Tizenegyedik és 2019-ben egyben az utolsó ülését tartotta meg ma a Magyar Nemzeti Tanács. Egyebek mellett a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzati szervének 2020. évi költségvetését és munkatervét fogadták el a résztvevők, valamint megszavazták az MNT alapította intézmények 2020. évi munka- és pénzügyi terveit. Szópárbaj, mint szinte mindig, a sajtószabadság témájában alakult ki, keresvén a választ a kérdésre, hogy mit is jelent a közösségileg elkötelezett újságírás, és vajon független lehet-e az újságíró.
Gergely Árpád felvétele
A következő évi munkaterv, akármennyire is igyekszik az MNT a jövő irányába fordulni, minden egyes elemében és elképzelésében számot vet az elmúlt száz év közös kudarcaival és sikereivel, elismeréssel adózván minden egyes olyan teljesítmény előtt, amelynek köszönhetően a vajdasági magyarság erős, illetve összetartozó közösségként kezdheti az új évet – emelte ki beterjesztőként mgr. Hajnal Jenő, az MNT elnöke, mondván, hogy az MNT elkötelezettje a magyarság határokon átívelő, a többi nemzetrész javát szolgáló egységnek. Mindez csakis akkor lehetséges, ha az MNT meghallgatja a vajdasági magyar közösség tagjainak a kéréseit és észrevételeit – állapította meg Hajnal Jenő.
– Az oktatás területén a kiemelt jelentőségűvé nyilvánított oktatási intézmények felújítása vár ránk. A gimnáziumokkal és szakközépiskolákkal is rendelkező vajdasági magyarok lakta településeken korszerű, magyar szellemiségű kollégiumok kialakítása a cél Adán, Magyarkanizsán, Óbecsén, Topolyán és Zentán. 2020-ban is kiemelt prioritást élvez az új magyar bölcsődei és óvodai csoportok kialakítása, az iskolakezdő csomagok kiosztása, továbbá az iskolabusz és a napközis program folytatása, a felsőoktatási ösztöndíjprogram folytatása, annak teljesítmény- és szociális alapú megújításával, valamint bővítésével – taglalta a munkaterv oktatással kapcsolatos tételeit Hajnal Jenő.
MEGKEZDETT ÚT, ÚJ PRIORITÁSOK
Az MNT 2020. évi munkatervének beterjesztésekor az is elhangzott, hogy 2019 végén az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara jogi önállósodásának a folyamata befejeződött, a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola jogi önállóságának a megőrzése pedig továbbra is prioritás, azzal, hogy stratégiai cél, hogy ez a felsőoktatási képzés mielőbb akadémiai státusszal rendelkezzen – fejtette ki Hajnal Jenő elnök.
Gergely Árpád felvétele
– Az elmúlt években sikerült életre hívni a vajdasági magyar kulturális hálót, 2020-ban így kerül még inkább előtérbe a magyar érdekeltségű közgyűjtemények állománygyarapítása, műszaki és technikai fejlesztése, valamint egységes hálózatba való szervezése, továbbá a nemzeti önazonosságot őrző hagyományos rendezvények erőteljesebb, és a vajdasági magyar fesztiválok kiemelt támogatása. Célunk még az amatőr színjátszás megbecsültségének a növelése, továbbá az egyházi jellegű megmozdulások támogatása. Annak az elvnek a maradéktalan tiszteletben tartása mellett, miszerint a kisebbségi sajtó szabadsága közösségileg elkötelezett, a jelenlegi vajdasági magyar regionális és helyi média jövőjét az egységes magyar médiahálózat működtetése szavatolja. A Forum-ház felújításán és a szerkesztőségek infrastrukturális fejlesztésén, valamint a nyomda két üzemrészlegének az egyesítésén és gépparkjának a korszerűsítésén kívül a következő évek kihívása lesz a megüresedett részek átalakítása és felújítása, majd minél hatékonyabb kihasználása annak érdekében, hogy a vajdasági magyarságnak ez az impozáns épülete a dél-bácskai, a dél-bánáti és a szerémségi magyarság közösségi életének a központja lehessen. Az MNT az eddigi stratégiai elképzelésekkel összhangban folytatja napilapunk, a 75 éves Magyar Szó és hetilapunk támogatását. 2020-ban megkülönböztetett figyelmet fordítunk a hivatalos írás- és nyelvhasználatra – részletezte a munkatervet Hajnal Jenő.
Jerasz Anikó, a Végrehajtó Bizottság elnöke a 2020. évi költségvetést terjesztette a tanácstagok elé, megerősítvén, hogy mivel a nemzeti tanácsokról szóló törvény 2018-ban elfogadott módosítása 2019-től kötelezettségként fogalmazta meg a tanácsok számára a programalapú költségvetést, az MNT jövő évi költségvetése ezzel az elvárással összhangban készült el, figyelembe véve az emberi és kisebbségi jogi kormányiroda észrevételeit. Jerasz Anikó elmondása szerint a 2020. évi költségvetésben a tanács kiadásai és bevételei 1,191 milliárd dinárt tesznek ki.
BÍRÁLATOK ÉS VÁLASZOK
A beterjesztéseket követően felszólaló dr. Novák Anikó értékelése szerint a munkaterv alapos és a közösség szempontjából számos komoly prioritást tartalmaz. Mint hozzátette, az oktatás területén megfogalmazott célokkal különösen egyetért. Novák Anikó álláspontja szerint a közösségnek a jelenleginél több akkreditált kutatóintézetre lenne szüksége, ezért indokoltnak tartja ennek a kérdésnek a napirenden tartását. A média kapcsán arra kért választ, hogy mit jelent a kisebbségi sajtó szabadsága közösségileg elkötelezett megfogalmazás.
Mint a későbbiekben felszólaló dr. Zsoldos Ferenc kifejtette, nem ért egyet azzal, hogy az oktatás területén a digitalizáció a legfontosabb cél, valamint elégedetlenségének adott hangot, hogy az MNT még nem készítette el az új fejlesztési terveket. Emellett fontosnak tartja a falusi iskolák erősítését és megtartását, mivel elmondása szerint megmaradásuk különösen veszélyeztetett az elvándorlás okán. Mint hozzátette, külön szakmai programot kellene foganatosítani, illetve ehhez külön költségvetési tételeket rendelni a falusi iskolák megtartásának céljával. Zsoldos Ferenc a tájékoztatás tekintetében a sajtószabadság fontosságát hangsúlyozta, rámutatván, hogy az embernek természeténél fogva igénye van a szólás- és a véleményszabadságra. Ezt követően a képviselő az elvándorlás témájára tért ki, megállapítván, hogy a közösség az utóbbi hat évben ennek okán az elmúlt száz év legkomolyabb kihívásával kénytelen megküzdeni. Mint hozzátette, a jelenség kezelése során az MNT-nek integratív szerepet kellene betöltenie, vagyis mindenkit meghallgatnia, nem csupán egyetlen párt álláspontját.
Ezekre az eszmefuttatásokra reagált Jerasz Anikó, kiemelvén, hogy az MNT 2020-ban is folytatja a sok évvel ezelőtt megkezdett oktatási programokat, ezeket a digitalizáció megvalósításának a célja nem szorítja ki. Mint hozzátette, a digitalizáció egyébként is igencsak tág fogalom. Ami pedig a falusi óvodákat és iskolákat illeti, ezekre eddig is odafigyelt az MNT, azaz minden programját eljuttatta ezekbe az intézményekbe, s ez a jövőben is így lesz – húzta alá Jerasz Anikó.
Ternovácz Istvánnak, a VB tagjának a sajtószabadságról és a független újságírásról az a véleménye, hogy „független újságírás nincsen, mert az újságíró már önmagától sem lehet független, de a munkaadójától sem”. A sajtó egyébként szabad, napjainkban mindenki elmondhatja a véleményét, a sajtó ugyanúgy működik, mint korábban, csupán a színtér változott meg – tette hozzá Ternovácz István, mondván, hogy a közszolgálati sajtóba bekerülhet az ellenzék, értékelése szerint azonban az ellenzéki újságírás rombol, lejárató kampányokat folytat, és elhallgatja azokat a fejlesztéseket, amelyek Magyarország kormányának köszönhetően valósulnak meg Vajdaságban. A nemzetileg elkötelezett újságírás alapfelvetése a magyar nemzet egységességének az elvéből táplálkozik, vagyis a vajdasági magyar sajtónak oda kell figyelnie mind saját nemzetrészére, mind Budapestre és a Kárpát-medence magyarságára – hallhatták a folytatásban a képviselők.
Az elhangzott észrevételekre Hajnal Jenő is reagált, megjegyezvén, hogy a kisebbségi sajtó jellegénél fogva nem működhet közösségileg el nem kötelezettként, hiszen a közösséget érintő problémákról és egyéb kérdésekről tájékoztat. Mint hozzátette, elképzelhetetlennek tartja, hogy a közösség újságírói úgy tudjanak írni, hogy közben ne érezzék a közösségből irántuk áradó elvárást a felelősség tekintetében. A fejlesztési tervek kapcsán elmondta, hogy ezekkel a vonatkozó szerbiai és magyarországi jogszabályok, valamint stratégiák meghozatalára vártak és várnak. Mint hozzátette, a következő két-három hónapban dolgozzák ki az erre vonatkozó, 4-5 éves terveket. Az államilag akkreditált kutatóintézetek alapítása nem az MNT döntésének a függvénye – emelte ki a folytatásban Hajnal Jenő.
– Sem az MTTK-nak, sem a Szabadkai Műszaki Szakfőiskolának nincsen, vagy nem volt lehetősége erre. Az MTTK-nak év végére sikerült önálló karrá válnia, és ezzel megteremtődött a lehetősége annak, hogy államilag akkreditált kutatóintézete legyen. Ez volt a cél. Éppen ezért szeretnénk akadémiai szintre emelni a Műszaki Szakfőiskolát, de mindez nem tőlünk függ. Az MNT megteremtheti a szakmai feltételeket, ám a felsőoktatási keretek hiányában semmit nem tehet. Ami az oktatási digitalizációt illeti, hihetetlennek tartom, hogy éppen ez az a tétel, amit valaki kifogásol, hiszen akkor, amikor már a két-három éves gyermekek is eligazodnak a digitális világban, szinte semmi sem fontosabb annál, hogy a pedagógusok saját gondolkodásukat az új elvárásokhoz igazítsák, ennél fontosabb dolog napjainkban nem létezik – fogalmazott Hajnal Jenő.
Az ülésen a tanács mindemellett elfogadta a Szekeres László Alapítvány, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, az Európa Kollégium, a Pannónia Alapítvány, a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ, a Zentai Történelmi Levéltár, a magyarkanizsai József Attila Könyvtár, a Kishegyesi Könyvtár, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház és a Vajdasági Birkózóakadémia Alapítvány 2020. évi munka- és pénzügyi terveit, majd elfogadta a véleményezést a Vajdasági Rádió és Televízió kettes csatornája fő- és felelős szerkesztőjének – Mirko Kanjuh okleveles politológusnak –, továbbá a kettes rádiós csatornája fő- és felelős szerkesztőjének – Gusztony András okleveles jogásznak – és a magyar nyelvű műsorok rovata felelős szerkesztőjének – Vojvodity Ágnes okleveles közgazdásznak – a kinevezéséről.
