– Már csak egy hajszál választja el az igazságszolgáltatást, hogy csatlakozzon az ügyvédek tüntetéséhez – emelte ki Slađanka Milošević, a Szerbiai Igazságszolgáltatás Szakszervezetének elnöke az EBESZ és a Vreme hetilap által szervezett kerekasztal-beszélgetésen, amely témája az igazságügyi reform volt. Mint arra az igazságügyben dolgozók, a bírák, valamint az ügyészek, illetve az ügyvédek is rámutattak, az igazságügyben a 2010-ben elindított reformok óta egyre csak romlik a helyzet, annak idején a bíróságok felszámolásával igyekeztek megoldást találni az igazságügyben felmerülő problémára, most pedig területi újraelosztással, végrehajtókkal és közjegyzőkkel próbálják megoldani ezt. A bíróságok folyamatosan költöznek, az ügyek állnak, a törvények sok esetben egyénre szabottak, így – ahogy az az ülésen elhangzott – az ügyvédek munkabeszüntetése nélkül is előbb-utóbb leállt volna Szerbia igazságügye.
Miodrag Majić, a Fellebbviteli Bíróság bírájának véleménye szerint az igazságügy reformja nem 2010-ben kezdődött, hanem sokkal korábban, még az egypártrendszer idején, amikor megalapították a bíróságokat.
– Bár a politikai rendszerek változtak az évek során, az egypártrendszerben felállított igazságügyi rendszer nem változott, minden választás után azt várjuk, mely párt kerül hatalomra, és ki veszi kezébe az irányítást. Itt is. Vagyis igazából nem sikerültek a törekvések az igazságügyi hatóság felállításában – emelte ki a fellebbviteli bíró. Felolvasva az Európai Bizottság igazságügyre vonatkozó jelentését, kiemelte, annak ellenére, hogy Szerbiában megszületett az igazságügy reformjának stratégiája, megvalósítása igazából nem történt meg. Az Európai Bizottság szerint bár a bíróságok élére új elnököket választottak, a bíróságok elnökeinek, valamint a bírák megválasztásának kritériumai nem világosak, és visszaélésre adnak lehetőséget. Megkérdőjelezték az igazságszolgáltatás felső szerveinek független tevékenységét is.
– Az igazságügyben a helyzet tűrhetetlen már több évtizede – folytatta Majić bíró gondolatait Slađanka Milošević ügyész. Hozzátette: – A gondok valóban sokkal korábban kezdődtek, csak 2010-ig a problémák jelentős része rejtve maradt a különböző törvények módosításával, változtatásával. 2010-ben alkotmányellenes és törvényellenes reform indult az igazságügyben, erről az alkotmánybíróság két és fél év után hozott döntést. Ezután bírák, ügyészek kerülnek vissza a munkahelyükre. Ez a folyamat még mindig nem zárult le, így nehézkes az igazságügy munkája. A munkahelyi körülményeink miatt nem érkezünk kellő ütemben az ügyekkel foglalkozni. Az igazságügyet minden téren korlátozták, nincs elég terünk, káderhiánnyal küzdünk, pénzügyi korlátaink vannak, ezért lassúak vagyunk, de amivel a polgárok elégedetlenségét kivívjuk, azok a teljesítménynormák. Kifelé akar az állam bizonyítani, így nekünk teljesíteni kell, így sok esetben nem születik minőségi bírósági ítélet. Vagyis az országvezetőség a létszámstoppal, az emberfeletti elvárásokkal, anyagi megszorításokkal hatást gyakorol az igazságügyre. Az igazságügyi reform, a bírák és ügyészek visszahelyezése, a területi újraszervezés az, amivel meg kell küzdenünk, és most itt vannak még a közjegyzők, akiknek jogi biztonságot kellett volna hozniuk az igazságszolgáltatásba, de ez sem sikerült – sorolta a problémákat az ügyész.
Vesna Rakić Vodinelić, az Union Jogi Egyetem professzora elemezve az ügyvédek tüntetésének indokoltságát, úgy véli, az alkotmánybíróság az alkotmány emberi jogokról szóló szakaszára hivatkozva, továbbá az állami felhatalmazások átruházásáról szóló szakasza alapján már döntést hozhatott volna a közjegyzőkről szóló törvény alkotmányosságát illetően. Erre azonban nem került sor.
– Az állam túllépte a hatáskörét akkor, amikor a közjegyzőket olyan hatáskörökkel ruházta fel, amelyekkel nem lett volna szabad. Az ingatlanértékesítések esetén a szerb igazságügyben még az 1800-as évekre visszamenően a szerződő felek szabadon nyilatkozhattak eladási, illetve vásárlási szándékukról, csupán a személyi dokumentumukra volt szükség. A szerződés hitelesítését is a bírósági hatáskörből átruházták a közjegyzőkre, vagyis az állam olyan hatáskört adott át, amely az alkotmány szerint nem őt illetett meg – mondta az egyetemi tanár, majd hozzáfűzte, a peres ügyekben ugyan az állam valóban csak a saját hatáskörét adta át a közjegyzőknek, de ebben az esetben sem járt el a törvényeknek megfelelően.
– Vagyis az alkotmánybíróságnak nem volt nehéz dolga, és jogi szempontok alapján nehéz magyarázatot találni, miért nem hozott még döntést a közjegyzőkről szóló törvény alkotmányosságáról – hangsúlyozta Rakić Vodinelić. Rámutatott, a végrehajtók, valamint a közjegyzők bevonása a korszerű törekvések felé vezetnek az igazságügyben, egyedül az új jogi hivatások bevonásának módszere nem megfelelő.
– Tény, hogy az állam már nem bírja el a bíróságok működésének anyagi terhét, így azt a jogi és magánszemélyek, vagyis polgárok, a vállalatok, a végrehajtók, illetve a közjegyzők vállára helyezi át. A gazdasági indokok követelték meg az újításokat, egyedül a politika nem reagált kellően erre az igényre – mondta. Bár a közjegyzők megválasztását is előírások szabályozzák, ahol a tanulmányi eredményt, a munkatapasztalatot vették figyelembe, a bizottság bevezetett egy új követelményt is, mégpedig a jelölt a bizottságra gyakorolt benyomását is értékelik, ami szubjektív megítélés, és ez nem lehet döntő szempont. Mint azt hangsúlyozták, azok a jelen levő ügyvédek, akik pályáztak a közjegyzői vizsgára, többen épp a benyomás miatt buktak el a pályázaton.
Az igazságügy reformáról folyó kerekasztal-beszélgetésre meghívták az igazságügyi minisztérium, az alkotmánybíróság, valamint a Legfelsőbb Semmítőszék képviselőit is, ám a meghívást egyéb kötelezettségekre hivatkozva visszautasították. A Szerbiai Ügyvédi Kamara képviselői ezt szóvá is tették, hiszen éppen ezek a szervek tudtak volna választ adni az igazságügyben felmerült gondokra. Az ügyvédek figyelmeztette arra, hogy az igazságügy legyengítésével veszélybe kerül a jogállamiság, a demokratikus igazságszolgáltatás, és egyre közelebb kerül Szerbia a diktatúra bevezetéséhez.