Szerbia jó piaci lehetőségekkel rendelkezik, ám számos változásra van még szükség ahhoz, hogy nagyobb beruházásra merészkedjenek a magyarországi vállalkozók. Mindenekelőtt az építkezési engedélyek beszerzésének időtartamát kellene csökkenteni, ez számos beruházást tenne könnyebbé nemcsak a termelés, de az energetika, illetve a környezetvédelem vagy a turizmus terén is – mutatott rá Karagics Dusko, Magyarország belgrádi nagykövetségének a külgazdasági szakdiplomatája a Vajdasági Magyar Szövetség belgrádi városi szervezete által szervezett gazdasági előadáson.
Karagics Dusko az előadás során elmondta, Szerbia és Magyarország között számos területen vált intenzívebbé a kapcsolat, például az infrastruktúra területén, ahol hamarosan konkretizálódik a Budapest–Belgrád, illetve Szabadka–Szeged, valamint Szabadka–Baja közti vasútvonal korszerűsítése. Új határátkelők megnyitását tervezi a két ország a közeljövőben. Ezek a tervek mindegyike a két ország közötti kapcsolat javítását szolgálja, és mindenekelőtt a két ország gazdaságának fellendítését.
– Már most is 400-500 magyarországi kis- és középvállalat van jelen Szerbiában, a gazdaság különböző ágazataiban tevékenykednek. Elsősorban Vajdaság területén működnek. Egyrészt az üzleti környezet, illetve a működési folyamatok is jobban hasonlítanak a magyarhoz, mint például Dél-Szerbiában. Könnyen találnak magyarul beszélő ügyvédet, könyvelőt, munkaerőt. A magyar kis- és középvállalkozásoknál sokszor a külpiaci megjelenést akadályozza a nyelvtudás vagy a külpiaci tapasztalatok hiánya. Ebből a szempontból a határ menti régió, vagyis a Vajdaság, nem mondhatom, hogy hazai terep a számukra, de sokkal könnyebben boldogulnak itt. Mégis ez csak egy ugródeszka kellene hogy legyen a számukra, hiszen egyik vállalkozónak sem célja, hogy a Vajdaság területén maradjanak. Mert ha jó a termék, jó a szolgáltatás, miért ne lehetne azt Szerbia más területén is bemutatni. Ezek a nehézségek elsősorban a kis- és középvállalatokat terhelik, a nagyobb cégek, mint amilyen az OTP vagy a MOL, könnyebben boldogulnak, hiszen az ő esetükben nincsenek nyelvi problémák, meg tudnak fizetni tanácsadó cégeket. A magyar kormány felismerve a két ország közös érdekeit, létrehozta a Kárpát Régió Üzleti Hálózatot, amely két irodát működtet, Szabadkán és Újvidéken. Ez a szervezet segíteni tud a magyar kis- és középvállalatoknak abban, hogy kapcsolatot hozzanak létre a szerbiai vállalatokkal, vagy akár fordítva – taglalta Karagics. Hozzátette, számos olyan gazdasági terület van még, ahol nagyon alacsony szintű a két ország együttműködése. A környezetvédelem az, ahol a magyarországi tapasztalatokat tudnák a vállalatok kamatoztatni.
– A környezetvédelem területén Szerbiának egyre szigorúbb feltételeknek kell megfelelnie az uniós integráció miatt. A szemétlerakók, hulladékégetők, csatornarendszerek építésében, amely Szerbiában nagy gondot jelent, Magyarországnak gazdag tapasztalata van. Akár az európai uniós eszközök lehívásában szerzett tapasztalat, akár a hitelezés tekintetében szerzett tapasztalat nagyon hasznos lehet. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy ezek a cégek azért jönnének Szerbiába, hogy profitot realizáljanak és megéljenek. Ehhez olyan feltételeket kell teremteni, hogy mindenki jól járjon – magyarázta a külgazdasági szakember. – Mindenképpen szükség van arra, hogy törvényes előírások pozitív irányban változzanak. Az idei évben már történt néhány előnyös változtatás, így az új munkatörvény, a csődtörvény kapcsán. De nagyon fontos lenne az építésügyi törvény módosítása is, mert szörnyen sokat kell várni az építési engedélyekre Szerbiában. Ha egy engedélyre éveket kell várni, sajnos nem nagyon lehet nagyobb beruházást tervezni. De a környezetvédelmi beruházásoknak is eljön az idejük, mert vagy az Európai Unió követeli majd meg, vagy a helyzet válik egyszerűen olyanná, hogy muszáj lesz megtenni. Sajnos az országok a környezetvédelemnek nem adnak prioritást, mindig van másra fordítani a pénzt. Magyarországon sem volt másként, de most már 10-15 évvel Szerbia előtt járunk, mert ezeket az intézkedéseket még az EU-csatlakozást megelőzően vagy követően megtettük – emelte ki. A környezetvédelem mellett a megújuló energiaforrás és energiahatékonyság nyújt jó gazdasági lehetőséget, hiszen minden ország az energiahatékonyságra és energiafüggetlenségre törekszik. A mezőgazdaság területén is lehetne intenzívebb kapcsolatokat kialakítani a két ország között, még akár a termelés mellett a biomasszán keresztül az alternatív energiaforrások kihasználásával is.
– Ebben az esetben is a törvényes előírások okoznak akadályt, de az anyagi biztonság is. Sok önkormányzatot látogattunk meg különböző magyar cégekkel, kiderült, létezik a közös érdek, legyen szó a LED-világításról vagy az alternatív fűtési lehetőségekről, de sajnos a pénzügyi lehetőségek nincsenek meg hozzá, mert sok esetben az önkormányzatok anyagi garanciája nem elegendő. Szerbiában a GDP 70 százalékhoz közelít, és minden garanciavállalás növeli az államadósságot. Vagyis Szerbia nem vállalna további eladósodást, anélkül pedig nehéz ezeket a projektumokat megvalósítani. Abban reménykedünk, hogy erre akkor kerülhet majd sor, amikor az EU-pénzforrások jobban megnyílnak – mutatott rá a szakértő.
