Egyes belgrádi közjegyzők csak az októberi hónap folyamán több millió dináros bevételt valósítottak meg, hangzott el a Szerbiai Ügyvédek Társasága hétfői sajtótájékoztatóján. Mint kiemelték, ezeket az adatokat sem az adóhivatal, sem pedig a Szerbiai Közjegyzői Kamara nem akarta kiszolgáltatni, de mint az ügyvédektől megtudtuk, olyan személyektől jutottak hozzá ezekhez az információkhoz, akiknek betekintésük van a könyvelésbe.
Dušan Bratić ügyvéd, a Szerbiai Ügyvédek társaságának tagja a sajtótájékoztatón rámutatott, hogy a 2011-ben megfogalmazott közjegyzőkről szóló törvényt a jelenlegi miniszter gazdaságilag fenntarthatatlannak nevezte. Mint akkor kiemelte, ezért a nagy felelősséggel járó munkáért, amit a közjegyzők végeznek, még a működési költségeket sem tudják majd kifizetni. Az akkori törvény elfogadás előtt módosult, így ma azok a közjegyzők, akik szeptemberben kezdtek el dolgozni a belgrádi első számú alapfokú bíróság területén, csak októberben 607 445 euró bevételt valósítottak meg. Egyénekre bontva, például a Zvezdara községben dolgozó egyik közjegyző 8,08 millió dinár bevételt valósított meg októberben, a Palilula községben dolgozó egyik közjegyző bevétele 7,19 millió dinár volt, valamint ugyanebben a községben a másik közjegyző októberi bevétele 4,06 millió dinár volt. A Vračar község területén dolgozó közjegyző októberi bevétele 4,05 millió dinár volt.
– Átlagosan a közjegyzők havi bevétele közjegyzőnként, a belgrádi első számú alapfokú bíróság területén, ahol 11 közjegyző dolgozik, az első két hónapban, vagyis szeptemberben és októberben 55 222 euró – hangsúlyozta Bratić.
– Természetesen az összbevételből le kell vonni 20 százalék adót, illetve a közjegyzőkről szóló törvény módosítása után, november elsejétől a közjegyzőknek a bevételükből 30 százalékot kell befizetniük az állami költségvetésbe. Természetesen nem a gazdagodás ellen vagyunk, egyedül a gazdagodás folyamatát a magánvállalkozások és a gazdaság szintjén tudjuk elképzelni, nem pedig az állami költségvetés terhén. A közjegyzőket az állam ugyanis közfelhatalmazásokkal ruházta fel – mondta.
Az ügyvédek rámutattak, hogy annak idején az önkormányzati hivatalokban, a bíróságokon történt a hivatalos dokumentumok összeállítása és hitelesítése, így a befizetett adók és járulékok az állami költségvetésbe kerültek. Ma viszont ez nem így van, csupán 30 százaléka kerül az állami költségvetésbe. Kiemelték, hogy ezt a befizetést nem hozták összhangban az állami költségvetési rendszerről szóló törvénnyel, így az nem ismeri a költségvetés ez irányú bevételeit, aminek okán a közjegyzőket semmi nem kötelezi, hogy valóban befizessék a bevételük 30 százalékát a büdzsébe, valamint joguk van visszaigényelni a költségvetésbe átutalt összeget. Az ügyvédek úgy vélik, akkor, amikor az állam a közszférában dolgozók fizetését és a nyugdíjasok járandóságait csökkenti, szemet szúr, hogy a közjegyzők a havi bevételükből fejenként akár házat is vásárolhatnak.
Uroš Tešmanović ügyvéd hangsúlyozta, a közjegyzőkre átruházott felhatalmazásokkal a bíróságok is jelentős összegektől esnek el.
– Az ország területén található 67 alapfokú bíróság közül 12 bíróság adataival rendelkezünk. A belgrádi, a zaječari, ivanjicai, jagodinai, kruševaci, kraljevói, Novi Pazar-i, požarevaci, priljepoljei, mitrovicai és čačaki alapfokú bíróságról kapott adataink szerint ezek a bíróságok összesen több mint 48 millió dinár bevételtől esnek el havonta. Mivel az önkormányzatok még nem készítettek statisztikai adatot arról, hogy ők a hitelesítés jogának megvonása után mekkora bevételtől estek el, pontos adatokkal nem rendelkezünk, de figyelembe véve a közjegyzői díjak magasságát, a becsült összegnél jelentősen több pénztől esik el az állami költségvetés. A bírósági járulékok helyett most szinte százszor többet kell fizetni ugyanazért a dokumentumért vagy hitelesítésért – mutatott rá Tešmanović. Majd saját kételyeinek adott hangot, hogy a közjegyzők szeptember folyamán nem rendelkeztek adómemóriás pénztárgéppel, vagyis felmerül a gyanú, hogy nem jegyezték be minden bevételüket.
Véleményük szerint ahhoz, hogy az ügyvédek véget vessenek a tüntetésnek, még mindig nincsenek meg a feltételek, és az ügyvédek közül senki sem kíván elállni a korábban megfogalmazott követelésektől. Vladimir Gojić ügyvéd elmondta, a Szerbiai Ügyvédek Társasága péntek óta mindennap megszervezi az ügyvédek gyülekezését az alkotmánybíróság előtt, hiszen bátorítani szeretnék az alkotmánybíróságot arra, hogy végre összeüljön, és megvitassa a közjegyzőkről szóló törvény alkotmányosságát.
