Kicsiny falunk közösségi életének új helyszínén, a Facebookon nyílt egy új csoport. Kivételesen nem egy gagyi dologról van szó, ahol egymás felmenőit szidják a ráérősek, egy sonkás palacsinta recept körüli vitában. Ebbe a csoportba falunk múltját bemutató fényképeket lehet feltölteni. Hozzám közel áll a fényképezés, régi képeket pedig nagyon szeretek nézegetni, így nem csoda, hogy rögtön feliratkoztam a csoportba. A feltöltött fotók igen változatosak, akárcsak a minőségük. A teljesen elmosódottól a minőségi képekig minden megtalálható. Ami a témákat illet, a legnépszerűbbek a különböző épületek és falunk jellegzetes részeinek képei, de sokan töltenek fel képeket elődeikről is. A kommentárok is érdekesek, egész helytörténeti történetek kerekednek ki néha, máskor meg komoly nyomozások folynak, hogy hol készült egy-egy bizonyos fénykép. Az idősebb falubelieknek egy kis nosztalgiázás ez a csoport, mert megpillanthatják fiatalkoruk egyes helyszínét, a fiatalabbaknak pedig érdekesség, mert néha megdöbbentő, hogy mennyit változott egy-egy falurész az idők folyamán. Személy szerint a kettő között vagyok, mert néha rácsodálkozok, hogy Úristen, tűzoltóotthon volt a kínai bolt helyén, máskor meg nosztalgiát érzek olyan korok iránt, amikor még nem éltem, de mégis a magaménak érzek. Emellett kicsit szomorú visszanézni ezeket a régi képeket, mert a fejlődés látszik rajtuk. A verett falú kis házikókat modernebbek váltják fel, új intézmények épülnek és gyarapodik az egész falu. Ma ennek a fordítottja játszódik le, a falu elnéptelenedik, és az egykor élettel teli helyszínekről már csak az üresség, elhagyottság köszön vissza. Ettől eltekintve kedvelem ezt a csoportot, és szinte azt az érzetet kelti bennem, hogy hasznos dolog is tud lenni a Face.
