2024. július 17., szerda

Busók Belgrádban

Kelepelőkkel, ijesztő maszkokkal és tánccal riasztották a telet a főváros utcáin

– A kultúra nem szereti a határokat, ezért vándorolnak a dalok, a stílusok, a gondolatok, és ezért történhetett meg, hogy egy ősi délszláv szokás nem a Balkánon, hanem Magyarországon honosodott meg – emelte ki Dezső János, a belgrádi Collegium Hungaricum igazgatója, miután mohácsi busók vasárnap Belgrádban űzték el a telet és várták a tavaszt.

(Ótos András felvétele)

(Ótos András felvétele)

Kíváncsi tekintetek, érdeklődő gyerekek és meglepett felnőttek fogadták a Mohácsi Sokácok Olvasóköre hagyományőrző busó- és néptánccsoport tagjait, akik maszkokba és népviseletbe öltözve vonultak végig a Sokadija tamburazenekar kíséretében Belgrád belvárosi utcáin, a Collegium Hungaricum épületétől a Knez Mihailova sétálóutcán keresztül a Kalemegdánig és vissza. A belgrádiak első alkalommal találkozhattak busókkal, de fogadtatásuk az ijesztő maszkok ellenére szívélyes volt, a Kalemegdánig vezető úton egyre többen csatlakoztak a busókhoz, akik a sétálóutcán néptánccal, valamint a busók ölelésével invitálták a polgárokat a télűző felvonuláshoz. Volt olyan sétáló, aki elkérte az egyik busó bőrdudáját is, és a néptánccsoport tambura és harmonikazenéje mellé csatlakozott saját játékával. Egyedül az eső vette el néhány polgár kedvét a sétától, ám a busók és a sokác népviseletben haladó lányok, akik fátyollal fedték el arcukat, vidám hangulatot hagytak maguk után a főváros legforgalmasabb utcáján.

A busók bemutatása a belgrádi Collegium Hungaricum által 2015-ben elindított Magyar Világörökség Belgrádbancímű programsorozat második állomása.

Az intézetben a busók felvonulását követően dr. Szentpéteri József és Polónyi István fotóiból fotó- és néprajzi kiállítást rendeztek a világhírű hagyományról. A kiállítási tárgyakat Mohács Város Önkormányzata bocsátotta rendelkezésre, köztük a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum gyűjteményéből néhány eredeti busóálarc is helyet talált. Sőt azt is megfigyelhették a jelenlevők, hogy miként készülnek az álarcok, az egyik mohácsi busó ugyanis saját kezűleg faragott is a kiállítóteremben egy fából készült maszkot.

A kiállítást dr. Csonka-Takács Eszter, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetője nyitotta meg, aki 2009-ben személyesen részt vett a hagyomány UNESCO szellemi kulturális örökség listára való vételén Abu-Dzabiban. Dr. Csonka-Takács Eszter rövid beszámolót tartott a busójárás történetéről, arról, hogyan kerültek a busók Mohácsra, és milyen célt szolgált ez a szokás. Megtudtuk, a busó öltözetnek szabályai vannak, bocskort hordanak, színes harisnyát és buggyos gatyát is, amelyet szalmával töltöttek ki sokszor, hogy még nagyobbnak nézzenek ki a férfiak, a fából készült, állati vérrel színezett álarcot birkabőrrel tartották a fejükön, a kulacs, valamint a kelepelő is nélkülözhetetlen kelléke volt a busóknak.

Mohácson ebben az évben február 4-étől 9-ig tart a farsang, ahol több mint 50 csoportban, mintegy 1000 busó vonul végig a város utcáin.