A fejlett európai országokban átlagosan az infrastruktúrára szánt összeg 65 százalékát a közúti hálózat, 35 százalékát pedig a vasúti hálózat fejlesztésére fordítják. Az EU fiatalabb tagállamaiban ez az arány 85-15 százalék. Az Európai Unió az utóbbi években belátta, hogy egyre több pénzt kell fektetni az úthálózatba, és egyre nagyobb hangsúlyt kap a vasúthálózat fejlesztése is, hiszen egy egységes vasúti hálózat kialakításában gondolkodik. Ehhez az egységes hálózathoz szeretnének csatlakozni a nyugat-balkáni országok vasúthálózatai is, így Szerbiának is minél hamarabb egy, a nyugat-balkáni országokkal egységes közlekedési politikát kellene kialakítani, hogy az európai hálózat részévé válhasson. Az országnak nagyon sok tennivalója akad még, a vasúti hálózat korszerűsítésére van szükség, a Szerbiai Vasutak vállalat átszervezése azonban még nem fejeződött be, hangzott el a Milyen következményekkel jár a Nyugat-Balkán egységes közlekedési politikája a vasúti közlekedésre? című tanácskozáson Belgrádban, ahol számos hazai és külföldi szakember is jelen volt.
Ha Szerbia nem javít a vasúthálózatának az állapotán, kizárja magát a régió közlekedéséből (Fotó: Molnár Edvárd)
A külföldi szakemberek mindenekelőtt arra igyekeztek rámutatni, miként tudna Szerbia eredményeket felmutatni a vasúti közlekedés terén. Libor Lochman, az Európai Vasutak Közösségének végrehajtó igazgatója elmondta, Szerbiának a vasút azon szegmensét kell fejlesztenie, amely rövid idő alatt gyors eredményeket hoz. Ő a teherszállítást említette, felhívva a figyelmet arra, hogy azzal a hálózattal kell operálni, amely a rendelkezésre áll, a meglévő hálózat karbantartása a legfontosabb. Véleménye szerint egy többrétegű forgalomban kell gondolkodni, vagyis a vasút és a folyami teherszállítást kellene előtérbe helyzeni. Fontos lenne az adminisztrációs gátak elhárítása is, tette hozzá.
Thomas Wimroither, a Corridor X Plus vezérigazgatója elmondta, az Európai Unió az egységes úthálózatnál csupán kilenc közlekedési folyosót vesz figyelembe, Szerbia teljesen kívül esik ebből a hálózatból. Vagyis most már nem várhat, ha azt szeretné, hogy része legyen ennek a hálózatnak, csak valamelyik másik korridor mellékága lehet, mégis erős politikai befolyást kell ezért is alkalmaznia. Kiemelte, nem engedheti meg Szerbia magának, hogy ne legyen része a közlekedési körforgásnak, mivel jelentős bevételektől esne így el.
De mint arra Zoran Anđelković, a Szerbiai Vasutak részvényeseinek közgyűléselnöke figyelmeztetett, addig, amíg nem fejeződik be a Szerbiai Vasutak vállalat átszervezése, nem tudnak semmilyen fejlesztést véghezvinni.
– Most úgy tűnik, hogy végre 20 év után a vállalat átszervezése be is fejeződik. Az átszervezést fázisokban fogjuk véghezvinni, mégpedig az első fázisban különválasztjuk a vasúti közlekedést a vasúti infrastruktúrától, így két külön vállalat alakul, azzal, hogy várhatóan az év végéig különválik majd a teherforgalom az utasszállítástól is – magyarázta Zoran Anđelković. – Amióta a Szerbiai Vasutaknak nincs vezérigazgatója, mi a vállalatban már úgy működünk, mint két különálló vállalat, hiszen két igazgatónk vezeti a vasutakat, mégpedig az infrastruktúrával megbízott igazgató és a közlekedéssel megbízott igazgató. Azt hiszem, ez az időszak kedvezően hat a vállalatra, hiszen amikor január elsejétől, amikor jogilag is különválik a vállalat, nem okoz majd semmilyen nehézséget – mondta.
A Szerbiai Vasutak a napokban írta alá a szerződést a cseh kölcsön felhasználásról, és várhatóan az Oroszországtól felvett kölcsön körüli gondok is megoldódnak majd. Így a Pancsova–Belgrád-vasútvonal, a fővárosból Ruma felé, illetve Batajnica felé haladó vasútvonal, valamint a Belgrád–Bár-vasútvonal felújításának befejezését tervezik az elkövetkező időszakban. Majd a közeljövőben sor kerül a Belgrád–Budapest-vasútvonal korszerűsítésére is.
Zorana Mihajlović közlekedési és infrastrukturális miniszter hangsúlyozta, hogy több hitelt nem vesz fel az állam a vasútra, mivel már így is megközelítőleg 5 millió eurót különített el azokra a büntetésekre, amelyeket azért fizetett az állam, mert az illetékes vállalat nem kezdte el időben használni a felvett kölcsönöket. A miniszter asszony elmondta, az elkövetkező időszakban összesen 528 kilométer vasutat újítanak fel, ebből 80 kilométer teljesen új vasút épül majd. Illetve kidolgozás alatt áll a vasútról szóló törvény, amely elfogadását jövő év márciusára várják.
