2024. november 28., csütörtök

„A falat egyszer le is kell majd dönteni”

A Közel-, Közép-Keletről és Afrikából egyre nagyobb méreteket öltő menekültáradat okozta gondok megoldására Ivica Dačić külügyminiszter és Michael Davenport, az EU szerbiai delegációjának vezetője szerint is egy egységes megoldásra van szükség. A külügyminiszter szerint az országhatáron építendő fal rossz üzenetet hordoz magában. Az UNHCR ugyanakkor azt tervezi, hogy az illegális bevándorlóknak lehetőséget nyújt, hogy papírokkal, legálisan jussanak el Nyugatra.

– A menekültáradat kérdését nem tudja egy ország egymaga megoldani. Az Európai Uniónak kell egy egységes döntést hoznia ebben a kérdésben. Azt kell mondjam, nem nézünk jó szemmel Magyarország döntésére. Szerbia jó kapcsolatot ápol Magyarországgal, az utóbbi években baráti kapcsolatot építettünk ki, ami az egész régió stabilitására pozitív hatással van. Éppen ezért azt gondolom, hogy bár nem Szerbia ellen irányul, hanem a menekültáradatot szeretnék megfékezni, egy kerítés építése mégis rossz üzenetet hordoz magában. Emlékeztetni szeretném önöket, amikor a világban éppen fallal és kerítéssel osztottuk meg egymást. Néhány évvel ezelőtt már készült egy projektum a határvonal elektronikus ellenőrzésére vonatkozóan. Akkor nem kaptunk támogatást sem Magyarországtól, sem pedig az uniótól. Most pedig a tervben levő fal többe kerül majd, mint az elektronikus kontroll felállítása, ugyanakkor a felépülő falat valamikor le is kell majd bontani – emelte ki Ivica Dačić. Hozzátette: – A közös megoldást ugyanakkor nem segítik az elmúlt napok eseményei, terrortámadásai. A legszigorúbban elítélem azokat a támadásokat, amelyekre Tunéziában, Franciaországban és Kuvaitban sor került.

– A menekültáradattal szembesülni kell ne csak a régiónak, hanem az egész európai kontinensnek is. Minden intézménynek szembesülni kell a jelenlevő gondokkal és konkrét megoldást kell találni erre. Az elkövetkező időszakban egy közös találkozóra kerül sor, ahol erre a kérdésre keressük a választ – emelte ki Michael Davenport. Hozzátette, a napokban már született döntés a határvonal ellenőrzésének megerősítéséről. Ugyanakkor jelentős összegeket fordít az EU az új határátkelők megnyitására, illetve a határvonal ellenőrzésének műszaki fejlesztésére.

A közös megoldás alapvető célja, hogy gátat vessenek az embercsempészetnek, és a nehézségeknek, amit az illegális bevándorlók átélnek, amíg eljutnak a fejlettebb országok felé.

– Az Európai Bizottság döntése alapján a menekültek nem lesznek többé arra rákényszerítve, hogy az embercsempészeknek kiszolgáltatva magukat a zöldhatáron keresztül jussanak el Európa nyugati és északi országaiba, hogy családjaikkal együtt lehessenek. A pénteken meghozott döntés alapján mintegy 20 ezer Görögországba eljutott menekültnek lehetősége nyílik arra, hogy biztonságban eljussanak Európa meghatározott országaiba – emelte ki Hans Friedrich Schodder, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szerbiai vezetője az újságíróknak a menekültáradattal kapcsolatban.

– Figyelembe véve, kik tartózkodnak jelenleg Szerbia területén, megállapíthatjuk, hogy Szíriából érkeztek a legtöbben. A szíriai helyzetet figyelembe véve, éppen ezért ezeket az embereket nem nevezhetjük migránsoknak, csak menekülteknek – mutatott rá Schodder. Folytatta: – Nagy mértékben családokról, nőkről, gyerekekről van szó, akik azért teszik meg ezt a hosszú utat, hogy a Nyugat- és Észak-Európában élő családtagjaikhoz csatlakozzanak – magyarázta, majd hozzáfűzte, az Európai Bizottság pénteken meghozott döntése alapján első lépésként 20 ezer menekültet szállítanak Európa más országaiba, de ezek után is követik a helyzetet, és várhatóan a következő lépésben még többek számára válik lehetségessé, hogy biztonságosan Nyugat-Európába jussanak.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás