Az idősek helyzetét leggyakrabban a gazdasági és pénzügyi gondok nehezítik meg. A nehéz anyagi helyzetben sok családban az egyedüli biztos bevétel a nyugdíj. Több generáció kénytelen együtt élni, ami számos nehézséget okoz családon belül. Az idősek megkülönböztetése, valamint a családon belüli bántalmazásuk pedig egy olyan jelenség, amely gyakori a társadalmunkban, ugyanakkor pedig rejtett is, mert az idős emberek nem mernek szólni róla. Így inkább tűrnek, vagy pedig meg vannak fosztva minden lehetőségtől, hogy szólhassanak – ezt emelték ki többek között azon az országos tanácskozáson, amit az idősek elleni erőszak elleni közdelem nemzetközi napja alkalmából a Szerbiai Vöröskereszt és az esélyegyenlőségi jogok biztosa szervezett Belgrádban.
Vesna Milenović, a Szerbiai Vöröskereszt főtitkára kiemelte, Szerbiában 2007-től emlékeznek meg az idősek elleni erőszak napjáról. A szervezet az első kutatását 2008-ban végezte, amely során kiderült, hogy az idősek többsége tudja, mit jelent az erőszak, ám többségük, mintegy 42 százalékuk a fizikai bántalmazásra gondolt. Egy évre rá újabb felmérést végeztek, amikor azt kutatták, hogy az idősek találkoztak-e már a bántalmazás bármilyen formájával, kiderült, hogy 32 százalékuk igen. Az év végéig egy újabb felmérést terveznek, amelybe mintegy 1000 idős embert szeretnének bevonni. A felmérés célja, hogy adatokat gyűjtsenek az idősek bántalmazásáról.
Brankica Janković, az esélyegyenlőségi jogok biztosa rámutatott, minden szervezet, intézmény más adatokkal rendelkezik, sajnos pontosan nem lehet megmondani, hány idős személy van bántalmazásnak kitéve. Azokról tudnak, amit bejelentettek, ám ez egy olyan jelenség, amelyet nagyon nehéz felismerni, hiszen olyan társadalomban élünk, ahol általánosan elfogadott, hogy az időseknek tűrniük kell, így nem is mernek szólni, ha csorbulnak a jogaik. Rámutatott, az idősek gyakran súlyos előítéleteknek vannak kitéve, így az irodájukba érkezett panaszok alapján az időseket a bankok és a biztosítótársaságok is megkülönböztették, ami ma már javuló tendenciát mutat. Megkülönböztetés éri őket a koruk miatt, ha munkát szeretnének vállalni, közben pedig – mint Janković rámutatott – az idős emberek is „mindent képesek elvégezni, csak lassabban”, a fiataloknak pedig jól jön idősebb kollégájuk szakmai tapasztalata. Gyakran megtörténik, hogy munkaképtelenné nyilvánítják őket, illetve sokszor az egészségügyi ellátásnál éreztek megkülönböztetést. Ennek kapcsán Nataša Todorović, a Szerbiai Vöröskereszt munkatársa kiemelte, az egészségügyi ellátás elérhetősége nemcsak az egészségügyi intézményektől függ, hanem az élet minden szegmense csatlakozik ehhez, még a tömegközlekedés is, mert ha az idősek nem tudnak buszra szállni, sokszor egészségügyi ellátásban sem részesülhetnek.
Todorović elmondta, hogy az idősek között a nők fokozottan hátrányos helyzetben vannak. Fokozott a bántalmazás esélye, főként abban az esetben, ha élettársuk elhunyt, nincs, aki megvédje őket, és legtöbbször a család bántalmazza, vagy nem visel gondot rájuk.
Szó esett a mentális nehézségekkel rendelkező idősek hátrányos helyzetéről is, akiknek szintén joguk van a függetlenségre és az önállóságra. Aleksandra Milićević Kalašić, a Belgrádi Gerontológiai és Palliatív Ellátás Intézetének munkatársa elmondta, a mentális zavarok 85 év felett gyakoribbak, és sokszor demenciaként vagy depresszióként mutatkoznak meg, amely, ha nem foglalkoznak vele, gyakoribb egészségügyi és szociális ellátást igényel, ami újabb teher az állami költségvetésre.
Csikós László, a munkaügyi, foglalkoztatási és szociális védelmi minisztérium államtitkára rámutatott, bár az önkormányzatok kétharmadában megfogalmaztak olyan stratégiai dokumentumokat, amelyek az idősekkel foglalkoznak, csupán három dokumentum témája az idősek védelme.
– Egymillió-hétszázhatvanezer nyugdíjasunk van, ám van egy ennél jelentősen aggasztóbb adat, hogy egymillió-hétszázezer munkavállalónk van, akik fizetik a nyugdíjalapot, és akiknek a befizetéséből biztosítanunk kellene a nyugdíjakat. Éppen az aránytalanság miatt az üzemanyag jövedéki adójából tesszük ezt meg – mondta. Hozzátette: – Az időskorúak számtalan esetben magatehetetlenségükben ki vannak szolgáltatva a fiataloknak, akik a nehéz anyagi helyzet miatt sokszor elveszik tőlük a járandóságot. Elmondta, a minisztérium dolgozik azon, hogy intézményeken keresztül szociális szolgáltatásokkal nyújtson védelmet az idős embereknek, amit felügyelni tud, így a rendkívüli felügyelőségi ellenőrzések vezettek be.
– Jelenleg negyven állami gerontológiai intézmény és 120 magán idősek otthona működik az ország területén, amelyek közül 40-en már rendelkeznek szabványosított licenccel. A minisztérium ellenőrzési joggal rendelkezik, és ha valamit ellenőrzünk, akkor a szolgáltatás is javul. Nincsenek magukra hagyatva sem az állami, sem pedig a magánintézmények – hangsúlyozta.
Gordana Ković, a Köztársasági Szociális Védelmi Intézet munkatársa elmondta, hogy adataik szerint a 13 000 bejelentett bántalmazásból 1500 esetben idősek voltak az áldozatok, elsősorban fizikai bántalmazás érte őket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bántalmazás az időseket leggyakrabban otthonukban érik, és a bántalmazók sokszor maguk is a szociális szolgáltatások felhasználói.
Mint ahogy az a tanácskozáson elhangzott, teret kell biztosítani az időseknek is, hiszen ők is értékes és kreatív részei társadalmunknak. Védelmükben pedig a szociális védelemnek, a belügynek és az egészségügynek is részt kell vállalnia.
