Az új munkatörvény érvénybe lépése óta a bíróságok megközelítőleg 5000 esetben jártak el, ami után az alkalmazottak megkaphatták elmaradt bérüket. A kényszer-megfizettetés miatt ugyanakkor az utóbbi hónapokban megnőtt azoknak a munkaadóknak a száma, akik még a ki nem fizetett járandóságokról sem adnak bizonylatot, mert tartanak az adósság bírósági behajtásától.
Aleksandar Vulin munkaügyi, foglalkoztatási és szociálpolitikai miniszter rámutatott, a fizetési elszámolás a munkatörvény 121. szakasza szerint bizonyíték a bíróságon, vagyis az elmaradt bérek kényszer-megfizettetéséhez már nem kell ügyvédet fogadniuk a munkavállalóknak. Ezért egyre több alkalmazott dönt a kényszer-megfizettetés mellett, így az elmúlt időszakban az ország területén megközelítőleg 5000 esetben járt el a bíróság, ami után 158 millió dinárt sikerült megfizettetni. De ahogy nő az elszánt munkavállalók száma, nő azoknak a munkaadóknak a száma is, akik nem hajlandóak a munkásaiknak fizetési elszámolást kiadni. Éppen ezért a miniszter szigorúbb ellenőrzést jelentett be. Mint mondta, azok, akik nem adják ki az alkalmazottaknak a fizetési elszámolást, 2 millió dináros büntetést is kaphatnak.
Branislav Čanak, a Függetlenség szakszervezet elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a munkaügyi felügyelők nem tudnak minden vállalkozót leellenőrizni, és a bíróságok is lassan működnek. Mint mondta, egy olyan rendszerre lenne szükség, amely felgyorsítaná a bíróságok munkáját, így a munkaügyi felügyelők is gyorsabban reagálhatnának. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az EU-csatlakozási folyamatban fontos tényező, hogy a munkaadók miként becsülik meg a munkavállalókat.
Ljubisav Orbović, a Szerbiai Önálló Szakszervezeti Szövetség elnöke rámutatott, 10 vállalat közül, amelyek nem adnak ki az alkalmazottaknak a fizetési elszámolásról bizonylatot (fizetéspapírt) hat közvállalat. – Amíg korábban egyes vállalkozók késtek az alkalmazottaik fizetésének kifizetésével, de kiadták a fizetési elszámolást, most erről sem adnak már bizonylatot, így a munkások sem fizetést nem kapnak, sem bizonylatot a fizetésükről. Tíz vállalat közül, amelyekről tudjuk, hogy nem adtak ki fizetéspapírt a munkásaiknak, hat közvállalat. Ők sem tartják tiszteletben a törvényes előírásokat – figyelmeztetett Orbović. Hozzátette, nem csak a közvállalatoknál vannak mulasztások, hanem a minisztériumokban is: – A kollektív szerződések esetén az építészek szakszervezete, a vegyipari szakszervezetek, az útipari szakszervezetek, és az esztrádművészek szakszervezete is készített kollektív szerződést, ám e két utolsó szakszervezet esetében az illetékes minisztériumok, az építési, valamint a kulturális minisztérium február óta nem véleményezte a kollektív szerződések szövegét, amire kötelesek lettek volna – hangsúlyozta.
A kormány szociális-gazdasági tanácsa tegnap tárgyalt a 2013-ban meghozott könyvelőkről szóló törvényről is, amely jelentősen megnövelte a könyvelők adminisztrációját, és amíg külföldön 30–35 tételben végzik a könyvelést, nálunk akár ötször több tételben kell megtenniük ugyanezt. Ezért egyes vállalatokban még mindig nem készítették el a múlt év éves elszámolását. Branislav Čanak arra figyelmeztetett, hogy a bonyolult adminisztráció költségesebb, ami szerbiai szokás szerint a munkások terhét növeli, de sok esetben a szürke zónába kényszeríti a vállalkozókat.
Beszéltek arról is, hogy hiába lépett hatályba még 2011-ben a kommunális szolgáltatásokról szóló törvény, egyes önkormányzatok továbbra is drágábban számolják el a vállalatoknak a kommunális szolgáltatásokat, így a vízfogyasztásnál például magasabb árat fizetnek a vállalatok, mint a polgárok, holott a törvény erre nem ad jogi alapot.
