Felvetődik a kérdés, hogy Szerbia miért stagnál éppen azokon a területeken, amelyek a kormány által megfogalmazott egyik legfontosabb törekvést jelentik. A korrupcióellenes küzdelem a kormány által meghatározott 5 legfontosabb tevékenységek egyike. Évek óta azonban lényegében semmilyen haladás nem történt ezen a területen – hangzott el a Transparentnost Srbija (Transparens Szerbia) szervezet sajtótájékoztatóján, amikor az általuk elkészített tanulmány eredményeit mutatták be, amelyek a korrupcióellenes stratégia megvalósítására vonatkoztak a 2015-ös éveben a politikai aktivitások, a közfinanszírozás, a köz- és magánegyüttműködés, valamint a magánosítás területén.
A szervezet által végzett felmérésből kiderül, hogy a 2015-ös évben a korrupcióellenes stratégiában megfogalmazott aktivitások többségét nem valósították meg. Valójában a 2014-es év, illetve a 2013-as év hiányosságai ismétlődnek újra.
– Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy amíg nem vezetik be a felelősségvállalás gyakorlatát, semmi sem fog megváltozni a korrupcióellenes küzdelemben – emelte ki Nemanja Nenadić, a Transparentnost Srbija programigazgatója. Hozzátette, hogy ez azért is aggasztó, mert az európai uniós csatlakozási tárgyalásokban az egyik politikai követelmény éppen a korrupció elleni harc. Elmondta, a rossz eredmények a Köztársasági Képviselőház érdektelenségéhez vezetnek, hiszen 2015-ben még össze sem ült, hogy megvitassa a Korrupcióellenes Ügynökség által benyújtott 2014-re vonatkozó jelentését a korrupcióellenes stratégiáról és akciótervről.
Mulasztásként jelölte meg Nenadić azt is, hogy bár a korrupcióellenes stratégia ezt megköveteli, a mai napig nem született meg a Korrupcióellenes Ügynökségről szóló új törvény, sem a politikai pártok finanszírozásáról szóló törvény, ahogyan a lobbitörvény sem. Hozzátette, ugyan a politikai pártok finanszírozásáról szóló törvény módosult, mégsem olyképpen, ahogyan azt a stratégia megfogalmazta. A lobbitörvény kapcsán pedig semmilyen információ nem létezik. Csupán azt lehet megtudni, hogy létezik valamilyen törvénytervezet. Vagyis nem elég transzparens módon történik annak kidolgozása. Mint hozzátette, a közvita gyakran elmarad, az állami intézmények nem szívesen tesznek eleget ennek a törvényes kötelezettségüknek, hiszen ebben az esetben minden felmerült kételyre hivatalos választ kell adniuk, így inkább kerekasztal-tanácskozásokkal helyettesítik azt.
A Belgrádi Biztonságos Politikai Központ is készített felmérést, amelyben rámutattak arra, hogy 2013-ban megszületett ugyan a korrupcióellenes stratégia, ám 2016. január végéig az igazságügyben a stratégiában foglalt intézkedések 50 százalékát valósították meg, tíz százaléka van még folyamatban, 40 százaléka még terveben sincs. A rendőrség esetében még kedvezőtlenebb a helyzet, hiszen a megfogalmazott intézkedések 10 százalékát valósították meg, 42 százaléka folyamatban van, 48 százaléka pedig várat magára. Mégis a korrupció megelőzésére tett intézkedések a legaggasztóbbak. A megszerzett adatok szerint a szükséges intézkedések 5 százalékát valósította meg az állam, 25 százaléka folyamatban van, és 70 százaléka várat magára.
Abban, hogy ez a közeljövőben változni fog, Vladimir Goati, a Transparentnost Srbija igazgatója szerint az előttünk álló választások miatt még 7-8 hónapig nem is reménykedhetünk.
A sajtótájékoztatót követően sort került a PrEUgovor koalíció kerekasztal-beszélgetésére, amelyen olyan civil szervezetek vettek részt, amelyek a korrupcióellenes aktivitásokban vállalnak szerepet. Itt elsősorban a Korrupcióellenes Ügynökségről szóló törvény kidolgozásáról volt szó. Kiderült, hogy a törvény kidolgozásánál az állami pozícióban levő személyek felelősségét érintő kérdések, a lehetséges szankciók kidolgozása, illetve a korrupció ellenes tevékenységekben felelősséggel tartozó személyek körének meghatározása, az érdek-összeegyeztethetetlenség megfogalmazása okozza a legnagyobb gondot, nincs hozzá politikai támogatás.
