Nagyszabású konferenciát tartottak kedden a magyarkanizsai városházán, melyen az előadók mindegyike a nyelvi jogok fontosságát hangsúlyozta. A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Helyi Charta, mint a polgárok nyelvi jogai helyi védelme és előmozdítása biztosításának lehetősége és eszköze volt a konferencia elnevezése és fő témája is, annak okán, hogy Magyarkanizsa Község Képviselő-testülete 2021. június 24-én, Szerbiában elsőként, meghozta Magyarkanizsa község regionális és kisebbségi nyelvek helyi chartáját.
A lakosság nyelvi és szabadságjogai megvalósításának előmozdítása a cél, mellyel az alkotmányos és törvényes jogszabályok egyértelműsítését szorgalmazzák. Ennek érdekében a tanácskozás résztvevői előadásaikban kitértek nemcsak a jogok fontosságára, hanem azok érvényesítésére is. A charta fő feladata a hatóságok tájékoztatása a nyelvpolitika lehetőségeiről és hiányosságáról, továbbá a kapcsolatépítés a hatóságok és az érintett nyelvek használói között.
A megjelenteket Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere üdvözölte, aki elmondta, hogy felemelő érzés elsőnek lenni olyan önkormányzatként, mely elfogadta a chartát, ami lendületet adhat más településeknek is, ahol nagyszámú kisebbség él, hogy megerősítsék jogaikat, melyeket a charta előír, és melyeket Szerbia mint állam el is fogadott.
Mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke nyitógondolataiban hangsúlyozta, hogy a többségében magyar közösség nyelvi jogainak szavatolása, ezek megerősítése, az anyanyelven való oktatás és tájékoztatás olyannyira fontos, hogy ünnepélyes, deklaratív jellegű dokumentummal is meg kell erősíteni:
– Nemcsak hivatkozási alap lehet ez, hanem annak a bizonyítéka is, hogy ezek a jogok járnak nekünk! Az itt élő magyarság kell, hogy éljen ezekkel, és ezen jogok megbecsülése arról is szól, hogy együtt, közösen erősebbek vagyunk. A nyelv hatalma nagyon fontos, a hatalom nyelve pedig akkor fontos, ha a kisebbségi nyelvek hatalmát is elismeri és sajátjának tekinti. Ez a kettő együtt erősíti a multietnikus közösségeket – mondta az MNT elnöke.
Elsőként Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára a Nemzeti kisebbségi jogok helyzete a magyar ET tükrében címmel tartott előadást. Lapunknak nyilatkozva elmondta, hogyan próbálják biztosítani azt, hogy a kisebbségi nyelveket megfelelően használhassák az adott kisebbség tagjai.
A kisebbségi nyelvek helyi chartájának konferenciáján szakértők tartottak előadást
– Ez elsősorban az Európa Tanács két alapvető jogi dokumentumára épül, és ezekből vezethető le az, hogy helyi és kormányzati szinten is biztosítva legyen a kisebbségi nyelvhasználat, ami olyan kérdéseket is felvet, hogy ha valaki jól beszéli a többségi nyelvet, akkor is adott esetben kedvezőbb számára, ha például tolmács segítségével tudja megértetni magát.
Ljudmila Popović, az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája Szakértői Bizottságának tagja a helyi akciótervekről tett említést mint a kisebbségi nyelvek promóciójának jó gyakorlatáról. Őt követően Szakállas Zsolt tartományi titkár az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában foglalt elvek megvalósításáról szólt a VAT vonatkozásában, és elmondta, hogy Szerbia 2006 óta tartozik a chartához az albán, bosnyák, bolgár, magyar, horvát, ukrán, ruszin, roma és a szlovák nyelv kisebbségi nyelvként való hivatalos használatával.
– Vajdaságban a 45-ből 41 önkormányzatban van használatban egy kisebbségi nyelv. Ahhoz, hogy a nyelvhasználat a gyakorlatban megvalósuljon, olyan ügyintézőkre van szükség, akik beszélik az adott kisebbségi nyelvet, de az ő számuk mindössze 5-6 százalékra tehető, így további megerősítő intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy több magyarul tudó egyén dolgozzon a tartományi közigazgatásban is – magyarázta a titkár, aki a részarányos foglalkoztatást helyezte kilátásba egyik megoldásként, ami a közeljövőben konkrét eredményekkel járhat.
Miladin Nešić, a Szerbiai Ombudsmanok Egyesületének elnöke a helyi jogvédő jelentőségéről és szerepéről beszélt a nemzeti kisebbségek – nemzeti közösségek hivatalos nyelvhasználatának fejlesztésében és védelmében. A konferencia utolsó előadója Lulić Emil volt, aki a Magyar Nemzeti Tanács hivatalvezetője, és a témával több éve foglalkozóként a nyelvi charta szerepét boncolgatta a kisebbségi jogok érvényesítésében, és a praktikus kérdésekre fókuszált, amelyek a helyi nyelvi charta elfogadására vonatkoztak.
A zárógondolatokat Fejsztámer Róbert polgármester fogalmazta meg, aki hangsúlyozta, hogy reményei szerint Szerbia több települése is követi a magyarkanizsai példát, és helyi szinten is elfogadja a nyelvi chartát, melyet az állami szint jóváhagy, mindezzel hosszú távú garanciát biztosítva a helyi kisebbségek számára.
