Kicsi ez a terület, és mi mindannyian kicsik vagyunk rajta, éppen ezért az összefogás, a közös érdekek iránt igény van. Kedvezőtlen tény, hogy Szerbia része egy szélesebb térségnek, a Balkán-félszigetnek és Európának, ahol az elmúlt években folyamatosan jelentkeznek nehézségnek. Görögország gazdasági gondjai, vagy az, hogy Bulgáriában és Romániában az EU-csatlakozás után leállt a fejlődés, illetve az, hogy az egész Dél-Európa gondokkal küzd, mind kihatással vannak az országunkra is – emelte ki Jelica Minić, az Európa Mozgalom nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó fórumának szerbiai elnöke, a Nyugat-Balkánon újra és újra felszínre törő feszültségekkel kapcsolatban azon a belgrádi kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Balkán-párbeszéddel a megoldásig címmel a belgrádi Nyílt Párbeszédért Központ szervezett.
Minić rámutatott, a Balkán-félsziget ezen részén élő népek közötti feszültséget az államokon belüli nehézségek tartják fenn, számos nyitott kérdés van, amely megtárgyalására nincs politikai hajlandóság, sem erő. Ugyanakkor pedig a politikusok felismerték: a nacionalizmus fenntartásával tudják leggyorsabban elérni önön céljaikat. És amíg nem kínálnak más értékeket a lakosságnak, mindenekelőtt a fiataloknak, a feszültségek nem fognak megszűnni.
– A valamikori Jugoszlávia területén zajló háborúk nyomai a mai napig érezhetők ebben a térségben. Az elmúlt időszakban pedig a régióból folyamatosan érkeznek a kedvezőtlen hírek, így Vojislav Šešelj hazautazása, Naser Orić letartóztatása, a kumanovói események, a srebrenicai megemlékezés, a Vihar hadműveletre való megemlékezés körül történtek, mind-mind aggodalmat keltenek – emelte ki Jelica Minić, majd hozzátette, ezek a szűnni nem akaró feszültségek mellett azonban létezik egy párhuzamos világ, ahol viszont jelen van az együttműködés, számos nagy jelentőségű projektum megvalósítása folyik a régióban, amelyeket az Európai Unió is támogat, ezek kapcsolatban vannak a közlekedéssel, az állambiztonsággal, spontánul zajlik a kultúra területén a nemzetközi együttműködés, zajlik az államok között a kereskedelem, közösek az energiabiztonsági intézkedések.
– A régióban számos bilaterális kérdés maradt a mai napig tisztázatlanul. Szerbia valószínűleg vezető pozíciót tölt be ebben, hiszen minden szomszédjával több megoldatlan kérdést kellene megtárgyalnia. Ezek között szerepel a bolgár és a román kisebbség jogainak megvitatása, az államok közötti környezetszennyezés kérdése, de vannak sokkal nehezebb kérdések is, mint a háborúban eltűnt személyek felkutatása, a háborús bűnök, a tulajdonjogi viszonyok rendezése – mutatott rá a feszültség egyik forrására.
A NACIONALIZMUS POLITIKÁJA
– Minek a következménye, hogy húsz év után is a fiatal generációkban ennyire él a kilencvenes évekre jellemző nacionalizmus? – tette fel a kérdést Boško Jakšić, a Politika napilap újságírója. A kérdést meg is válaszolta: – Az elmúlt időszakban a bölcs politikusok felismerték, hogy a polgárokkal, akik felett uralkodnak, a leghatékonyabban a nacionalizmus fegyverével tudnak manipulálni. Ez a módszer sokkal hatékonyabb az életszínvonal javításánál, hiszen azt nehéz elérni, illetve a lakosság oktatásánál is gyorsabb. Éppen azért, mert a politika nem kínál fel más lehetőséget a polgárainak, marad fenn ily sokáig a régióban a nacionalizmus – magyarázta az újságíró. Rámutatott, az, hogy bár a nacionalizmus eszméjét fenntartják, még sincs háború, nem a régió politikusainak köszönhető, hanem a nyugati államok közbenjárásának.
– Nem hiszek a spontaneitásban, abban, hogy Nyugatról a mai napig nem gyakorolnak nyomást a régió politikusaira, hogy nem támasztottak követeléseket a Nyugat-Balkán államai felé, és nem kínáltak fel nekik valamit, csak hogy ne folytatódjon a háború. Sem a háború, sem a béke nem alakulhat ki spontánul – hangsúlyozta ki Jakšić. Folytatta: – A nacionalizmust figyelembe véve, a Nyugat-Balkán számos labilis ponttal rendelkezik, legyen szó Macedóniáról, Bosznia-Hercegovináról, Szerbiáról vagy Horvátországról. Az EU ajnározása nélkül ebben a régióban nem alakult volna ki béke.
Kiemelte, egy-egy nemzet nacionalizmusának intenzitása változó, hiszen egymást táplálják. És ma már a manipuláció eszközévé vált. Jelentős szerepet vállalt ebben a média is, nem minden esetben a nacionalista elvek támogatásával, hanem a tudósítások hangnemével vagy a tények elhallgatásával is szítják az ellentéteket. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy meg kell találni a saját nemzeti identitástudatot, hiszen anélkül nem lehetünk EU-tagok, de a jelenlegi nacionalizmusnak ez a közösség nem ad helyet. Hozzáfűzte, az államok kapcsolatának normalizálásához csak a gazdasági érdekek vezethetnek, így az államoknak maguk mögött kellene hagyniuk a múltban történteket, és a kapcsolatot gazdasági érdekekre fektetni.
SZERBIÁNAK RENDEZNIE KELL SORAIT
Čedomir Antić történész is a nemzeti identitástudatra mutatott rá. Felhívta a figyelmet, Szerbia nem oldhatja meg Horvátország gondjait, saját magával kell foglalkoznia, hiszen ezt a nemzeti államot választotta magának. Mint mondta, nem várhat semmit Horvátországtól, már csak azért sem, mert Horvátország megígérte, nem fogja hátráltatni Szerbia EU-csatlakozási folyamatait, ma már azonban nem ez a helyzet. Ugyanakkor ők az első húsz állam között voltak, akik elismerték Koszovó függetlenségét. És bár kötelezettséget vállalat, mégsem járult hozzá a krajinai szerbek integrációs folyamataihoz. Rámutatott, eljött annak az ideje, hogy Szerbia saját határain belül rendezze ügyeit, és azokban a kérdésekben, amelyektől menekül, állást foglaljon. Aktívabb részt kell vállalnia a háborúban eltűntek felkutatásában, de rá kell mutatni, közöttük jelentős számban szerbek is voltak. Szembesülnie kell a háborús bűnök tényével, de fel kell tárnia a krajinai tömegsírokat is.
Reagálva a horvátországi eseményekre, hogy eltávolították a cirill betűs írásmódú táblákat, elmondta, Horvátország ezzel a döntésével emberi jogokat sértett meg, hiszen a Horvátországban érvényben levő kisebbségi jogokkal foglalkozó törvények szerint ahogy az olasz kisebbségnek joga van az olasz írásmódra, a cirill írásmód alkalmazására joga van a szerb kisebbségnek is. Vagyis meg kell tanulnia Szerbiának állást foglalnia, és olyan támogatást nyújtani a határokon kívül élő polgárai számára, mint Magyarország a kisebbségben élő magyarok, vagy Horvátország a kisebbségben élő horvátok számára.
A REFERENDUM VESZÉLYEI
A daytoni megállapodás évfordulója újabb aggodalmakat hordoz magában. Jelica Minić rámutatott, a daytoni megállapodás célja a háború befejezése volt, de a fennálló gondok megoldására nem adott választ, így Bosznia-Hercegovina államalakításának megszervezésére sem. Vagyis, ha változások várhatók, ami kedvez a Bosznia-Hercegovina-i Szövetségnek, kedvezőtlen a boszniai Szerb Köztársaságnak. Minić véleménye szerint éppen ezért nem várhatók nagyobb módosítások a megállapodás kapcsán.
Boško Jakšić azonban arra figyelmeztet, hogy a Banja Lukából érkező hírek hordoznak magukban veszélyt, így Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnökének bejelentése, miszerint hamarosan referendumot ír ki, Jakšić szerint megingatja majd a daytoni megállapodás alapjait.
