A Köztársasági Képviselőház ma vitát folytatott többek között a nemzeti kisebbségi jogokkal foglalkozó törvényekről, a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságának védelméről szóló törvényről, a nemzeti tanácsokról szóló törvényről, amelyek kapcsán a Szerb Haladó Párt képviselői arra mutattak rá, hogy Szerbia rendelkezik a világon talán a legjobb nemzeti kisebbségi törvénnyel, hiszen a nemzeti kisebbségek élvezhetik identitásuk megőrzésének jogait, gyakorolhatják kultúrájukat, iskolákat végezhetnek el saját anyanyelvükön, szabadon gyakorolhatják a nyelvüket. Egyes felszólalók azonban arra mutattak rá, hogy szigorúbban kellene ellenőrizni az önkormányzatokat, hogy eleget tesznek-e törvényes kötelezettségüknek a nemzeti tanácsok pénzügyi támogatása terén.
Az általános vitát többek között a bankkormányzó megválasztásáról, a kisebbségi jogokkal foglalkozó törvényekről, az államigazgatásról és az önkormányzatokról szóló törvényről az ülés elején az ellenzék és a többségi koalíció között kialakult vita határozta meg.
Balša Božović a napirenden szereplő törvényekhez szólt hozzá, majd hozzáfűzte, hogy a törvénymódosítások Branko Ružić államigazgatási miniszter ígérete ellenére sem segítenek abban, hogy az államigazgatás hatékonyabban működjön, hiszen figyelmen kívül hagyták a helyszínen uralkodó körülményeket. Példaként Paraćint emelte ki, ahol verőlegények bevonásával, erőszakkal akarnak haladó vezetést létrehozni.
Arról, hogy ki rendelkezik verőlegénnyel, ki nem, és kinek a megbízásából bonyolítottak le bizonyos üzleteket, egész nap felbukkanó téma volt tegnap. Ezzel szemben a parlamenti képviselők előtt 14 napirendi pont szerepel, Branko Ružić szerint ezeknek az a céljuk, hogy az államigazgatást hatékonyabbá tegyék és szakszerű és korszerű polgári szolgálattá alakítsák át. A felszólalók többsége arra hívta fel a figyelmet, hogy jobb kapcsolat kialakítására van szükség az önkormányzat és a polgárok érdekében. Csak jól működő önkormányzat és államigazgatása lehet az alapja a korszerű és fejlődő államnak.
