A tavalyi büszkeségnapi felvonulás után az állam bebizonyította, hogy le tud számolni az erőszakkal, csak akarat és politikai szándék kell hozzá. Változik az LGBT-közösség iránti megítélés az országban, az emberi jogokkal foglalkozó állami intézmények is nyitottabbá váltak, egész évben különböző kerekasztal-beszélgetéseken, fórumokon, projektumokon keresztül témaként merül fel a szexuális indentitás, a másság elfogadása. Jelenleg több mint 250 olyan eset került bírósági eljárásba, amely során egyéneket szexuális, illetve nemi identitásuk miatt fenyegetek meg – mutatott rá Boban Stojanović, a büszkeségnapi felvonulás szervezőbizottságának tagja, hangsúlyozva, az ügyészség és a bíróság is egyre gyakrabban veszi komolyan ez ilyen és ehhez hasonló fenyegetéseket.
Stojanović szerint nemcsak az állami intézmények kapcsán változik az LGBT-közösség megítélése, hanem a lakosság is egyre többet foglalkozik ezzel a közösséggel. Tavaly ugyanis a megkérdezett lakosság 10 százaléka állította, hogy ismer a saját környezetében más szexuális orientáltságú, illetve más nemi identitástudattal rendelkező személyt, ez a szám azonban az idén 18 százalékra emelkedett, ami egyrészt annak is betudható, hogy az LGBT-közösséghez tartozók is egyre nyíltabban vállalják identitásukat.
Goran Miletić, a szervezőbizottság másik tagja rámutatott, ma már a büszkeségnapi felvonulásnak politikai üzenete is van. Ezúttal is több követeléssel fordulnak az államhoz, egyrészt a nemi indentitásról szóló törvény elfogadását követelik, ami ellen egyik politikai pártnak sincs ellenvetése, annak elfogadásával pedig lehetőség nyílna arra is, hogy a nemi identitás műtéti megváltoztatása után a személyes dokumentumokban is meg lehessen változtatni a nevet és a nemi megjelölést. Követelik az egyneműek házasságkötésének lehetőségét is. Mint Goran Miletić elmondta, erre nemrégiben Olaszországot is rákényszerítette az Európai Unió, hát Szerbia is módosíthatná a törvényeit, azzal, hogy az állam maga határozhatná meg, hogy házasságnak, élettársi viszonynak, életközösségnek nevezi meg az ilyen kapcsolatok hivatalossá tételét. Szükség lenne a homofóbia elleni szándéknyilatkozat aláírására is, illetve sok esetben a meglévő törvényes előírások alkalmazására is, hogy senkit ne érjen megkülönböztetés szexuális orientáltsága vagy más nemi identitása miatt. Illetve az igazságszolgáltatásnak nagyobb figyelmet kellene fordítani a gyűlöletből elkövetett bűncselekmény meghatározásra, ami szigorúbb elbírálásban részesítené azt, aki gyűlöletből nemi orientáltság vagy kisebbségi, nemzeti hovatartozása miatt bántalmaz valakit.
Marko Ilić szervezőbizottsági tag elmondta, szeptember 14-e és 19-e között tartják meg az idén a Pride-hetet, ahol számos vitafórumot, művelődési műsort, filmnapokat tartanak majd, majd 20-án 12 órakor kerül sor a felvonulásra Belgrádban, amely ezúttal is a kormányépülettől, a Knez Miloš utcától indul, majd a Kralj Milan utcán keresztül az Igumanov palotánál kanyarodik a parlament épülete felé.
Tavaly megközelítőleg 1500 résztvevője volt a felvonulásnak. A büszkeség hetére, illetve a felvonulásra a szervezők megközelítőleg 27 ezer eurót költöttek, aminek 19 százalékát a szervezők honoráriumára, 6 százalékát az irodai munkákra költötték, a többi a rendezvények költségeit fedezte.
Anita Mitić, az Ifjúsági Kezdeményezés az Emberi Jogokért igazgatónője kijelentette, a fiatalok, főként a középiskolás generáció körében nagy számban, szinte 50 százalékuknál jelentkezik a homofóbia. Nemi orientáltságuk miatt sok esetben a fiatalokat a kortársaik bántalmazzák, így többen kimaradnak az iskolából ez miatt. Ennek a jelenségnek a csökkentését szolgálja az az elhatározásuk, hogy a fiatalok számára szeptember 17-én megtartják a fiatalok büszkeségnapi felvonulását.
