A nők sok esetben nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy vállalkozásba kezdjenek, ám ezt az esetek kétharmadában nem a vállalkozásban látott lehetőségek generálják, hanem a munkavállalás szükségessége. A nők nehezen találnak maguknak munkát, így gyakran elsősorban a negyvenes éveikben járó nők arra kényszerülnek, hogy saját maguk boldoguljanak. A munkájuk során azonban jelentősen több nehézségbe ütköznek, mint a férfiak, hiszen amellett, hogy a nők önfoglalkoztatásuk során jelentősen több időt töltenek a munkahelyükön, mint mások, a háztartást is ők vezetik – hangzott el a Nemek Egyenjogúságáért Koordinációs Testület első konzultatív ülésén, amely a nemek egyenjogúságának témájában készülő nemzeti stratégiával foglalkozott. Ez a dokumentum képezi majd ugyanis az új nemek egyenjogúságával foglalkozó törvény alapját.
A testület ülésén az állami legfelsőbb szervek képviselői mellett mintegy 150 civil szervezet képviseltette magát. Vladimir Božović, a kormányfő tanácsadója, illetve a nemek egyenjogúságával foglakozó törvényt kidolgozó munkacsoport vezetője rámutatott, a törvény kidolgozásába szeretnék a társadalom minél szélesebb körét bekapcsolni, így a civil szervezetek is elengedhetetlen részei ennek a munkának, valamint az általuk elkészített felmérések, kutatások is jelentős alapot adnak először a stratégia, majd pedig a törvény kidolgozásához.
Ksenija Rakić, a Nyitott Parlament kutatója rámutatott, ők két felmérést végeztek, egyrészt a nők vállalkozói kedvét mérték fel, illetve a helytállásukat a biznisz világában. Kiderült, hogy a vállalatok végrehajtási szerveiben csupán 26 százalékban vesznek részt nők. Többet kell bizonyítaniuk, hogy elismerjék a munkájukat, a szerb társadalom egyes férfitagjai sok esetben nem kezelik őket magukkal azonos szinten. Ugyanakkor jelentősen nagyobb terhet hordanak a vállukon, mint a férfiak, hiszen a munkahelyi bizonyítás mellett a háztartásban is nekik kell helyt állniuk. A másik kutatás a falun élő nők helyzetét vizsgálta. Kiderült, ma is jellemző, hogy a gazdaság bejegyzésekor az esetek több, mint 80 százalékában a vagyon a férj nevére kerül, az egészségügyi és nyugdíjbiztosítást is csak a férj számára fizetik, így a nők egész életükben anyagilag függnek a férjüktől, idős korukra sokszor teljesen kiszolgáltatottá válnak.
Dragana Đokić Papić, a Köztársasági Statisztikai Hivatal munkatársa a statisztikai adatokra mutatott rá. Kiemelte, Szerbiában folyamatos lakosságszám-csökkenés tapasztalható. A lakosság jelenlegi nemi összetételében 51,7 százaléka nő. A nők tovább élnek, mint a férfiak, a legidősebb nők falun és a városok peremén élnek. Kitolódott az életkor, amikor férfi és nő között házasságkötésre került sor, ugyanakkor csökkent a házasságkötés és a válások között eltelt idő. Tavaly valamivel több fiúgyermek született, mint kislány, de évről évre csökken az élve született gyermekek száma – utalt Đokić Papić az egyre súlyosabb népesedési helyzetre. Kiemelte, egy olyan nemek egyenjogúsági indexet szeretnének létrehozni, amely alatt a nők és a férfiak társadalmi pozícióját tudják figyelemmel követni, így azok anyagi helyzetét, időbeosztását, egészségét, illetve az őket érintő bántalmazásokat és erőszakot is követhetik majd, illetve összehasonlíthatják az adatokat más európai országok adataival, hogy az arra illetékes szervek azután cselekedni is tudjanak. Vladimir Božović ebben a kormány támogatásáról biztosította őt.
A nemek egyenjogúságának stratégiája kapcsán a koordinációs testület több találkozót tervez augusztus folyamán, ami után a törvény megfogalmazása is sorra kerülhet. A törvénytervezet leghamarabb októberre készül majd el.
