A temerini Nyugati temetőben levő nagy tömegsírnál szombaton immár 24. alkalommal emlékeztek meg szabadon az 1944/45-ben a tömegsírba lövöldözött, vagy a község más helyein eltemetett, illetve a terrorban ártatlanul máshol megölt temerini magyarokról. Több mint háromszázan lennének, ha mindannyiuk nevét felsorolnánk. A megemlékezés alkalom volt arra is, hogy egy sóhaj erejéig a megjelentek lelkükben felidézzék azokat, akik távoli harcmezőkön estek el.
A sírszentelés szertartását követően Csorba Béla, a VMDP elnöke, majd Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti képviselője, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának alelnöke szólt a megjelentekhez.
– A délvidéki vérengzésre való emlékezés komoly adóssága a magyar nemzet egészének – hangsúlyozta Gulyás Gergely –, adóssága azért, mert a nemzeti kisebbségben élő magyarok csak kommunista bábállamra tekinthettek Magyarországra a második világháború utáni négy évtizedben, melytől semmilyen segítségre nem számíthattak, semmilyen védelmet nem remélhettek. A második világháború utáni magyar bábállam eltűrte, hogy a délvidéki magyarság mintegy 45 ezer tagjával szemben elkövetett pogromot a jugoszláv állam úgy állítsa be a nemzetközi közvélemény előtt, mintha szabályos eljárásban háborús bűnösöket vontak volna felelősségre.
– A mai napig úgy rójuk le kegyeletünket az áldozatok előtt, hogy egészen pontosan még azt sem tudjuk, hogy hány emberre kell emlékeznünk. Az 1944/45-ös szerb népirtás magyar áldozatainak még holtukban sem járt végtisztesség. Jobb esetben tömegsírokba kerültek, de több esetben csatornákba, dögkútba dobták, vagy sintértelepeken gyűjtötték a holttesteket. Annak sem volt semmi akadálya, hogy a sírok fölé házakat, utakat, sportpályákat építsenek.
– Azt kérjük, hogy biztosítsák a végtisztességet mindazok számára, akik egy kegyetlen világháborút kísérő nemzeti alapú leszámolás elszenvedői voltak. Közel hetven év után senki nem sértheti az elhunytak kegyeleti jogát azzal, hogy bűnösként tartja számon az ártatlant. Senki nem akadályozhatja meg a múlt feltárását, és senki nem teheti vitássá nemzeti közösségünk elidegeníthetetlen jogát az emlékezésre – mondta többek között a Fidesz politikusa.
Csorba Béla arról beszélt, hogy a szerb kormány, amely az itteni magyarság kormánya is, mindmáig adósa Csúrog, Zsablya és Mozsor egykori magyar lakosainak az őket ért atrocitásokért, kitelepítésükért, gyűjtőtáborba hurcolásukért, és mindmáig nem történt meg a magyarok kollektív bűnösségéről született döntések hatályon kívül helyezése. A szerb kormány elodázza a döntéshozatalt, és ismét annak lehetünk tanúi, hogy kaptunk egy ígéretet, hogy ha majd az igazságügyi miniszter megteszi a megfelelő lépéseket, szakmailag előkészíti ennek a kérdésnek a rendezését, akkor fog erre sor kerülni. Szeretnénk, ha nem kellene ismét csalódnunk – mondta a VMDP elnöke.
Az emlékező beszédek elhangzása után Gulyás Gergely fideszes képviselő, Varga-Haszonits Zoltán, Magyarország belgrádi nagykövetségének képviselője, Vladisláv Capik polgármester és Gusztony András a temerini önkormányzat nevében, valamint a magyar pártok és civil szervezetek elhelyezték a megemlékezés és a kegyelet koszorúit az áldozatok neveit tartalmazó márványtáblák előtt. A műsorban közreműködött Szabó Gabriella, Balogh Sándor, a dalárda és a fúvószenekar.
