A régi idők majálisát idézte meg és láttatta május 1-jén a magyarkanizsai Tisza-part, ahol szinte egy talpalatnyi hely sem maradt betöltetlenül. A kempingezők sátrai egymás mellett sorakoztak, a gomolygó füstfelhők és az illatok pedig sejtették a készülő rostélyos és bográcsos ételek finomságát. A vendéglátóipar is jól járt ezen a napon, mert a nyárson sült és a zsírban rotyogó húsok is mind-mind kelendőek voltak. A május elseje a vízparton és annak szűk környezetében a pihenésről és a kikapcsolódásról szólt. A környékbeli hétvégi házak, nyaralók is mind lakottak voltak ezen a napon.
A tóthfalui búcsú nagy hagyománnyal rendelkezik, egykor hatalmas volt, olyankor gyűltek össze a rokonok, ismerősök a faluban. Mára azonban ez már kissé összement, kevesebb az árus, kevesebb a nézelődő is, de még mindig él a búcsú Tóthfaluban, ahol a piacon is beszerezhető dolgok mellett néhány környékbeli vállalkozó, kézműves is kínálja a portékáját.
A Martonos melletti Tandari-tanyán is évek óta szerveznek majálist. Itt is kevesebben voltak ezúttal, mint az eddigiekben, de ettől függetlenül családias hangulatú, zenével is megspékelt majálist tartottak. A főleg családoknak érdekes programokban a kicsiktől a felnőttekig mindenki részt vehetett, az ügyességi játékok megmozgatták a gyerekeket, de a felnőtteket is. A rostélyozás itt sem maradt el, volt, aki saját magának készítette el az ebédet, volt, aki megvásárolta. A házigazda, Tandari László tombolával is készült, aminek legértékesebb nyereményei egy kerékpár és egy fűnyíró voltak. A zöld környezetben, a horgásztó mellett megközelítőleg ezren várták a felüdülést és a kikapcsolódást, hogy aztán feltöltődve zökkenhessenek vissza a dolgos hétköznapokba.