO kukorica olyan sok pollent termel, ami bizonyos lepkefajokat kiirt.
Tömöri Balázs, a Greenpeace GMO-ellenes kampányának magyarországi felelőse szerint a jelenleg engedélyezés alatt álló, mezőgazdasági céllal génmódosított fajtákról elmondható, hogy sokkal nagyobb kockázattal és kárral járnak a társadalom és a környezet számára, mint amennyi haszon várható tőlük. A már forgalomban levő génmanipulált terményekre sincs szüksége a Földnek, ökológiai gazdálkodással sokkal jobban lehet élelmiszert termelni – tette hozzá. A környezetvédő szervezet munkatársa azt is hangsúlyozta: nem csak az a fontos, hogy az emberi élelmezésre termelt növények tiszták legyenek, az állatoknak szánt takarmánynál is el kell érni a GMO-mentességet.
