A polgárok nagy többségének természetes, hogy a rendőrségen belül jelen van a korrupció. Többen ezt az országban uralkodó anyagi nehézségekkel magyarázzák, hiszen amennyiben a polgár pénzt ajánl fel például a közlekedési rendőrnek, azáltal megússza a súlyos pénzbírságot, a rendőr pedig kereshet egy kis mellékest – derült ki többek között abból a felmérésből, amit a POINTPLUS Civil Szervezetek Regionális Hálózata végzett a lakosság körében. A rendőrség integritása a Nyugat-Balkánon elnevezésű felmérést Szerbia mellett Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban is elvégezték.
A legnagyobb gondot a járőrök jelentik, akiket a szerbiai polgárok kétharmada arrogánsnak, szemtelennek tart (Fotó: Molnár Edvárd)
Saša Đorđević, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ (BCBP) kutatója összefoglalva a szerbiai eredményeket, elmondta, a megkérdezett 1205 személy aggódik az életszínvonala miatt, elsősorban a szegénységet és a munkanélküliséget emelték ki az országban uralkodó helyzet okaként. Mintegy 78 százalék szerint ennek következményeként természetes jelenség a korrupció. Ez a jelenség a rendőrséget is érinti. A megkérdezettek elsősorban a közlekedési rendőröket emelték ki, amikor arra is rámutattak, hogy sokszor a polgárok önszántukból ajánlanak fel kenőpénzt. Ennek ellenére mintegy 52 százalékuk hisz a rendőrökben, 28 százalékuknak fenntartásai vannak, még 19 százalékuk egyáltalán nem hisz a rendőröknek. A legnagyobb gondot a járőrök jelentik, akiket a szerbiai polgárok kétharmada arrogánsnak, szemtelennek tart. Ugyanakkor előítéleteik vannak a gazdasági bűncselekmények feltárásával foglakozó rendőrök iránt is. A polgárok a magas funkciót betöltő rendőröket tartják a legkorrumpáltabbaknak. Đorđević rámutatott, hogy a bíróság és a vám mellett a rendőrök szinte minden felmérésnél szerepeltek azon 5 szervezet között, amelyekről a polgárok korrupciót vélnek felfedezni. Mint kiemelte, a felmérésből kiderült, a polgárok megbízható rendőrökre vágynak, akikre nincs hatással a politika, ezt viszont, véleménye szerint, erősebb belső ellenőrzéssel, felelősségteljesebb hozzáállással lehet elérni a rendőrségen belül. Saša Đođrević kiemelte, jelen esetben a polgárok nem érzik úgy, hogy a rendőrség a polgárok szolgálatában állna, elméletben pedig az ő feladatuk a polgárok védelme.
Bojan Elek, a központ kutatója összehasonlítva a régióban begyűjtött adatokat, kiemelte, hasonló gondok érintik a polgárokat a régióban. Hasonló a rendőrökbe vetett bizalom, azzal, hogy Szerbiában a legkevésbé bíznak bennük, Montenegróban pedig a legnagyobb a bizalom, de sehol sem feltétlen. A közlekedési rendőrség korrumpáltságát emelték ki mindenhol, azzal, hogy a polgárok 73 százalékban Szerbiában és Montenegróban is maguk ajánlják fel a kenőpénzt, míg Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban ez a százalék 50 körül marad. És amíg Szerbiában 2000 dinárt ajánlanak fel a közlekedési rendőrnek, addig máshol 10 eurót adnak a polgárok azért, hogy elkerüljék a kihágásért járó pénzbírságot. Szerbiában a korrupcióellenes küzdelmet egyénekhez kötik: Aleksandar Vučićhoz, Slavica Baraćhoz, míg az ilyen kiemelés a többiekre nem jellemző, de észrevehető, hogy a polgárok nem ismerik fel azokat az intézményeket, amelyek ezzel foglalkoznak. A rendőrségről kialakított képhez nagyban hozzájárulnak azok a hírek, amelyeket a médiumokban találhatunk. Így az időről időre közzétett eredmények bizalmat keltenek a polgárokban, máskor viszont a rossz személyes tapasztalatok negatív érzéseket keltenek a rendőrök iránt. Mint Elek kiemelte, ezt a kettősséget kellene az illetékes szerveknek eltüntetni azzal, hogy a rendőrség reformját kihasználva erősítsék a korrupció elleni küzdelmet soraikban és változtatnak a lakossággal való kommunikáción.
