Szombaton emlékeztünk meg az anyanyelv nemzetközi napjáról. Az anyanyelv őrzésének és ápolásának mindenki számára fontosnak kellene lennie, a kisebbségi létben élő nemzetek esetében viszont kiemelt jelentőségű ez a téma. Beretka Katinka, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja, az anyanyelv napjának alkalmából nyilatkozva lapunknak, megjegyezte: a nyelvhasználat, függetlenül a nemzetközi világnapoktól, napi jellegű probléma, amelyet folyamatosan hangsúlyozni kell.
Beretka Katinka (Fotó: Molnár Edvárd)
– Jellemző, hogy a hivatalos nyelvhasználat csak ritkábban kerül azért az érdeklődés középpontjába, mert éppen valami kedvező irányú dolog történt ezen a téren. Általában jogsértések kapcsán foglalkoznak a témával. Ez bizonyos szempontból rendben is van így, hiszen azt bizonyítja, hogy a vajdasági magyar közösség egyre jogtudatosabb, egyre több bejelentés érkezik jogsértés esetén. A lakosság részéről mindenféleképpen pozitív javulás figyelhető meg, mind tudatosabbak, ügyeiket magyarul próbálják intézni, fordítókat keresnek, és tisztában vannak azzal, hogy ha valahol a magyar nyelv hivatalos használatban van, akkor egyenrangú státuszt élvez a szerb nyelvvel. És azt is tudják, hogy jogsértés esetén az MNT-hez fordulhatnak. Persze ez nem azt jelenti, hogy mostantól semmit nem kell tennünk a lakosság tájékoztatásának érdekében. A lángot és a témát folyamatosan ébren kell tartani, a tájékoztatásnak rendszeresnek, intenzívnek és hangosnak kell lennie. Ahogy a lakosság esetében pozitív változás figyelhető meg, úgy nem jellemző ez az állam tekintetében. Az állam továbbra sem tesz tanúbizonyságot nagyobb segítőkészségről a hivatalos nyelvhasználat területén fellépő problémák megoldásának tekintetében. Látványos különbségek mutatkoznak meg a különböző állami szervek helyi kirendeltségei és a közigazgatási hivatalok között. A helyi önkormányzati szervekben általában egyszerűbb érvényre juttatnunk nyelvi jogainkat, az állami szervek fiókintézeteiben ez már nehezebben sikerül, sokkal több bejelentés érkezik az ezekben megtörtént jogsértések kapcsán – taglalta Beretka.
Arra a kérdésünkre válaszolva, hogy a mindennapi kommunikációban mennyire vagyunk igényesek, az MNT tisztségviselője megjegyezte: az átlagember lusta. Beretka ehhez kapcsolódóan felidézte, hogy egyetemistaként magyar társaival hajlamosak voltak a magyar szövegbe és beszédbe szerb szavakat vegyíteni.
– Teljesen természetesnek tekintettük, hogy mi így beszélünk. Viszont amikor az ember bekerül egy olyan közegbe, ahol a magyarok vannak többségben, ahol értéke van a minőségi nyelvhasználatnak, automatikusan jobban odafigyel ezekre a dolgokra. Mindez csak lustaság kérdése. Az emberek gyakran ismerik a helyes magyar kifejezést, mégis a szerb szót használják. Azt is megfigyeltem, hogy az utóbbi időben ismét egyre többen használják a helységnevek szerb megfelelőjét. Így visszatér a közbeszédbe a Novi Sad vagy a Zrenjanin. Ez különösen furcsa, hiszen azt gondolhatnánk, hogy az utóbbi tizenhárom-tizennégy évben, amióta a magyar helységnevek hivatalosként is megjelentek a köznyelvben, az emberek megszokták ezt. Lusták vagyunk szépen beszélni. És mintha büszkék lennénk arra, hogy egy-egy szerb szót megtanultunk, és szívesebben használjuk azt, mint magyar megfelelőjét. Bízok abban, hogy ha egyre többen kommunikálunk kifelé helyesen és választékosan, akkor az pozitívan befolyásolja majd a közösséget – fogalmazott Beretka.
