Több mint 650 ezer menekült vonult át Szerbián az elmúlt időszakban. Csak az idén mintegy 150 ezer ember lépett be az országba, majd hagyta el azt. Ez talán korunk legnagyobb migrációja a második világháborút követően, hangsúlyozta a többi között Aleksandar Vučić kormányfő tegnap a migrációs válságról megtartott nagyszabású konferencián Belgrádban. A rendezvényt a Norvég Királyság támogatásával a Grupa 484 civil szervezet rendezte.
Számos szervezet és állami intézmény képviselői ültek tegnap egy asztalhoz, hogy rámutassanak a menekültválság következményeire, felhívják a figyelmet azokra a hiányosságokra, amelyek nehézségeket okoznak az ország számára, mint például a menedékjogról és a migrációról szóló törvény. Utóbbi hiányosságokról a konferencia megnyitóján Miloš Janković köztársasági ombudsmanhelyettes beszélt. Elmondta, hogy a belügyminisztérium adatai szerint mintegy 600 ezer menedékjogi kérvényt nyújtottak be a Szerbián áthaladó menekültek – annak ellenére, hogy nem is volt szándékukban itt maradni, sőt többségük két nap után el is hagyta az országot –, a nehézkes adminisztrációs rendszer miatt azonban mindössze 13 személy kapott menedékjogot az elmúlt időszakban. Az, hogy az adminisztráció nem hatékony, az ombudsmanhelyettes megítélése szerint annak a következménye, hogy az illetékes szervek nem megfelelően vagy egyáltalán nem alkalmazzák a törvényes előírásokat. Janković hangsúlyozta azt is, hogy Szerbia emberségesen viszonyult a menekültekhez. Nem zárta be őket, a menekültek ellenőrzött feltételek mellett, ám szabadon mozoghattak az ország területén. Hozzátette azonban, hogy bár lehetőségeihez mérten Szerbia mindent megtett, hogy a menekültek érvényesíthessék jogaikat, és emberséges ellátásban részesüljenek, a határok lezárása után az országnak egy új kihívással kell szembenéznie: az itt maradt menekültek társadalomba való integrálásával, különös figyelemmel a gyerekekre és a nőkre.
Menekültek Šidnél (Ótos András felvétele)
Aleksandar Vučić kormányfő kiemelte, a menekültválságból Szerbia nem csinált nagy témát, csupán segített ezeknek az embereknek a továbbjutásban. Mint mondta, ezért nem illeti meg elismerés az országot, hiszen az azoknak jár, akik már befogadtak menekülteket maguk közé. Felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia ugyan tranzitország, mégis abban reménykedik, hogy itt is maradnak néhányan, és hozzájárulnak az ország felvirágoztatásához, és Szerbiát saját otthonuknak tekintik majd.
– Büszke vagyok Szerbiára, hiszen a legnehezebb időben sem gondolkodtunk határzárról vagy drótkerítésről. És ez ezek után sem változik majd – hangsúlyozta a kormányfő. Hozzátette, nem így tettek az EU tagországai közül néhányan, amelyek addig, amíg megtehették, kihasználták az EU nyújtotta előnyöket, most pedig, amikor Európának segítségre van szüksége, meghátráltak.
A szerb kormányfő szerint az EU és Törökország közötti megállapodás csupán a probléma elnapolását jelenti, a politikai nehézségek arra utalnak, hogy hamarosan újabb menekülthullám indulhat meg Európa irányába más országokból. Kiemelte: tény, hogy a menekültválság alapjaiban ingatta meg az EU-t, ennek ellenére Szerbia helye Európában van. Nélküle gazdasági nehézségekkel kell szembenéznie az országnak, de ami ennél is fontosabb, Szerbiának európai szemléletre, értékekre van szüksége, hogy korszerű ország lehessen. Éppen ezért abban reménykedik, hogy hamarosan megnyílik a csatlakozási tárgyalások 23. és 24. fejezete.
Hans Friedrich Schodder, az UNHCR szerbiai vezetője hozzátette, egyetért Vučić elképzeléseivel, miként tudná Szerbia az itt otthonra lelő menekülteket integrálni a társadalomba, amelynek hasznos tagjai lehetnek. Mint mondta, támogatja az országot abban, hogy a menedékjogról és a migrációról új törvényes kereteket dolgozzon ki. Szavai szerint Szerbiát nem terhelheti ugyanakkora felelősség, mint azokat az országokat, amelyek a menekültek célállomásai, de – mint mondta – nagy szerepe van abban, hogy Európa könnyebben átvészelje a menekültválságot.
Sonja Licht, a Politikai Kiválóságok Alapítvány elnöke rámutatott, hogy a migrációk Szerbia sorsát képezik. Meglátása szerint a társadalmi események arra utalnak, hogy a következő nagy menekültáradat a klímamenekültekből áll majd össze: erre fel kell készülnie Európának, így Szerbiának is. Elmondta, az elmúlt időszak bebizonyította, hogy Európa indokolatlanul mellőzte a balkáni országokkal folytatott dialógust, és az is bebizonyosodott, hogy Törökország EU-csatlakozását is indokolatlanul halasztotta. Európa komoly partnerre lelhet a Balkán országaiban.
A konferencián mindenekelőtt a kidolgozás alatt levő migrációs törvényről tárgyaltak, valamint az EU bővítési politikájáról is szó esett.
