Szerbia a Belgrád víziváros elnevezésű projektum két, húszemeletes tornyával mutatkozott be csütörtökön a huszonhatodik Cannes-i Nemzetközi Ingatlan Szakkiállításon (MIPIM). A tornyok a tervek szerint a projektum első szakaszában épülnek fel. Bár a szerb államvezetőség úgy tünteti fel a komplexumot, mint a főváros és a Szerbia gazdasági felemelkedését szolgáló projektumok legfontosabbikát, egyesek úgy vélik, hogy nagyobb a hírverés, mint a valós lehetőségek. Egyértelműen észrevehető, hogy a projektum tekintetében a kormány és az átlagember elvárásai egyáltalán nem találkoznak egymással, értékelte a Magyar Szónak adott nyilatkozatában Miša Brkić gazdasági elemző.
A cannes-i szakkiállításon az ország már tavaly is részt vett, akkor a Belgrád víziváros mestertervét mutatta be Siniša Mali, a főváros polgármestere, aki prezentációjában ezúttal az építkezés első fázisára helyezte a hangsúlyt.
Az elképzelések szerint a projektumot több szakaszban valósítják meg. A lakótornyok befejezését követően várható a komplexum központjában lévő torony, majd pedig a bevásárlóközpont és két másik épület megépítése. Az Egyesült Arab Emírségekből származó beruházók több mint 3 milliárd euróval járulnak hozzá a megvalósításhoz.
Mali korábban a Kopaonikon megtartott bizniszfórumon jelentette be, hogy várhatóan már az idén nyáron lefektetik a tornyok alapköveit. A főváros vezetősége és a szerb kormány is nagyon sokat vár ettől a beruházástól. Mali szavai szerint ez a projektum Belgrád fejlődésének a részét képezi, és a főváros jövőképébe is illeszkedik.
Belgrád polgármestere azt is megerősítette, hogy a munkálatok csak azután kezdődhetnek meg, miután elfogadásra kerül a földek kisajátítására és az építési engedélyek kiadására vonatkozó lex specialis, amelyet a Szerbiai Képviselőház Pénzügyi Bizottsága csütörtökön vitatott meg és fogadott el.
|
A Belgrád víziváros mestertervét tavaly júniusban mutatták be. Aleksandar Vučić miniszterelnök akkor azt mondta, hogy a projektum első fázisát már az idén februárban elkezdik megvalósítani. A kormányfő szavai szerint az első fázisban két lakótömböt, két hotelt, a Balkán legnagyobb bevásárlóközpontját, valamint a Belgrádi tornyot, a komplexum legjelentősebb objektumát kezdik el építeni. A Belgrádi torony építése várhatóan 2016 vége előtt befejeződik, ígérte Vučić. |
A kormány március 9-ei javaslata nyomán a parlamentnek sürgősségi eljárásban kell döntést hoznia arról, hogy a Belgrád víziváros projektum közérdeket képvisel, így ennek a projektumnak az esetében a többihez képest külön eljárásban kell kezelni a kisajátítási eljárást és az építési engedélyek kiadását. A köztársasági képviselők elé várhatóan március 18-án kerül a lex specialis – amely várhatóan nemcsak a terület és az ingatlanok kisajátítását teszi gördülékenyebbé, hanem számos, elsősorban a tulajdoni jogviszonyok kapcsán felmerülő problémára megoldást jelenthet.
AGGASZTÓ TITKOSSÁG
A Transzparens Szerbia (TSZ) közleményében éppen ezeket a problémákat elemzi. Rámutatnak: sokadszorra tolják ki az építkezés megkezdésének határidejét, anélkül hogy a főváros megindokolná ilyen jellegű döntéseit.
A TSZ több kérdést is feltesz, amelyekre eddig nem kapott választ. Az egyik kérdés az együttműködési szerződésekre vonatkozik: miért nem írták még alá a beruházóval a szerződést a köz- és magánszféra partnerségéről?
– A Transzparens Szerbia szerint Belgrád és az ország lakossága számára is fontos, hogy tudják: mikor kezdődnek el a munkálatok, és ami még ennél is fontosabb, hogy milyen feltételek mellett kezdődik el az építkezés, és milyen kiadásokat, üzleti kockázatot vállal magára az állam. A projektum nagymértékű népszerűsítésének okán a közvéleménynek joga van tudni, mi okozza a határidők kitolását, mi jelképez problémát a Belgrád víziváros tekintetében. Kizárólag a rendezetlen tulajdoni jogviszonyok akadályozzák az építkezés megkezdését, vagy/és az előkészítő munkálatok, a terep megtisztítása, vagy a beruházóval folytatott tárgyalások tekintetében is felmerültek esetleg megválaszolatlan kérdések? – áll a szervezet közleményében.
A TSZ álláspontja szerint az sincsen rendjén, hogy a projektummal kapcsolatos tárgyalások a közvélemény kizárásával zajlanak. A köz- és magánszféra partnersége feltételeinek az azt szabályzó törvényes előírások értelmében a közvélemény számára is ismertnek kellene lenniük, nyomatékosítja a szervezet, amely abbeli félelmének adott hangot, hogy a főváros vezetősége és a kormány túlságosan nagy politikai jelentőséget tulajdonít a projektumnak, így háttérbe szorulnak azok a gazdasági követelmények, amelyek a közjót szolgálják.
LOBOTÓMIA
Miša Brkić, a Novi Magazin hetilap újságírója, gazdasági elemző értékelése szerint a szerb kormány a lex specialisszal kívánja útját állni bárminemű ellenkezdeményezésnek, illetve annak, hogy egyesek esetleg megakadályozzák a szóban forgó projektum megvalósítását. A kormány sürgősségi eljárásban, a lex specialis elfogadásával kapcsolatos szabályok megkerülésével és mellőzve bárminemű demokráciát jár el az ügyben, érvelt Brkić lapunknak nyilatkozva, mondván: a lex specialis szabad kezet ad a kormánynak, amely az elkövetkezendőkben a projektum tekintetében szinte azt tehet, amit csak akar.
Válaszolva kérdésünkre, hogy a szóban forgó projektum tekintetében mennyire vannak egymással összhangban a kormány elvárásai és a valós lehetőségek, Brkić kifejtette: egyértelműen észrevehető, hogy a kormány és az átlagember elvárásainak szinte semmi közük sincs egymáshoz.
– Nem vettem észre, hogy a közvélemény túlzott lelkesedéssel fogadta volna a projektumot. Már-már úgy tűnik, hogy az emberek nem hisznek ebben a meseszerű történetben. A régió országaiban mindenhol stagnál az ingatlaneladás. Magában Belgrádban annyira sok a kiadásra váró üzlethelyiség és lakás, hogy szinte öngyilkosságnak tűnik, hogy valaki most kezd el új lakótömböket és iroda-üzletkomplexumot építeni. Az is igaz, hogy az építőiparban érdekeltek közül sokan hisznek abban az íratlan szabályban, hogy addig kell építeni, amíg a kereslet történelmi minimumom van, hiszen később sokkal nagyobb lesz a hasznuk, mint amilyen egyébként lenne. Viszont az is tény, hogy Belgrád nem található meg a legnagyobb és legnépszerűbb világvárosok listáján, így nem hiszem, hogy egyszer csak drasztikusan megnövekszik majd az érdeklődés a szerb főváros iránt. Egyébként értesüléseim szerint Cannes-ban a szerbiai illetékesek egészen másképpen vázolták fel a projektum részleteit, mint ahogyan azt eddig Szerbiában tették. Most már arról van szó, hogy a kivitelezők két, 20-20 emeletes ikertornyot építenek fel. Korábban szó volt egy, a főváros minden egyéb épülete fölé magasodó toronyról is. Az is megtörténhet, hogy a projektum végül ebben a két ikertorony megépítésében merül majd ki – taglalta Brkić.
Másik kérdésünkkel kapcsolatban, hogy mennyire viszi túlzásba a szerb kormány a projektum népszerűsítését, az elemző leszögezte: valóban csodás lenne, ha ilyesmi megvalósulna Szerbiában, hiszen szinte az összes európai város fel tud mutatni hasonló projektumokat, a szerb kormány marketing tekintetében azonban szinte megerőszakolja a projektumot. Mintha lyukat fúrnának az emberek koponyájába, és úgy öntenék mindenkibe a hurráoptimizmus szirupját, nyomatékosította Brkić.
– Úgy próbálják feltüntetni, mintha mindannyian csak arra várnánk, hogy végre lakást vásárolhassunk a komplexum területén. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ha marketingről van szó, akkor a kormány szinte mindennel kapcsolatban ilyen túlzásokba esik. Szinte úgy viselkednek, mint a piaci kofák – fogalmazott Brkić.
TÖRVÉNYTELENSÉGEK SOKASÁGA
A lex specialisszal kapcsolatos visszásságokra Branko Bojović, a Szerbiai Építészek Akadémiájának (AAS) képviselője is felhívta a figyelmet. Értékelése szerint egy bizonyos beruházó miatt nem lehetséges lex specialist meghozni. A szervezet korábban közleményben foglalkozott a jellemző szabálytalanságokkal.
– Az európai építési gyakorlatban ilyesmire, ilyen lex specialisra, soha nem volt példa. Egyesületünk múlt héten más kapcsolatos problémákra is figyelmeztetett. Ha a projektumot a jelenlegi tervek szerint valósítják meg, a fővárosban soha nem látott zűrzavar áll elő. Az utóbbi hatvan évben egyesületünk – amelynek jelenleg 40 tagja van, közülük tizenheten egyetemi tanárok – volt az, amely Belgrádban és Szerbia egyéb városaiban is tervezett, illetve épített. A Belgrád víziváros projektum úgy tévedés, ahogyan van, semmiféle utólagos módosítás, finomítás nem segít rajta, és nem teszi olyanná, hogy megfeleljen a terület nyújtotta lehetőségeknek. Szerbiában 4500 építészt és városrendező szakembert tartanak nyilván. Ennek tudatában szomorú, hogy a további területtervezésnek egy olyan makett az alapja, amelynek még csak az elkészítőjét sem ismerjük. Magát a projektumot és végrehajtásának módját számos törvénytelenség jellemzi, kezdve a különleges rendeltetésű területek rendezési terve rendelkezéseinek törvénytelen alkalmazásától. Egy példa a visszásságokra: a köztársasági végrehajtó hatalom és a belgrádi városi vezetőség a városrendezési terv rendelkezéseinek veszélyes módosítására kényszerítették az úgynevezett szakértőket és a belgrádi városi képviselő-testületi tagokat. 2014 során a demokrácia minden egyes alapelvét kijátszották, annak a célnak az érdekében, amelyet egy személy népszerűsít – áll az AAS közleményében.
