A vajdasági magyarság március 15-én újfent főt hajthat és elhelyezheti a megemlékezés virágait Kossuth Lajos szobránál Magyarittabén. A közel egy évvel ezelőtt nagypéntek hajnalán ellopott mellszobor másolatát Horvay János soltvadkerti Kossuth-szobráról mintázták. A projektum a Magyar Nemzeti Tanács segítségével és támogatásával valósult meg, a helyreállítási munkálatok legnagyobb részét pedig Biacsi Karolina kőszobrász-restaurátor és csapata végezte el.
Mgr. Hajnal Jenő, az MNT elnöke lapunknak nyilatkozva megerősítette, hogy március 15-én Magyarittabén felavatják Kossuth Lajos mellszobrát. Az elnök szavai szerint a szoboravató nem is akármilyen lesz, hiszen csaknem egy év után Magyarittabénak, a bánsági tájnak, és az itt élő magyarságnak ismét lesz szabadtéri Kossuth-szobra.
Azon kérdésünkkel kapcsolatban, hogy az MNT pontosan milyen feladatokat vállalt magára tavaly nagypéntek hajnalát követően, amikor ellopták a mellszobrot, Hajnal kifejtette: csak egyetlen feladatot vállalhatott magára, méghozzá azt, hogy meghallgassa és teljesítse a magyarittabéiek kívánságát. Mint hozzáfűzte, a kívánság csupán annyi volt, hogy 2016. március 15-én ismét fejet hajthassunk, tiszteletünket fejezhessük ki az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc dicsőséges napjai és hősei, valamint mártírjai előtt, méghozzá nem máshol, mint Kossuth Lajos magyarittabéi szobra előtt.
– Mint ismeretes, a történelmi múlt sok viszontagságát és hányattatását átélt bánsági Kossuth-szobor eltűnése után az MNT felvállalta a szobor újraöntésének megszervezését. Kétségkívül az egyik legnagyobb gond az volt, hogy Horvay János neves szobrászművész eredeti szobrát ki formázza újra úgy, hogy a 112 évvel ezelőtt készült kiváló műalkotást mindenki ismét sajátjának érezze – fogalmazott Hajnal.
OLYKOR NINCSEN LEHETETLEN
Felidézvén az utat, amelyet végig kellett járni ahhoz, hogy néhány napon belül ismét Kossuth Lajos magyarittabéi szobra előtt gyűlhessenek össze a megemlékezők, Hajnal Jenő, az MNT elnöke elmondta: minél tovább gondolkodtak azon, hogy ki formázza meg az új szobrot, mind egyértelműbbé vált, hogy a legjobb megoldás csakis az lehet, ha az eredeti szobor alkotójához „fordulnak”, ami az első pillanatban lehetetlen vállalkozásnak tűnhetett.
– De ekkor ismét a helybelieknek, a falu vezetőségének a leleményessége segített: az interneten felfedezték a szívükhöz oly nagyon közel álló mellszobor alakmását. Tavaly augusztusban személyesen kerestem fel Lehoczki Ferenc soltvadkerti polgármester urat, és közreműködő segítségét kértem a magyarittabéi Kossuth Lajos-szobor újbóli felállításához, amellyel nagy hasonlóságot mutatott a helyi általános iskola előtti Kossuth-szobor. Mindkét műalkotás alkotója ugyanis Horvay János szobrászművész volt, és átadásukra egy év leforgása alatt, azaz 1903-ban, illetve 1904-ben került sor. A legésszerűbbnek az tűnt tehát, hogy a magyarittabéihez leginkább hasonló műalkotásról készüljön öntőminta a szobor újraformázásához. Ennek kivitelezésében nagy támaszra leltem a polgármester úr személyében, aki elképzelésünket teljes mértékben támogatta. Nagyon hálás vagyok neki és a soltvadkertieknek a lehetőségért és a helyszínen nyújtott közvetlen, kézzelfogható segítségért. A nagy türelmet, alkotói tehetséget és szerencsés körülményeket igénylő negatív formavételt Soltvadkerten, a bronzba öntést pedig Csikós János hódmezővásárhelyi szobrász-öntőmester végezte el műhelyében. A szobor talapzatának és kerítésének a restaurálásával és konzerválásával Biacsi Karolina kőszobrász-restaurátort bíztuk meg, a falu lelkes és elkötelezett vezetősége által kezdeményezett jótékonysági gyűjtésből befolyt pénzt pedig a helyiek a szobrot körülfogó tér felújítására és rendezésére fordították – taglalta Hajnal.
(Fotó: Ótos András)
Az MNT által vállalt feladatokat, vagyis a szobor formavételét, bronzba öntését, régi talapzatra való helyezését, továbbá a műemlékegyüttes többi elemének: a talapzatnak és a kerítésnek a restaurálását és konzerválását, valamint a környék biztonsági rendszerrel történő felszerelését a tanács és Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatta.
Mint azt a szobor jövőbeni biztonságával kapcsolatos intézkedések vonatkozásában az MNT elnöke kifejtette, a most felszerelt biztonsági berendezések, térfigyelő kamerák és a tervbe vett egyéb biztonsági intézkedések mellett a közösségi összefogásnak, kezdeményezésnek, odafigyelésnek és törődésnek nincsen alternatívája.
– Kossuth Lajos magyarittabéi szobra a vajdasági magyarság egyik legfontosabb jelképe, nemzeti identitásának meghatározó műemléke. A köré szerveződő ünnepségek pedig az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc kultikus délvidéki emlékhelyévé teszik ezt a kegyhelyet. Az ellopott szobor emlékezete és a helyére kerülő új a tisztelet áhítata, a kultusz csendes tűnődése lehet majd, ahol immár múltnak és jelennek minden egyes eleme és mozzanata csakis a maga egyidejűségében lehet érvényes – fogalmazott Hajnal.
KISEBB CSODA TÖRTÉNT
Biacsi Karolina kőszobrász-restaurátort és munkatársait első körben a posztamens, az azt körülvevő kerítés és a téglaalap restaurálási munkálatainak elvégzésével bízták meg, majd később a helyi közösség illetékeseiben megfogalmazódott az elképzelés, hogy a szobor teljes környezetét rendezni kellene. A helyi vezetőség terve alapján Biacsi Karolina műhelyének munkatársai elkészítették a tervet, majd kivitelezték azt. Így a szobor környékén zöldterület is létesült, nyilatkozta lapunknak a szakember.
A szobor visszahelyezésének módjáról vagy időpontjáról a szakember nem kívánt részleteket elárulni, méghozzá azért nem, mert a bronzszobor későbbi biztonságának érdekében jobb, ha csak kevesen tudják, hogy milyen módszerrel rögzítik a talapzatra. Különböző rögzítési módszerek léteznek, ezektől függ, hogy mennyire stabilan áll egy-egy szobor a talapzaton, jegyezte meg.
– A régi szobrot nem a legstabilabban rögzítették, de nyilván 1904-ben senki nem gondolta, hogy egyszer lopás tárgya lehet. Azóta változtak az idők. Napjainkban már olyan módon kell rögzíteni a bronzöntvényeket, hogy azok mindenféleképpen „lophatatlanok” legyenek. Ezt most sikerült is megoldanunk, olyan rögzítési módot dolgoztunk ki, amelynek köszönhetően a szobrot esetleg akkor lehet elvinni, ha előtte valamilyen eszközzel lefűrészelik, vagy az egész posztamenset lerombolják, ezt viszont nem lehet észrevétlenül megtenni. Elvileg lophatatlan lesz a szobor – magyarázta Biacsi Karolina.
Azon kérdésünkkel kapcsolatban, hogy az új szobor pontos mása-e a réginek, a szakember aláhúzta: hiába beszélünk ugyanazon mesterről, egy személy még legnagyobb igyekezete ellenére sem tud két egyforma szobrot készíteni. Mint hozzáfűzte, méreteiben, fej- és testtartásában, karakterében és öltözékében azonos, mint az ellopott.
– Fontos hangsúlyozni, hogy annak a Horvay Jánosnak a munkájáról van szó, akinek Budapesten a parlament előtti Kossuth-szoborcsoporttól egészen a New Yorkban található alkotásáig számos Kossuth-emlékműve van. Ezért nem kis dolog, hogy a nemzeti tanács segítségével sikerült egy olyan Horvayhoz hozzájutni, amely nagyon hasonlít a magyarittabéihez. Kisebb csodával vetekszik, hogy alig egy év alatt egy közösségnek sikerült elérnie a szobor visszaállítását. Vajdaságban egyébként két Horvay-alkotás van, a magyarittabéi és a törökbecsei Hungária-szobor. Szlovákiában csak egy Horvay-emlékmű van, de vannak olyan határon túli területek, ahol egy sincsen – mondta Biacsi Karolina.
