A nők helyzete a társadalomban volt a központi témája a szerdai Nyári Akadémia délelőtti programjának, melyben Gordana Čomić, a Szerbiai Képviselőház alelnöke, és az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének demokráciával, emberi jogokkal és humanitárius kérdésekkel megbízott jelentéstevője tartott előadást.
Az európai uniós tagországokban és Vajdaságban egyaránt számos hasonlóság tapasztalható a nők helyzetével kapcsolatosan, ha városban vagy akár vidéken élnek – mondta Čomić asszony. – A falun élő nők 30 százalékkal kisebb arányban vannak foglalkoztatva munkahelyi beosztásban, kevesebbet vesznek részt társadalmuk döntéshozatalában, kisebb bérért dolgoznak, még ha ugyanazt a munkakört is látják el mint férfi kollégájuk, kisebb vagyonnal rendelkeznek és kisebb esélyekkel indulnak, ha változtatni szeretnének környezetükön, vagy akár saját életükön. Az uniós statisztikákat vizsgálva kiderül, hogy még a komoly professzióval rendelkező és karriert befutott nők is kevesebb bérért dolgoznak, és hagyományos felfogásban a családban minden nem fizetett munkát az ő kötelességük elvégezni. Részben ezzel is magyarázható, hogy tekintettel anyagi helyzetükre és megbecsülésükre, gyakran a családon belüli erőszak áldozatai – fejtegette Gordana Čomić.
A nők helyzetének megváltoztatásához rögös és hosszadalmas út vezet. Alig száz évvel ezelőtt követelték először a nők a szavazati jogot, és csak a mai korosztálynak adatott meg, hogy veleszületett joguk legyen a szavazati jog. A lényeges változások Európa-szerte a múlt század 70-es éviben indultak be, a vidéki nők tanulmányaik folytatására városokba költöztek, karriert építettek, akárcsak Szerbia területén is, de ez a folyamat oda vezetett, hogy elnéptelenedtek a falvak. Ez viszont nem megoldás, az üres települések lakosok nélkül nem maradhatnak fenn. A mai fiatal vidéki nők láthatók és hallhatók kell, hogy legyenek, hogy részt vehessenek a társadalom arculatának további alakításában.
Szerbiában szigorú és egyértelműen megfogalmazott törvényes rendeletek szabályozzák a nők helyzetét és egyenlőségét a társadalomban, de ezeknek a gyakorlatban való alkalmazása számos esetben kívánnivalót hagy maga mögött – szögezte le Gordana Čomić.
A Nyári Akadémia délelőtti eladásaiban felszólalt Philippe Suinen, a belga Wallonie tartomány képviselője, a Walloine-Bruxelles Internetional nyugalmazott igazgatója, aki a kisebbségek kulturális sokszínűségéről, jogaik védelméről beszélt, és egyáltalán arról, hogy napjainkban a kisebbségi közösségek meghatározásának megfogalmazása is mily nehézségekbe ütközik.
