Magyarkanizsán tartotta meg hetedik ülését a Régiók Európai Bizottsága és Szerbia közös konzultatív testülete.
Ivan Bošnjak a közigazgatás reformjáról beszélt, mondván, ez egyike annak a három pillérnek, amelyre Szerbia az európai integrációs folyamatát alapozza (Gergely Árpád felvétele)
Utóbbit 2014-ben alapították meg, egyrészt azzal a céllal, hogy előrébb vigye a szerbiai regionális és helyi hatalmi struktúrák közötti együttműködést és párbeszédet, másrészt pedig azzal, hogy segítsen a szerbiai helyi önkormányzatoknak felkészülni a Régiók Európai Bizottsága munkájában való részvételre a csatlakozást követő időszakban. A tegnapi ülésen áttekintették Szerbia eddigi európai integrációs folyamatának fontosabb állomásait és jellegzetességeit, megtárgyalták a helyi önkormányzatok szerepét ebben a folyamatban, valamint külön foglalkoztak az e-közigazgatás témájával. Az ülésen egyebek mellett Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke, továbbá Ivan Bošnjak, az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium államtitkára, Steffen Hudolin, az EU szerbiai küldöttsége II. operatív részlegének a vezetője és Franco Lacop, a konzultatív testület elnöklőjének a helyettese vett részt.
Ivan Bošnjak a közigazgatás reformjáról ejtett szót, kiemelvén, hogy ez a folyamat egyike annak a három oszlopnak, amelyre Szerbia az integrációs folyamatát alapozza. E reform során a leglényegesebb lépés az e-közigazgatás kialakítása volt, emelte ki, mondván: egy mindenki számára elérhető, központosított adatbázis létrehozása volt a cél, hiszen ennek köszönhetően időt és pénzt spórolhatnak meg a polgárok. Az eddigi fejlesztések révén éves szinten 6 milliárd dinárt takaríthatnak meg a polgárok – derült ki felszólalásából.
– A helyi önkormányzatokkal együttesen a fejlődés új szintjeit értük el a közigazgatás területén. Az elektronikus szolgáltatások fejlődése szemlélteti leghitelesebben a közigazgatás és a polgárok közötti kommunikáció fejlődését. Egy átláthatóbb, gazdaságosabb rendszert szerettünk volna létrehozni, valamint új munkahelyeket teremteni helyi önkormányzati szinten. Az e-közigazgatás a demokratikus folyamatokat is erősítette, és ezzel összefüggésben az adatvédelmet is. Az e területen meghozott jogszabályok kiválóságát világszerte elismerik – taglalta Ivan Bošnjak.
Pásztor István újfent hangsúlyozta, hogy az ország sokkal felkészültebb az uniós csatlakozásra, mint arra a megnyitott fejezetek számából következtetni lehet (Puskás Sándor felvétele)
Felszólalásában Pásztor István Szerbia az EU-hoz való mielőbbi csatlakozásának érdekében tett erőfeszítéseiről beszélt, újfent aláhúzva, hogy az ország sokkal felkészültebb a csatlakozásra, mint arra a megnyitott fejezetek számából következtetni lehet, azaz pozíciója az integráció útján nincs összhangban felkészültségével.
– Örömmel veszek részt az ehhez hasonló konferenciákon, hiszen megteremtődik annak a lehetősége, hogy megismerkedjünk az európai döntéshozás képviselőinek az álláspontjával, gondolkodásmódjával, és esélyünk adódik elmondani, miként vélekedünk ezekről a számunkra fontos kérdésekről. A magam részéről megalázónak tartom a Szerbia tekintetében már ki tudja, milyen hosszú ideje jellemző helyzetet. Folyamatosan bizonygatnunk kell, hogy az ország európai uniós jövőjének vagyunk az elkötelezettjei. Ezt azért tartom megalázónak, mert a megejtett reformoknak, továbbá az eddig megtett integrációs útnak elegendő bizonyítéknak kellene lennie. Értékelésem szerint az EU ezen magatartásának a hátterében annak a ténynek az elkendőzésére irányuló szándék áll, hogy az EU és az Európai Bizottság az elmúlt öt évben nem bővítéspárti politikát folytatott. Az említett időszakban az Európai Bizottság és az Európai Unió folyamatosan indokokat keresett Szerbia, illetve más tagjelölt országok integrációja ellehetetlenítésének a céljával. Remélem, hogy a mai nappal ez az áldatlan állapot megváltozik. Ma megválasztották az új összetételű bizottságot, amely az eddigi jelek szerint bővítéspárti politikát foganatosít majd. Ezért tartom lényegesnek, hogy a szomszédságpolitikai és bővítési biztos egy olyan országból származik, amely az EU bővítésének az elkötelezettje – fogalmazott Pásztor István.
Csoportfotón a résztvevők (Puskás Sándor felvétele)
A Tartományi Képviselőház elnöke felszólalásában arra is kitért, hogy Szerbia elkötelezetten igyekszik hozzájárulni a térség stabilitásának erősítéséhez, valamint a béke megőrzéséhez, emellett az ország gazdasági megerősítésének céljával is erőfeszítéseket tesz.
Steffen Hudolin szerint Szerbia elismerésre méltó lépéseket tett az elmúlt években az EU felé vezető úton, „ám sok még a tennivaló, hiszen a csatlakozás sikerességét elsősorban nem a megnyitott, hanem a lezárt fejezetek számában mérik”. Az, hogy a megnyitott fejezetek mikor zárulnak le, elsősorban a megejtett reformok minőségétől függ – húzta alá az uniós diplomata, kiemelvén: a lényegbeli reformoknak éppen a helyi önkormányzatok a hordozói. Amennyiben a helyi önkormányzatok közigazgatása hatékony és átlátható, a polgárok is nagyobb eséllyel vállalnak magukra feladatokat saját közösségükben – mondta Steffen Hudolin.
