Sikerült sok mindenben megegyeznünk, ám végső megállapodásra már nem jutunk ebben az évben. Az ügyvédek és az igazságügyi minisztérium közötti tárgyalásokat a következő évben folytatni kell, és a két fél megállapodása is az új évben várható – emelte ki kedden Nikola Selaković igazságügyi miniszter. A Szerbiai Ügyvédi Kamarában megtartott sajtótájékoztatón viszont kijelentették, megállapodásra semmilyen területen nem került sor, sőt a kamara tagjai szerint az igazságügyi minisztérium semmilyen módosításokat nem kíván kieszközölni a közjegyzőkről szóló törvényben. Az ügyvédek attól tartanak, hogy a kormány egy új jogi rendszer felállításán dolgozik, amelyben nemcsak ügyvédekre nem lesz szükség, hanem bírákra sem.
– A hét találkozó során rámutattunk arra, hogy közjegyzői rendszer nem működhet, mert erre az alkotmány nem ad lehetőséget. Ecseteltük miként működhet ez a szerv, és milyen feladatköröket tölthetnének be a közjegyzők. Úgy tűnt, a tárgyalások során sikerült meghatároznunk a közjegyzők hatáskörét, mely szerződéseket állíthatnák ők össze, és milyen jogi tanácsot adhatnának, ám az utolsó ülésen az igazságügyi minisztérium azt követelte, hogy a közjegyzőkről szóló törvényben maradjon meg az a kitétel, hogy a közjegyző visszautasíthatja a szerződések hitelesítését, amit a miniszter a jogbiztonsággal magyarázott. Ezzel visszakerültünk a tárgyalások elejére, hiszen ezzel nem jogbiztonságra kerül sor, hanem annak felborítására, hiszen a közjegyző nem szólhat bele a tárgyalófelek által megszabott feltételekbe, és a bírósági döntéseket sem bírálhatja felül. A gyakorlat már megmutatta, hogy a visszautasított hitelesítéssel a közjegyzők a szürke zónába kényszerítik a polgárokat – mondta Jasmina Milutinović ügyvéd, a tárgyalásokat folytató szakmai csoport egyik tagja, többek között reagálva Selaković azon kijelentésére, mely szerint a polgárok magasabb szintű biztonsága érdekében szükség van a közjegyzők rendszerére. Milutinović hozzátette: – Az ingatlanok adásvételénél nem a közjegyzők jelenléte vezet a jogbiztonsághoz, hanem az ingatlanok pontos és rendezett jegyzéke.
– A közjegyzőkről szóló törvény olyan hatáskörökkel ruházza fel a közjegyzőket, amelyek az igazságszolgáltatás, a bírák, az ügyvédek fölé helyezi ezeket a személyeket. Figyelmeztetnünk kell a polgárokat, hogy ez nem csak egy újítás az ország jogrendszerében, nem reformról van szó – hangsúlyozta Tanja Arsić ügyvéd, szintén a tárgyaló szakmai csoport tagja. Ehhez Mirjana Jovanović Tomić ügyvéd, aki szintúgy részt vett a tárgyalásokban, hozzáfűzte: – A közjegyzőkről szóló törvény olyan alapokat fektet le, amelyek új jogrendszerhez, új jogrendhez vezetnek, amely az érvényben levő alkotmánnyal és a kötelmi joggal szemben áll. Természetesen az ügyvédek nem ellenzik sem a közjegyzők rendszerének bevezetését, sem pedig az új jogrendszer felállítását, de annak kidolgozásában is a politika és a társadalom minden résztvevőjének részt kell vennie – mutatott rá. Majd azzal folytatta, hogy jelenleg az új törvények tüzes ellentétben állnak a korábban meghozott törvényekkel és az alkotmánnyal, ez az állapot pedig fenntarthatatlan. A hibákat ki kell javítani, és ezt csak az állami szervek tudják megtenni.
Slobodan Šoškić, a Belgrádi Ügyvédi Kamara elnöke kiemelte, az ügyvédi hivatás megszüntetésével és egy ilyen jogrendszer felállításával csak egy hatalomra van szükség. De mint mondta, ez arról árulkodna, hogy az országban katasztrofális állapotok uralkodnak.
– Természetesen az állam a legmagasabb szerv, amely mechanizmusokkal és hatalommal rendelkezik, így bármit megtehet. Bár nem konkrétan felénk irányult a fenyegetés, de amennyiben erőszakkal tesz érvényt elképzelésének, az igazságszolgáltatásnak sem lesz sok értelme – reagált Šoškić az igazságügyi miniszter tévészereplésében tett kijelentésére, hogy az államnak megvannak mechanizmusai arra, hogy az igazságszolgáltatás működjön az ügyvédek munkabeszüntetése ellenére is.
Dragoljub Đorđević, a SZÜK elnöke elmondta, az igazságügyi minisztériummal folytatott tárgyalások teljes kudarcot vallottak, hiszen sem az igazságügyi minisztériummal, sem pedig a pénzügyminisztériummal nem sikerült megállapodásra jutni.
– Az a határozat, amellyel elméletileg eleget tettek az ügyvédek azon követelésének, hogy a 2013. évi, az átalányadóra köteles személyek esetében a jövedelemadót legfeljebb 10 százalékkal növelik, mint kiderült, nem vonatkozik minden ügyvédre, csak azokra, akik panaszt nyújtottak be, vagyis csupán 240 ügyvédre. Ennek a határozatnak a hivatalos értelmezését hétfőn kaptuk kézhez. Vagyis az igazságügyi miniszter nem mondott igazat ez ügyben sem, és ebből is látszik, hogy az elmúlt hetekben folytatott tárgyalás csupán egy komédia volt – mondta Đorđević. Hozzátette, az ügyvédek tüntetése folytatódik, ám ezúttal radikálisabb lépésekre szánják magukat. A részletekről az elkövetkező napokban értesítik majd a nyilvánosságot.
