– Magyarország volt az első olyan ország, pontosabban Orbán Viktor miniszterelnök úr, aki jelezte már tavaly, mielőtt ez a migránshullám elindult volna, hogy nagy problémák várhatók. Akkor senki nem hallott meg minket. Nagyon sok kritika érte a magyar kormányzat intézkedéseit. Mára viszont az Európai Unió tagállamainak túlnyomó része elismeri azt, hogy a magyar kormányzat intézkedései bölcsek és jogosak voltak – mondta Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete lapunknak a migránsválsággal kapcsolatban, reagálva arra, hogy az Európát ért menekültválság-politikában a közép-európai országok egységesnek látszanak, és utalva a visegrádi négyek együttműködésére, a Visegrádi Egyezmény 25. évfordulójának fényében.
A közép-európai országokkal kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a migránsválság kérdésében mind Szlovákia, mind Csehország, mind Lengyelország időben felmérte azt, hogy nekik Magyarországgal szorosan együtt kell működniük, jóllehet nem Magyarországon lépnek be először a migránsok az Európai Unió területére, hanem Görögországban. Nem is Magyarország az első schengeni ország, ahol a menekültek belépnek a schengeni országok területére, hanem Görögország. De Görögország láthatóan nem tudja megvédeni külső határait, így nekünk kell megtenni a szükséges lépéseket a válság kezelése érdekében. A csehek, a szlovákok és a lengyelek időben felmérték, hogy szorosan együtt kell működnünk. Ennek eredménye, hogy közös rendőri alakulatokat állítottunk fel. Mindegyik ország küldött rendőri egységeket, biztosított támogatást Magyarország számára, határaink védelmének érdekében. Arról pedig ugyancsak nem szabad elfeledkezni, hogy közösen küldtünk rendőröket a macedón–görög határra. A migránsválság paradox módon még szorosabbá tette az együttműködést a visegrádi országok között. Nem úgy, mint az Európai Unióban, ahol már majd egy éve tart a krízis, és nem sikerült egy egységes álláspontot kialakítani. A visegrádi országoknak pillanatok alatt sikerült egy közös álláspontot megfogalmazni, ennek értelmében most is megyünk előre – hangsúlyozta.
Ivana Hlavsova, Csehország belgrádi nagykövete alkalmi beszédében elmondta, három közép-európai király: Károly Róbert magyar király, Luxemburgi János cseh király és III. Kázmér lengyel király politikai és kereskedelmi céllal megszervezett visegrádi találkozója inspirálta a mai visegrádi négyek: Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország országfőit, hogy 1995. február 15-én aláírják a visegrádi szándéknyilatkozatot, amely a négy közép-európai ország együttműködését erősítette. Mint kiemelte, az a szándéknyilatkozat volt számos közös cél első lépése, hiszen mind a négy állam az európai, illetve az euroatlanti csatlakozás felé törekedett. Ma pedig, miután megvalósították a célt, számos regionális projektumban vettek részt.
Ennek az együttműködésnek a 25. évfordulójára szerveztek rendezvényt a napokban Belgrádban a cseh nagykövetségen, ugyanis Csehország ebben az évben (július elsejéig) a soros elnök. Az évfordulón, az elmúlt két évtized együttműködését megörökített pillanatokból kiállítást is készítettek.
A négy ország viszonyát Pintér Attila nagykövet kiválónak ítélte meg.
– Nem érzékelek egyik ország esetében sem olyan jelentős problémákat a szomszédokkal, amiket ne lehetne rendezni. A miniszterelnökök és a tárcavezetők között is jó a viszony. Most olyan szerencsés a helyzet, hogy mind a négy állam kormánya nagy hangsúlyt fektet a közép-európai együttműködésre, a Visegrádi Együttműködésre. Ami a gazdasági kapcsolatokat illeti, Magyarország számára mindig is kiemelt jelentőséggel bírt a közép-európai térség. Hagyományosan a legfontosabb partnereink voltak azok az országok, amelyek tagjai a Visegrádi Együttműködésnek. Ez ma sem változott, továbbra is nagyon fontos számunkra Szlovákia, Lengyelország és Csehország. Nemcsak a kereskedelmi kapcsolatokra gondolok, hanem a gazdasági élet más területeire is. Elég arra gondolnunk, hogy Szlovákiával sikerült a gázvezeték esetében az interkonnektort létrehozni, vagyis Magyarország immáron nemcsak Ukrajna felől kaphat földgázt, hanem Szlovákia felől is, aminek jelentőségét a mai világban nem lehet eléggé hangsúlyozni – mutatott rá a nagykövet.
Az évforduló alkalmából megtartott fogadáson számos nagykövet tiszteletét tette, emellett jelen voltak a szerbiai politikai élet képviselői is.