A XXI. században a digitalizáció az élet minden területén viharos gyorsasággal tör magának utat. Már a tanárok sem lehetnek meg a számítástechnika legújabb vívmányai nélkül. Egyre több iskolában próbálják bevezetni az új elektronikus vagy digitális osztálynaplót. Az új rendszer hivatott átvenni a komputerkorszakban elavultnak számító papíralapú naplót. Az e-napló segítségével a szülő naprakész visszajelzéseket kap a gyereke iskolában töltött tevékenységéről, az osztályzatokról, a megrovókról vagy éppen a dicséretekről. A nebuló nem ködösíthet tovább az előmenetelét illetően. Nem lehet a bizonyítványba beírt megrovót aláírni a szülő helyett, mint ahogyan annak idején idestova fél évszázada – hogy repül az idő – nekünk még sikerült.
Negyedikes gyerkőc lehettem, amikor a tanító néni osztályfőnöki megrovót írt be az értesítőmbe, és azt otthon alá kellett íratni, és úgy visszavinni az iskolába. Saját kezűleg kanyarintottam a megfelelő helyre apám nevét és úgy adtam vissza az értesítőt. Az osztályfőnök gyanút fogott és a legjobb barátommal hazavitette az értesítőmet, hogy ellenőrizzék az őseim az aláírást. Legnagyobb meglepetésemre, a barátom azzal a hírrel tért vissza az iskolába, hogy apám vállalta, az ő aláírása áll a megrovó alatt. Kihúzott az öregem a slamasztikából! Nincs többé vita, a szülő már akkor értesül csemetéje csínytevéséről még mielőtt a gyermek hazaér a suliból, és marad ideje előkészíteni az „áztatott kötelet.”
Mint minden „rendszerváltás”, a digitális osztálynapló bevezetése sem zökkenőmentes. Az oktatási minisztérium által jóváhagyott szoftver „nem érti” a magyar ábécét. Amíg a papíralapú naplókönyvben a V-kezdőbetűs diákok (Vartus, Vastag, stb.) a névsor legalján szerepeltek, addig az új e-naplóban a cirill ábécé szellemében előre ugrottak és már a B betűsök után következnek. A digitális korszakban, így lesznek az utolsókból az elsők. De nem is ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy a Vartus már csak Vartuš, a Vastag pedig Vaštag a digitális naplóban.
