A horvát határon való átjutás lassúsága miatt, illetve annak lehetősége miatt, hogy a magyar határ lezárása után lezárják a horvát határ is, várhatóan irányt váltóztatnak az illegális bevándorlók, így miután átlépik a macedón–szerb határt, Bosznia, vagy Románia felé veszik majd az irányt. Erre számítanak az államvezetők, ezért a meglévő befogadó központok mellé újabb ideiglenes központok kialakítását tervezik, tudtuk meg Nenad Ivaniševićtől, a munkaügyi, foglalkoztatási és szociálpolitikai minisztérium államtitkárától, aki rámutatott arra is, jelenleg alig van menekült a befogadó központokban, csupán Preševóban és a horvát határon tartózkodnak tömegesebben a közel-keletről érkezők.
Az államtitkár rámutatott, egy olyan hálózat kialakításán gondolkodnak, ahol ideiglenes segítséget tudnak nyújtani a menekülteknek, amennyiben azok az útjuk során huzamosabb időn keresztül kénytelenek Szerbia területén tartózkodni, így a déli határtól a bolgár, a román, a magyar és a horvát határ közelében 10–15 befogadó központ működtetését tervezik.
– Többek között Banja Koviljačán, Bogovačán, Zentán, Tutinban, Krnjačán, Preševóban, Zomborban, Szabadkán, Magyarkanizsán, Nagykikindán, Dimitrovgradban, Bosilegradon, Csókán, Principovacon működtetünk majd befogadó központot. Vagyis Románia irányában Nagykikindán és Csókán is tervezünk ideiglenes befogadó központokat, ahol eddig nem volt. Ezt megelőző jelleggel tennénk, ideiglenes központokról van szó, arra az esetre, ha megváltozna a menekültek útiránya. Így időben tudnánk reagálni, és ideiglenes ellátásban részesíteni őket.
Horvátország felé egyre nehézkesebb a menekültek átjutása. Mi történik most azokkal a menekültekkel, akik a szerb–horvát határon rekednek?
– A menekültek többsége át tud menni a határon. Igaz, jelentős mértékben lelassult a folyamat, lassabban tudnak a menekültek bejutni Horvátország területére, sokat várnak a határon, de az adott határpont most is nyitva áll, vagyis a menekültek lassabban, de átjutnak a határon.
Mégis Szerbia egy újabb útvonal-lehetőséget vett számításba. Ez azért van, mert arra számítanak, hogy Horvátország lezárja a határokat?
– Azt gondolom, hogy Horvátország nem tudja teljes mértékben lezárni a szerb–horvát határt. Ez lehetetlen, hiszen egy hosszú határvonalról van szó. De ha mégis valamilyen oknál fogva a menekültek irányt váltóztatnak, azt Bosznia-Hercegovina és Románia irányában teszik majd. Vagyis Szerbiából Bosznia-Hercegovinán keresztül jutnak majd el Horvátországba és onnan a nyugati államok valamelyikébe. Ugyanakkor Bosznia-Hercegovina és Horvátország között a határ több mint 800 kilométer, amit még inkább lehetetlen lezárni.
Szerbia felkészült arra, hogy irányvonal-módosítás után, akár a tömegközlekedéssel felgyorsítsa a menekültek országon való áthaladását?
– Ezeket a szervezési kérdéseket nagyon gyorsan meg lehet oldani, hiszen már maguk a menekültek megszervezik az új útirányt maguknak, amennyiben azt úgy látják jónak. Jól tájékozottak és kiválóan tájékozódnak és szerveződnek.
Jelenleg hány menekült tartózkodik a szerbiai befogadó központokban?
– Nem mondanám, hogy sokan igénybe vennék a szerbiai befogadó központokat. Preševóban jelenleg 2-3 ezer ember tartózkodik, csakúgy, mint például a horvát határon.
Ez azt jelenti, hogy üresek más településeken a befogadó központok?
– Szinte nincsenek is menekültek a befogadó központokban, nem akarnak oda menni, mert nem akarnak Szerbia területén maradni. Így csak rövid időt töltenek a befogadó központban.
Miért van szükség újabbak létrehozására?
– Számítva a hideg idő beköszöntére, előre kell gondolnunk arra is, hogy hol szállásoljuk el őket, ha arra igény mutatkozik. Igazából nincs szükség újabb befogadó központra, de megelőző jelleggel, előre gondolkodva alakítjuk ki azokat, mert a hideg beállta újabb feladatokat támaszt majd elénk.
