Hosszú autósor halad a sugárúton. A gyalogátjáróhoz érve az élen haladó járgány átenged két-három gyalogost, majd sietve lepadlózza a gázpedált. A többiek is. Ekkor fékcsikorgás hallatszik a sor elejéről, a stoplámpák sorra kigyulladnak. Húsz méternyire a gyalogátjárón túl jó öltözékben, de nem a legjobb éveiben járó hölgy araszol át az úttesten. Két szatyor a kezében, kutya fut előtte, feszes pórázon vontatja a mámit. Az autóvezetők egyike-másika leengedi az ablakot, és velős tanácsokat ad az öreg(edő) hölgynek, mit csináljon a kutyájával. A következő gyalogátjáró küszöbén rendetlen alak lép le az úttestre, nem néz semerre, jól ismerheti a járást. Fékcsikorgás. Az ipse nem reagál, közben tántorog, korán kezdhette a napot. A sávok közötti választóvonalat nyilván sokszorozva látja, és zebrának nézi. A hastájon feszülő, piszkos trikóján egy pártvezér szitanyomásos portréja vehető ki. A vezetők odaszólnak neki, mit kezdjen a vezérével. Húszméternyire a következő útkereszteződés előtt ismét fékezés. Gólyalábsarkú cipőben túlcsinosított huszonéves nőce lábujjhegyezik az úttesten a túloldalon várakozó taxi felé. Szó nem hallatszik. Csak néhány elismerő füttyentés.
