Senki előtt sem titok, hogy tagja volt a Szerbiai Szocialista Pártnak, amely jelenleg is része a hatalmi koalíciónak, mégis úgy tűnik, az államvezetés nagy erőkkel dolgozik azon, hogy az 1939-ben a montenegrói Petnjicában született Tomislav Karadžić, az ország Toleja, ne töltse ki teljes, 2016-ig tartó mandátumát a Szerbiai Labdarúgó-szövetség (FSS) élén. A Crvena zvezda Labdarúgóklub néhány napja, miután örök riválisuk, a Partizan gyanús körülmények között 4:3-ra legyőzte a Novi Pazart, közleményben tudatta a világgal, hogy ők már nem tekintik elnöknek Karadžićot. Megmosolyogtató, ugye? Eddig az volt, de az utóbbi napokban, amióta a belgrádi sajtó folyamatosan arról cikkezik, hogy a két nagy múltú sportklubon kívül az FSS ügyvitelét is vizsgálja a Szerbiai Belügyminisztérium (MUP) munkacsoportja, Karadžić arcán a mosolyt a homlokráncolás válthatja fel. A több millió euróból felépített, a szerb foci otthonának nevezett ópázovai csodálatos létesítményről szóló kiadások és bevételek ideális kiindulópontot biztosítanak a nyomozóknak.
Karadžić, akinek két lánya és egy fia van, 18 éven át vezette a Vajdasági Labdarúgó-szövetséget, volt elnöke a Szerb-Montenegrói Labdarúgó-szövetségnek is. 2007-ben, amikor megválasztották a Partizan elnökének (az elsőnek, aki nem a fővárosban élt), nagyon rövid idő alatt rendet rakott a klubban, s azóta a fekete-fehérek sorozatban hat országos bajnoki címet gyűjtöttek be. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Marakana Stadionban sűrűn-sűrűn hallani a „Tole, lopó” rigmusokat, s ugyanilyen feliratú molinókkal is találkozhatnak a nézők. A gimnáziumot Belgrádban fejezte be, Szabadkán szerzett közgazdaságtanból egyetemi diplomát. Kétszer is volt a Spartacus Labdarúgóklub elnöke (miután az FSS elnöke lett, a szabadkai együttest ismét sikerült „visszarajzolnia” a szerb labdarúgás térképére), valamint igazgatóként dolgozott az Agrokombinatban, a Kožateksben, a November 29.-ben. Állítása szerint 1989-ben kizárták a Kommunista Szövetségből, mert nem volt hajlandó embereket vinni Slobodan Milošević nagygyűlésére. Ezután alapította meg a Gloria vállalatot, amely 1999-ben az ország legjobb magánvállalata címet érdemelte ki: nem véletlenül, hiszen 40 millió dolláros forgalmat bonyolított le.
2008-ban, amikor megbízott elnökként ő lett az FSS első embere (Zvezdan Terzićnek sürgős dolga támadt külföldön...) azt nyilatkozta, hogy nem indul az elnökválasztáson. Aztán saját magát is megcáfolva magabiztosan nyert Dragan Bulić ellen. Első mandátuma alatt Miroslav Đukić távozott keserű szájízzel a szövetségi kapitányi posztról (300 ezer eurót követelt, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség azonban elutasította kérelmét), majd Radomir Antić vezetése alatt hiába harcolta ki a válogatott a világbajnoki részvételt, mivel fizetésemelést kért, Antićnak is mennie kellett. Nem volt bölcs döntés, a Nemzetközi Sportdöntőbíróság ugyanis 2,34 millió euró kártérítést ítélt meg az edzőnek. Vladimir Petrović – Pižon csak azért kellett, hogy leüljön Antić helyére, s azért is, hogy az FSS bebizonyítsa, a szövetségi kapitány nem keres havi 20 ezer eurónál többet. Pižon után egy rövid ideig Radovan Ćurčić volt a kapitány, majd 2012-ben érkezett Siniša Mihajlović, akinek első kijelentését a mai napig az ő és Karadžić orra alá dörgölik: az Interben is megforduló védő azt mondta, ha nem sikerül a válogatottnak kijutnia a 2014-es vb-re, akkor veszi a kalapját. A belgák, a macedónok és a horvátok elleni vereség után azonban hirtelen nagyot fordult a világ, és nem a jövő évi vb, hanem a 2016-os Eb-részvétel lett a cél, amire művészet lesz nem kijutni, mert 16 csapat helyett 24 indulhat.
A szerb labdarúgást nézve egyik oldalon a negatív dolgok vannak: a kevés néző, az alacsony színvonal, a szurkolók botrányos viselkedése (ezek közül is kiemelkedik a genoai eset, amikor a szerb szurkolók miatt már a 7. percben megszakadt az Olaszország–Szerbia-mérkőzés), a játékosok eladásából származó bevételek eltulajdonításáról és a bundázott meccsekről szóló, a B92 által indított sorozat, s az is, hogy a válogatott az elmúlt 14 meccsén 8-szor szenvedett vereséget. A pozitív, hogy Szerbia ott volt a 2010-es vb-n, hogy megépült az ópázovai sportkomplexum, hogy az U19-es válogatott Európa-bajnok lett.
Karadžić 2016-ban, a második mandátumának utolsó évében 77 éves lesz. Hogy elnök marad-e addig? Ha az egészsége engedi, s a szerb válogatott legyőzi szeptemberben a horvátokat, valószínű, hogy igen. És van még két dolog, ami Karadžić mellett szól. Az egyik, hogy a bennfentesek szerint a 17 tagú végrehajtó bizottságot a barátai és hű követői alkotják. A másik pedig egy kérdés: ha nem ő, akkor ki?
