Nemrégiben az építési, közlekedési és infrastrukturális minisztérium bejelentette, 800 kilométer vasútvonalat szüntet meg az ország területén, amelyek esetében az áru- és a személyszállítás nem kifizetődő. És mivel ezeknek a vonalaknak a többsége Vajdaság területén található, a bejelentés a tartományi hatalmat arra ösztönözte, hogy egy olyan tanulmányt készítsen el, amellyel indokolni tudja egyes vasútvonalak létjogosultságát. Ugyanakkor hamarosan arra is számítani lehet, hogy amíg egyeseket felszámolnak, a vasutakról szóló törvény értelmében mások tartományi, illetve önkormányzati hatáskörbe kerülnek.
Kern Imre: Az Uniós tárgyalási fejezetek megkövetelik Szerbiától, hogy nyitott legyen a piac
Azok közül a vasútvonalak közül, amelyek a közlekedési minisztérium rendelkezései szerint felszámolásra kerülnek, nagy részben olyan vonalak, ahol már hosszabb ideje szünetel a közlekedés. Nagy részüket elsősorban azért nem használják, mert a vasúti infrastruktúra tönkrement, nem pedig azért, mert nem lenne rá igény. Kern Imrével, az építési, közlekedési és infrastrukturális minisztérium államtitkárával folytatott beszélgetésünkkor kiderült, azon dolgoznak, hogy a fontos útvonalakon mégsem szűnjön meg a vasúti közlekedés, a tartomány olyan tanulmányt készít, amely rámutat egyes vasútvonalak fontosságára. Ezzel el szeretnék érni, hogy egyes vasútvonalak lekerüljenek a felszámolásra várók listájáról.
– Jó lenne ugyanakkor, ha az augusztus 26-ai határidőt az év végéig kitolnánk. Sajnos, még így is nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy az összes vasútvonalat le tudjuk majd venni a listáról – mondta Kern. Példaként emelte ki a Nagykikinda–Törökbecse–Csóka–Zenta–Magyarkanizsa–Szabadka közötti szándéknyilatkozatot, amellyel több vonalon is meg lehetne oldani a személyszállítást, és a vasútvonalak megőrzését.
– Fontos, hogy a vasútvonalak a vasúti hálózatban maradjanak. Ennek viszont elengedhetetlen része, hogy az önkormányzatok végre a vasutakról szóló törvény értelmében részt vegyenek a szolgáltatások finanszírozásában. Például a diákok utaztatása esetében az önkormányzatok komoly összegeket fordítanak a buszközlekedésre. Ha ennek az összegnek egy részét a vasúti közlekedésre fordítanák, hatékonyabb, olcsóbb és minőségibb lehetne az utasszállítás – mondta. Hozzátette: – A Világbankkal kötött hitelmegállapodás előírja milyen határértéket érhet el a vasutak állami, költségvetési támogatása. Ha ez a támogatás nem elég arra, hogy fenntartsa az infrastruktúrát, márpedig a vasúton leépítésre kerül sor, így a karbantartást sem tudja kellően elvégezni, ezért a Szerbiai Vasutak infrastruktúrával foglalkozó vállalatának egyes ingatlanokat át kell adnia az önkormányzatoknak, illetve a tartománynak – magyarázta az államtitkár.
Miután azok tartományi, illetve önkormányzati hatáskörbe kerülnek, működtetésükhöz, illetve karbantartásukhoz meghatározott jogosítvánnyal rendelkező közvállalat létrehozására van szükség. Ezek a közvállalatok adják majd ki a vasútvonalakat különböző szállítmányozóknak használatra.
– Ellenkező esetben, a Szerbiai Vasutak infrastruktúrával foglalkozó vállalata a kormány elé terjesztheti, hogy ezek az ingatlanok eladásra kerüljenek. Így a vasútállomások, földterületek, amelyek eddig a vasutak tulajdonában voltak és közjóként szerepeltek nyilvántartásban, eladásra kerülhetnek. Ezt az a törvény írja elő, amelyet másfél évvel ezelőtt fogadott el a parlament – mondta Kern, majd folytatta: – A személy- és az áruszállítás már nyitott, akinek megvan a jogosítványa – legyen külföldi vagy hazai vállalat –, végezhet személy-, vagy áruszállítást a vasúton. A Srbija Voz személyszállító közvállalat és a Srbija Kargo áruszállító közvállalat vetélytársat kap. Igaz a Srbija Kargo esetében már megjelentek a jogosítványt nyert konkurens cégek, amelyek áruszállítást végeznek. Ezután nemcsak a Srbija Voz, illetve a Srbija Kargo fizeti a vasúti infrastruktúra használatáért járó illetéket, hanem ezek a cégek is – emelte ki az államtitkár, aki arra is rámutatott, hogy az Uniós előcsatlakozási szerződés kötelezte Szerbiát arra, hogy megnyissa az áruszállítást, illetve a személyszállítást. Az erről szóló tárgyalási fejezetek ugyanis megkövetelik, hogy nyitott legyen a piac és ne legyen akadály a konkurens cégek piacon való részvétele előtt.
De van-e a tartománynak, illetve az önkormányzatnak elég pénzforrása arra, hogy a törvény előírásai megvalósulhassanak?
Azon dolgoznak, hogy a fontos útvonalakon ne szűnjön meg a vasúti közlekedés
– Jelen pillanatban nincs. Ezért kellene ezt az egész folyamatot lelassítani, és az előttünk álló pár évben ezt a problémát megoldani. Hiszen egyes vasútvonalak több önkormányzat területén keresztül húzódnak. Ebben az esetben az önkormányzatoknak nem egy-egy közvállalatot kellene alapítani, hanem egy közös cég létrehozására van szükség, amely átveszi ennek a vasútvonalnak az irányítását, karbantartását, működését. Vannak vonalak, mint amilyen a Paraćin–Novi Popovac közötti vonal, ahol Paraćin a cementgyár miatt magára vállalja a vasútvonal karbantartását – hangsúlyozta Kern Imre. Elmondta ugyanakkor, hogy Vajdaságban van a vasútvonalak 80 százaléka, hiszen Szerbiában nem olyan sűrű a vasúti hálózat. Ezeket a vasútvonalakat örököltük, és egyáltalán nem lenne jó, ha mi számolnánk fel őket – fűzte hozzá.
